Karácsonyi bónusz…az.

Megvolt az utolsó munkanap a családnál. Nem számítottam nagy ajándékra, de gondoltam, hogy egy kis pénzt, talán csúszni fog a borítékba.  
Hát, csúszott. A semminél több, de pont annyit kaptam. Egész évben maximális flexibilitással voltam, néha úgy éreztem, hogy úgy rángatnak, mint a kutyát a porázón. Nem egyszer fordult elő, hogy 1 nappal előre szólt anyuka: ha még nem kértem, holnap maradnál tovább? Az utolsó hetekben meg folyamat késésben volt, nyilván a 15 percnél több késéseket kifizetettem. De itt az a lényeg, hogy sosem tudtam tervezni azzal, hogy 6:30-kor elindulok hazafelé. Majd jó, ha 6:50-kor el fogom hagyni talán a házat alapon mentek a napok. Vagy anyuka késett, nagyobb gyereket meg vinni kellett cserkész klubba. Véletlen egy órával maradtam többet, amit reggel nem tudtam még.
Ilyen ez a nanny munka, sosem tudom, mennyit fogok dolgozni, mert gyere korábban, maradj és babysittelj az utolsó pillanatokban is becsúszhat. Olvasás folytatása

Reklámok

Szösszenet nanny munkából

Karácsony…a gyerekek életében az egyik legszebb időszak. Minden nap úgy kelnek, na, hány nap van még vissza. Én felnőttként riogatni is tudom őket, hogy eggyel kevesebb ajándék lesz a fa alatt, ha nem fogadsz szót. Számtalansor mondtam már, hogy „írok Santának, egy ajándékkal kevesebb idén, mert, nem hallgattál rám”. Az ellenkezője is igaz, „megírom Santának, hogy jó vagy, még egy ajándék legyen a fa alatt neked”.
A gyerekeket kajak át lehet verni ilyen dumával és abszolút elhiszik, hogy Santa jön mindenkihez. Már csak logikus aggyal belegondolva, hogyan lenne képes gyerekek millióihoz eljutni egy ember, egy éjszaka. Én mindig gondosan ügyelek arra, hogy nehogy tőlem tudják meg, nincs Santa, meg senki nem jön az északi sarkról repülő rénszarvasokkal. Olvasás folytatása

Mi újság munkafronton? (2018)

Mi újság munkafronton? Olykor, olykor előjön ez a kérdés. Nyugalom és stabilitás van – válaszolom. Augusztusban lesz egy 1 éve, hogy a mostani családnak dolgozom. Ők eddig a legjobb fej család, akikkel valaha találkoztam. Három gyerekük van, mikor kezdtem náluk akkor voltak 2&4 évesek a lányok + 7 éves a fiú.

Három gyerekkel az élet. Hu, 3 gyerek azért már kicsik sok. Azt látom, hogy a 7 éves nagyon a háttérben van, mert a két kisebb köti le a legtöbb energiáját az embernek. Egy 2 évest egy percre sem lehet magára hagyni, legalábbis én biztos nem teszem. Ő még tud őrültségeket kitalálni pillanatok alatt, non-stop felügyeletre van szüksége. A 7 éves meg ha azt mondja, hogy a szobámban leszek, hát legyen. Majd szól, ha problémája van. Én sokszor úgy érzem, hogy a 7 éves hátrányt szenved a figyelemben, s mindig neki kell az okos testvérnek lennie, aki megérti, ha a kisebbek hisztiznek stb. Vagyis ha az embernek van 3 gyereke, az tuti, hogy valamelyik gyerek részéről sok lemondással jár majd. Két gyereknél, főleg, ha kicsi a korkülönbség ez nincs jelen ennyire. Olvasás folytatása

Au pair, nanny, babysitter – mi fán teremnek?

Olyan régen írtam a nanny munkakörről, mert nekem a napjaim része ez az egész, s pont ezért nekem nem „extra”. Mikor ismerősök kérdeznek erről, akkor meg rájövök, hogy nagyon nincs meg emberek fejében ez az egész. Ki pontosan, mit csinál és mennyit kap a nanny? Ugye. Sokan azt gondolják, hogy engem éhbérért kihasználnak Londonban, hogy nevetséges fizetést kapok, s pont ezért mikor mondom, hogy nanny vagyok, lesajnáló pillantások olvashatók le az emberek arcáról.  Mindig. Komolyan, olykor úgy érzem, hogy szégyellenem kéne magam a munkaköröm miatt.

babysitting Olvasás folytatása

2017 nyara: Munka

Ohh, 2017 nyara és a munka a következő cikk ihlete. Ha minden rendben van, akkor elég csak „túlélnem” a nyári szünetet a gyerekekkel, plusz nagyjából van egy – két programötletem előre. Az idei nyár azonban más volt. Én mindent lezongoráztam magamban kétszer, s felmondtam a családnál. Az ősz jó időszak új nanny állást találni, szóval a legrosszabb verzióm annyi lett volna, hogy mondjuk augusztus hónapban munkanélküli leszek, vagy még azt követően is egy ideiglenes időre. Bevállaltam.

Mikor azon kaptam már magam, hogy ország – világnak panaszkodom a gyerekekről, sőt már az iskolában is más anyukáknak mondtam ezt-azt. Az meg milyen már, hogy a gyerekük osztálytársáról árulkodok kb. Egy anyuka támogatott is: figyelj, az előző nannyk sem ok nélkül mentek el. Ha úgy érzed, hogy ez a család kezd „tönkretenni” inkább hagyd őt őket, mint húzod tovább.

És végül minden annyira jól jött ki. Pontosan jól, tökéletesen. A családtól szépen augusztussal elbúcsúztam. Szenvedés volt már a július is velük. A fiúgyerek már olyanokkal jött, hogy „jobb lesz, ha eltakarodsz”. Nem ezt érdemlem, na.

Olvasás folytatása

Álláskeresésben II.

Aktív álláskeresésben vagyok, már blogon is írtam többször. Most egy-két családot szednék össze, akikkel lehetőségem volt találkozni.

Egy ismerősöm révén jutottam el egy babás interjúra még május végén. A hallottakból úgy jött le, hogy van egy fél éves baba. Ok. Aztán mire odaértem az interjúra még csak 3 hónapos volt. Roppant pici. Meg is kérdeztem magamtól, ugyan mi a csudát keresek én itt. Na mindegy, bájosan mosolyogva, nagyon okosan próbáltam tenni a szépet. Mikor megkérdezték, hogy a sterilizáló gépet tudom-e használni, magabiztosan bólintottam, holott sose próbáltam még ilyen eszközt. Közben nagyon vártam, hogy mehessek el tőlük, de jó messzire. Olvasás folytatása