Emlékezés

Két héttel ezelőtt sokkolt a Facebook poszt, amelyben szeretett blogger “anyukánk”, Hujber Zsuzsanna haláláról értesültem. Hirtelen megállt körülöttem az élet és több percbe tellett, mire úgy elkezdtem felfogni az olvasottakat. Az nem lehet, hogy Zsuzsi, aki már többször felállt a padlóról és elképesztő erővel, élni akarással ment előre, eltávozott. Felfoghatatlan és mérhetetlen megrendítő hír.
Zsuzsiról a blogján olvasottak alapján tudtam, hogy többféle egészségügyi problémával küzdött, mint Crohn-betegség, gluténérzékenység és pajzsmirigy-alulműködés. És rendszeresen harcot vívott a súlyokkal, az ő esetében a hízással, növekedéssel. Ám, soha nem hittem volna, hogy bármi az ő életében végzetes lehet, hiszen annyirszor bizonyított már.
2018-ban egy cikk jelent meg róla a Szeretlek Magyarország oldalon, amit ajánlok elolvasásra tőle. ITT

Olvasás folytatása

MBBK_Grafomágia – Gyerekkori nyarak

A MBBK Grafomágia kihívásának mostani témája: Gyerekkori nyarak.
Egyszerű és nehéz téma is egyben. Egy csomó emléktöredék jutott eszembe azonnal, viszont leírni őket még sem jött olyan könnyen. A mostani cikkben random és kicsit össze – vissza élmények jönnek, amik a cím olvasása után beugrottak.

Elöljáróban annyit, hogy a szüleimnek a nyarak soha nem okoztak gondot. Sosem volt az, hogy jaj, mit kezdjenek velünk, milyen táborokba járjunk stb. A nyarak otthon arról szóltak, hogy a kertben lehetett tenni – venni. Pont beérett valami gyümölcs, mint málna és ribizli, cseresznye. Szedésükkel órákat tudtunk eltölteni, aztán ezek mellett öntözés és gyomlálás. Olyan nap nem volt, hogy a kertben nem akadt valami dolog. A mamám, aki a szomszédban lakott, sokat vigyázott ránk. Ezek a felvigyázások sem abból álltak, hogy jaj, kislányom hova menjünk és mit játsszak veled, hanem ezer a tennivaló és be lehetett segíteni az ő kertjében is. Amíg a mama kapált, mi körülötte szöszmötöltünk például. Vagy órákat ültünk a kisszéken ribizliszedés közben. Majd befőzésnél üveget mosni órákat szintén…vagy nagy lábos mellett állni és lassan kevergetni a lekvárt.
Nyári táborba egyetlen egyszer írattak be szüleim. Két hetes tánctábor, ami katasztrófába fulladt. A tánchoz való önbizalmamat elvesztettem és a társakkal sem voltam boldog. Rémes élmények.

Olvasás folytatása

MBBK_Grafomágia – Szabadidő szabadon

Grafomágia kihívásának újabb témája: szabadidő eltöltése.

Mit tennél, ha van egy óra/ nap/ hét szabadidőd?
Ha napközben akad egy kis szabad időm, akkor legszívesebben egy olyan közeli helyre megyek, ahol jól érzem magam. És a legjobb, ha ott találok egy pubot, kávézót, ahova úgy szívesen beülök és egy ital mellett csak úgy nézek ki a fejemből és ’mindenki hagyjon most békén’ hangulatba kerülök.
Legutolsó ilyen szuper élményem pár hete egy pénteken történt. Úgy vágytam a Borough Marketre és szerencsémre a Bridget Jones lakásával szembeni kávézóban találtam szabad széket. Vettem egy kávét és leültem. Élveztem, hogy pont semmi sem történik velem, néztem a járókelőket és azt kívántam, hogy órákra így maradhassak csak. Ám munkába kellett sietnem.

Olvasás folytatása

MBBK_Grafomágia – Rutinok

A grafomágia újabb kihívásának a témája: Rutinok.

Rutin szó hallatán azonnal a munkám ugrik be. Kicsi gyerekekkel a rutin elengedhetetlen. Egy életritmus, mikor minden nap ugyanazon időben, ugyanazon dolgok történnek. A napi ritmus az étkezések és alvások köré épülnek, s folyamatosan ismétlődnek. A fektetés is. Szerintem ajánlott hétvégén sem felrúgni és időben fektetni a gyerekeket.
A rutin különösen jól jött a karantén hetei alatt. A gyerekek élete egy gyönyörű rendszerbe lett foglalva és az iskola/óvodabezárás mellett sem szabadult el a „pokol” és nem „szedték szét” a házat. És rendben feküdtek este is, fáradtan.

Egy korábbi cikkemben az albérletemről ejtettem szót. Amiben azt panaszoltam, hogy a felső szomszédunk az 5 gyerekével otthon, elvesztette a kontrolt tavaly. 5 gyerek nem kis piskóta, s aláírom, hogy nem egyszerű menet összezárva velük és kézben tartani mindent. Ám, mikor odáig jutottak, hogy 11 és hajlani 3 között voltak a legaktívabbak, nagyon bepippantam rájuk. Az anyjuk  a karantén alatt egyszerűen hagyta, hogy a gyerekek azt csináljanak, amit akarnak és akkor feküdjenek, keljenek, ahogy kedvüknek tetszik. Náluk a délutáni aktív órák átváltottak a hajnali órákra. A majdnem 3 éves gyerek még hajnali 2-kor a padlón ugrált…mert a felborult rutin következtében nagyon elcsúszott a bioritmusa. Hajnali 3 után valamikor lefeküdtek és délután 1-ig egyetlen pici zörejt nem lehetett hallani felőlük, mert akkor aludtak. Kora délután nekik a reggelt jelentette. Szóval, kell az a fix rutin…

Olvasás folytatása

MBBK Grafomágia – Te miben hiszel?

Csatlakoztam egy bloggeres kihíváshoz. Kéthetente egy témában kell írnunk cikket. Jó közösségépítésnek találom ezt a kis kihívást. Plusz ez a blogom sokszínűségéhez is hozzájárulhat random cikkek formájában a közeljövőben.

A mostani téma: Miben hiszek?
Rögtön rá is vágnám, hogy az őrangyalomban.

Olvasás folytatása

Tea és önismeret: Vasárnapi kihívás

Instagramra felnézni egyre inkább nem szeretek. Mindenki reklámozni, eladni akar rajta. Mindenféle workshopot, tanfolyamokat tol az arcomra rendszeresen az app, a megosztások által. A sztorikban meg valaki csak egy bizonyos témát tol dögivel naponta, idővel az sem tud érdekelni már. Egyre inkább úgy veszem észre, hogy a személyes oldalak, ahol tényleg csak az életünkkel kapcsolatban szeretnénk érdek nélkül megmutatni pillanatokat, történetek, fogynak…
Ebben a közegben jött velem szembe Lupui Iza vasárnapi „kihívás programja”. Hálisten, valami olyan dolog a hét utolsó napján, amiért megéri benézi. Minden vasárnap valami kis feladatot kapunk, ami minimum egy pillanatra megállít minket, elgondolkodtat vagy megfog.

Az egész éves „kihívás” neve: Tea és önismeret.
Az eddigi kedvenc feladatomról írok most.
10 szót kellett összeszednünk, ami a keresztnevünk első betűjével kezdődik, s ránk jellemző.

Olvasás folytatása