Így – úgy

Mostanság igencsak csendes a blogom. Az valós életemben és a háttérben is annyi minden történt/történik, amik elvitték/elviszik az időmet és energiámat. Sok behatás és lelki világom hullámai elnémítanak, kihal bennem az ihlet. Ezt rossz megélni, mert amíg tudok és van mesélni valóm, addig minden “jó” körülöttem, vagy legalábbis úgy érzem.

A közelmúlt első változása a költözésem volt. Nem tűnik nagy dolognak, de nekem az. Dél-Nyugatról Dél-Keletre költözés azt eredményezte, hogy vonathoz lettem kötve. Majdnem 10 év szabadsága, hogy munkámhoz, családokhoz közel éltem, megszűnt. Baromi bónusz persze, hogy közvetlen vonatom van, ami nyugatot köti össze kelettel és nem kell átszállnom. De mégis, a munkába járás ideje meghosszabbodott és merevebb lett, mert menetrendhez kell igazodnom. Reggel sietni az állomásra, sietni munka után, hogy az első járatot rögtön elcsípjem hazafelé. Apró dolognak tűnik, nekem mégis majdnem egy jó hónapomba telt felvenni az új ritmust.

Olvasás folytatása

No shame

10 éve élek Londonban. Az évforduló kapcsán visszatért egy emlék, amit eddig csak két emberrel osztottam meg. Mert ciki, mert szégyenkezem miatta.

Külföldi élet, főleg, ha egyedül vágott neki az ember, mint én is, sok olyan pillanatot tartott magában, amivel egyedül kellett megbirkózni. Az élet megtanított, hogy elsősorban csak magamra számíthatok, s muszáj lelkileg erősnek maradni.

Olvasás folytatása

Még szülinap

Még szülinap. Minden évben ünnepeltem és költöttem többet a szülinapom körül. Magamra adtam ki pénzt, s arra, hogy én szerezzek élményeket, próbáljak ki valami újat.
Volt év, mikor Párizsban jártam, színházba látogattam egyedül, sütikéztem vagy Las Vegas nagy nyaralás. Mindig én és én álltam a saját napon központjában. Idén viszont úgy döntöttem, hogy megosztani szeretném az ünneplést és közös programon résztvenni.

Gyerekekkel, munkában sosem fordítottam jelentőséget annak, hogy egy évvel idősebb lettem. Elmentem dolgozni, nem említettem semmit és este haza. Most, 2021-ben már jó előre tudták a gyerekek, hogy mikor ünneplek. Ígértem nekik, hogy valami különlegesebb dolgot teszünk. Szabadságom előtti napon elsétáltunk a lufiboltba és életem első héliumos, muffin formájú ‘Happy Birthday’ lufiját megvettem. Ők pedig kaptak két mini lufit. Utána beugrottunk egy turmixokat árusító, fancy angol kertvárosi helyre. Végül a M&S-ből választhattak egy-egy sütit elvitelre. Otthon felvettem videóra, amint felköszöntöttek Boldog Szülinappal.
Ezek a mostani gyerekek pár szót tudnak magyarul és mindig nyitottak voltak egy-egy kifejezés megtanulására. Ugyanígy Karácsonyról is van videóm, mikor a Boldog Karácsonyt! büszkén, hogy ‘tudnak egy másik nyelvet’, a kamerába felmondták. Az anyuka nem bánta eddig, hogy ezt-az tanítottam nekik.

Olvasás folytatása

Változások

Újabb költözés előtt állok. Ezúttal nem helyben maradok, hanem London egy teljesen új részére költözöm. Nagy döntés, de meg kellett hoznom.
November vége óta a barátomnál (Mr. Darcynál) töltök hétvégéket. Mióta pedig a gyerekkel is találkoztam, az itt töltött időVáltm még sűrűbbé vált. Az életem az elmúlt hónapokban úgy nézett ki, hogy pénteken bepakoltam a hétvégére és vasárnap mentem vissza az albérletembe. Folyton bepakoltam, kipakoltam és végül hazavittem a koszos ruháimat kimosni. Majd eljutottunk oda, hogy hétköznap is jöttem ide egy-egy estére. Vándorélet módba kapcsoltam. Nyárra megért a döntésem, ebből költözés lesz hamarosan. Folyton kis utazós táskámmal mászkálni, kezdett sok és teher lenni.

Első körben elhatároztam, hogy ősszel váltok lakhelyet. Aztán a körülmények felgyorsítottak mindent. A lengyel lakótársam közölte, kiköltözik. Ez nálam egy dominóhatást indított el. A megszokott személy, akivel tudom milyen együtt élni és jól kijövünk, elmegy. Ki tudja, ki jön helyette kétség. Illetve ráeszméltem, hogy az albérletpiac döglött. Szobák állnak üresen és nem kapkodnak utánuk úgy, mint Covid előtt, mikor vitték őket, mint a cukrot…s órák alatt ki lehetett adni bármit. A lakástulajdonossal a tököm tele lett menet közben. Az i-re pontot pedig az rakva fel, hogy olcsóbban kezdte el a hirdetni a nagy szobát. Miért fizessek hát egy vagyont a kis szobáért, ha a nagyobb alig kerül most többe?
Elkezdtem Mr. Darcy otthonának vonzáskörzetében nézelődni. Találtam is rögtön 2 potenciális helyet, amikre szobanézést foglaltam. Az egyik ár – érték arányban az egyik nyert, s leraktam rá a foglalót. Minden pár nap alatt zajlott le.

Olvasás folytatása

Ez + az

Személyes történetem folytatódik. Nemrég kaptam valakitől egy kérdést: „Nem bánja Mr. Darcy, hogy a fél ország követ titeket?”. Abszolút felelősség a saját életemet ide kirakni, de nem követ a fél ország…és személye teljesen anomim marad. Az, hogy kiírok egy csomó mindent, segít a saját dolgaimra is más szemmel nézni, továbblépni vagy éppen átértékelni valamit. Az meg bonusz, ha saját kis történetem esetleg ad valakinek valamit.
A mostani cikkben ismét Mr. Darcy és gyerekekről esik szó.

Bevezetésképpen egy friss szituáció. Hetekkel ezelőtt egy üzenetváltás közben Mr. Darcy és az ex megegyeztek, hogy a gyerekek előtt jó lenne, ha egymásnak bemutatkoznánk. Kifejezni, hogy tisztelettudóan elfogadjuk egymást. Erre meg most hétvégén, Apák napja alkalmából felvettük a gyerekeket és pár óra múlva visszavittük őket a nőhöz. A járdán várt minket. Mr. Darcy megállt a kocsival és én nem szálltam ki, csak az ablakom le volt húzva. Nem is igen kerestem a tekintetét, s ő is pontosan így tett. Kölcsönösen levegőnek néztük egymást. Utána kérdeztem a barátom, hogy nem most kellett volna egymásnak bemutatkoznunk? Mert az exeden sem láttam semmi érdeklődést, s én is elég érdektelen maradtam. Kérdeztem, hogy amúgy a nő viszonozná a hellómat? Mit gondolsz? Mr. Darcy egyértelműen a tudatomra adta, hogy a nő pont nem számít. Az számít, hogy a gyerekek előtt ki kedves a másikkal, vagyis ha ráköszöntem volna, és ő nem köszön vissza, akkor a gyerekek láthatták volna, hogy én próbálkozom. Egy elmulasztott alkalom lett a mostani részemről, amiért rosszul érzem magam. Nem rám vall az, hogy levegőnek nézek másokat. Ez nem én vagyok.
Mivel az egész gyerekes, ex-feleség helyzet annyira új, tanulópénznek vettem a szituációt. Ám marha kínos most így belegondolna, pont a gyerekek előtt, hogy a jelenlegi barátnő és ex úgy tesznek, mintha nem létezne a másik.


Olvasás folytatása

Április 2021

Április elbúcsúzott. Tömött hónap áll mögöttem. Egy kicsit úgy érzem, jó, hogy véget ért. Ettől ugyan nem lett nagy változás, de legalább új hónap indult.

Április kezdődött Húsvéttal, amit Mr. Darcynál, a gyerekekkel töltöttem. Fantasztikusan hangzik, de mégsem sikerült túl boldogságosan. Nem a legjobb formámban voltam, hozzáállásom sem pozitívan alakult. Mr. Darcy kutyája tartotta bennem a lelket, aki követett a lakásban mindenhova és biztosított róla, hogy nem vagyok egyedül. Az a kutya szerelem számomra. Marha furcsán is jött ki, mikor Mr. Darcy előtt, a kutyájához beszéltem:„we love you. Yeah, we love very méuch”, holott én neki és ő nekem még sosem mondta a love you (szeretlek) szavakat. Párszor annyi történt csupán, hogy én hoztam szóba, hogy mennyire jó érzés őt csókolnom, mert az csodás érzéseket kelt bennem. Nagyon jó érzéseket, s erre annyit felelt, hogy az ő oldalán is csodás, nagyon jó érzések vannak. Majd ennyiben hagytuk ezt.
Miután én hónapokig türelmesen vártam az elején, csak arra, hogy kimondja, komolyabban szeretné velem…Nem akarom elrontani véletlen sem ezt, a szeretlek szó elkapkodásával, vagy erőltetéséhez. Ne adj Isten, hogy megrémisszem. Majd egyszer magától jönni fog, talán csak ősszel. Nem baj, nem sietek.
A második találkozó sokkal jobban telt a gyerekekkel a hónapban. Boldog voltam azon a héten, boldogan jelentem meg náluk, s boldogan jöttem el.

Olvasás folytatása