2 amerikai szokás, ami nem szimpi

Egy távoli ismerősöm most érkezett vissza amerikai utazásából és mesélte az élményeit. Beszámolójában ő is kiemelte azokat a tényeket, amik engem is zavartak, zavarnak és már régóta írni szerettem volna róla.
A mostani bejegyzésemben két számomra furcsa amerikai szokást írok le, amik európai fogyasztóként és turistaként bökték a csőrömet.

30 másodperces “hírnév” avagy én a Határátkelőn

Nagy meglepődésemre a  ’10 pont – Miért Miami’ cikkem részlete kikerült a Határátkelő oldalra is.
Még múlt hét szerdán szállt meg az ihlet, hogy milyen jó lenne pontokba szedni, mit is szerettem Miamiban. Mert én tényleg mindenkinek csak reklámozom a várost, áradozom róla.
Egy ismerősöm, aki előttem pár hónappal járt a városban, nem volt annyira oda tőle, mint én.  Múltkor találkoztam vele, s mondtam is neki: Hát miért titkoltad, hogy ez ilyen szuper? Komolyan! Alig beszéltél róla, úgy tűnt anno, mintha nem is érezted volna magad jól. Erre ő elnézést kért, hogy nem volt lelkes.
Nem kell elnézést kérni, meg amúgy is én imádok lelkesedni, „eladni” dolgokat.

10 pont – Miért Miami?

Mióta visszatértem Miamiból, mindenkit oltogatok vele. Én sem hittem volna, hogy ennyire meg fogom szeretni a helyet. Nem is csak, hogy megszerettem, de úgy éreztem magam, mintha otthon lettem volna. Olyan érzés volt, mintha már jártam volna itt, s könnyekén magabiztosan mozogtam a városban. Különleges volt megélni.
Összeszedtem most 10 pontot, miért is rakom le a voksomat a város mellett, miért is költöznék oda.

Miami Beach – forrás: google

Miami: Tömegközlekedés

Jöjjön most egy cikk Miami tömegközlekedéséről.
Még az ősszel netes keresgélés közben találtam cikkeket, mind hivatalos, mind utazó bloggerek oldalain, akiknek egyöntetűen az volt a véleménye, hogy Miamiban remek a tömegközlekedés. Egyik írás külön kiemelte, hogy Amerikán belül Miamiban található az egyik legjobban kiépített buszhálózat, ami az egész várost lefedi. Bárhova könnyen el lehet jutni.

Ez megnyugtatott ugyan, de még sem hittem nekik 100%-ban. Mert ami egy amerikainak szuper, az egy európainak csak egy gyenge jó – korábban tapasztalataimat alapul véve gondoltam így.

Miami: Helikopter túra

Egy szép emléket szeretnék megosztani veletek még mindig a nyaralással kapcsolatosan.

Mindenki tudja, mert képet is megosztottam, s már többször szóba hoztam: Helikopter túrán vettem részt Miami felett.
Úgy indult minden, hogy megláttam a Miami Seaquarium szórólapját, amiben láttam delfinúszást is. Így egy helyi utazási irodában befoglaltam egy delfinúszást fuvarral együtt $269-ért. Egy nappal később kaptam egy visszajelzést, hogy a delfinúszás időpontjai már egy jó hétre előre tele vannak, így teljesítés hiányában visszakapom a pénzt. Remek. De ezt a pénzt már ide szántam, akkor mire költsem el? És akkor megpillantottam egy helikopteres szórólapot is.

Így telt a Szilveszter 2015-ben

Ha van egy este az évben, amire sajnálom a pénz, az a Szilveszter.
A Szilvesztert egy túlkapásnak érzem, ahol a szórakozóhelyek az átlagos belépőjükhöz képest 3x vagy 4x árat elkérnek. Sőt akár az italok árait is megemelhetik.

Miamiban ért 2015-ben a Szilveszter, s semmi kedvet nem éreztem, hogy 50-100 dolláros belépőket kicsengetve bemehessek valami night clubba. Minek? Az a night club amúgy is folyton nyitva van, csak mert Szilveszter, még pluszba is fizessek? Nem.
A Szilvesztertől amúgy sem várok semmit, nem az az egy este fogja az egész elkövetkező éveket megszabni. Így inkább a partizás által megspórolt pénzt a helikopter túrára költöttem. Nagyobb élményt adott az a 40 perc, mint egy piás este.

De mihez kezdjek magammal, járt egész december 31-én a fejemben. És beugrott egy ötlet: mozi. Még nyáron láttam a Dán lány előzetesét, s akkor elhatároztam, hogy tutira megnézem, s miért ne tenném ezt Amerikában, ha éppen ott vagyok Premier után?
Miami Beachen a mozit már az első sétám alkalmával azonnal felfedeztem, így tudtam, hogy merre is kell mennem. Odamentem a pénztárhoz, s megkérdeztem: „Tessék mondani, vetítik ma este A dán lányt? Igen, 10:35-kor – kaptam a választ. Akkor veszek egy jegyet rá, köszönöm.”
Egy jó órám maradt még hátra, így elmentem az ajándékboltba, ahol tartottam egy mini bevásárlást.