Szeretem Londonban, hogy mindig van valami a belvárosban, amit fel lehet keresni. Ingyenes programok, amik évről évre ismétlődtek városban, illetve időszakos események. (Covid évek kivételesek, mert nem történt semmi). A mostani látványosságok az elefántok, amik június óta London több pontján bukkantak fel. Először Chelsea-ben kaptam el őket véletlen, majd utána tudatosan a St. James és Green parkban kerestem fel őket.
Barátomnak említettem, hogy csináljunk végre egy belvárosi kirándulást a gyerekekkel. Az elefántok tökéletes ösztönző indokok lettek, amiért vonatra ültünk. Ingyenes szombati időeltöltés és csak a vonatjegyért kellett fizetni.
Kategória: London csodái
A kertvárosi, cuki egérlak
Az elmúlt 2 hónapban párszor megosztottam képeket a kertváros cuki lyukáról, ahova kisállatok költöztek.
A múlt héten Bernie Sanders figurát látva, kapott el a láz, hogy utána járjak: Ki is áll az egész cukiság mögött?
Instagram nyomozás után rábukkantam arra a hölgyre, aki a projekt mögött áll.
Egy kertvárosi, kétgyerekes anyukáról van szó, aki gyerekeivel rendszeresen elsétált tavaly a lyuk előtt. A gyerekeivel közösen emlegette, hogy ez a kis mélyedés pont úgy néz ki, mint egy előkelő egérlak. Ebből a gondolatból ötlet lett, majd megszületett az első kézzel vart kis egérke. És tavaly május hónap folyamán be is költözött otthonába.
Azóta pedig mini, helyi látványossággá nőtte ki magát a lyuk. A hölgy lelkesedése az érdeklődéssel együtt fokozatosan nőtt, s most már tudatosan és szezonálisan frissíti a „híres” helyet.
Az első lakó (a készítő Instagram oldaláról):
És még több séta
December 15. szerda van. Karácsonyi finishen tartunk. A héten eljutottam arra a pontra, hogy teljesen beletörődtem, a Karácsonyt bizony itt töltöm. Ez egy ilyen furcsa év vége, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben minden Ünnep ilyen marad. És ki tudja, talán pont oka van annak, hogy Londonban ragadok és valami fantasztikus Karácsony fog ebből kisülni. Majd két hét múlva már okosabb leszek.
A családomat ugyan nem látom, de a nem vérszerinti londoni családom, a személyek, akiket az elmúlt években megismertem és megmaradtak mellettem, itt lesznek velem. Rajtuk és a hozzáállásomon, meg persze csipetnyi szerencsén (égi áldáson) fog múlva, hogyan fog telni a 2 hét szabadságom majd.
A mostani cikkben visszatekintenék november hónapra és két sétámról mesélnék.
Említettem korábban, hogy tudatosan elkezdtem sétaútvonalat nézni. Mert ha már menni akarok, akkor lássak valami újat, legyen szerkezete a gyaloglásaimnak és ismerjem meg jobban Londont.
Őszi séták
Az ősz, aminek mindjárt a végére érünk. Kicsit úgy érzem, hogy visz az ár, az élmények áradata és repülnek a napok a 2020-as évből.
Ahhoz képest, hogy éveket éltem le sokszor úgy, hogy egyedül csináltam mindent…mostanság pedig az személyes és baráti találkozások lettek a legfontosabbak nekem. Öregszem. Abszolút érzem magamon, hogy prioritásváltozás folyamatában vagyok. Már kevésbé tud izgatni, hogy egyedül jöjjek-menjek, mint a mérgezett egér a városban.
Papagájok etetése Londonban
A karantén hetei alatt egy kedves barátom küldte a képet a papagáj etetésről, a Hyde parkból. Tudtam eddig is, hogy ezek a zöld kismaradak London több parkjában is élnek. Korábban már láttam őket. De, hogy ennyire barátságosak lennének és kézből lehet etetni őket, ez csak a Hyde parkban lehetséges.
Május végén arra is sétáltunk, egy meleg nyári szombat délután. Tömeg, zéró távolságtartás mellett, ott tolongtak a madaraknál. Így ennek semmi értelme, s nem is álltam meg.
Előre beterveztem, vártam egy nem túl meleg péntek estére. Ne legyenek sokan és minőségi időt tudja eltölteni a papagájokkal. Most összejött.
Térkép a fához:
Vissza önmagamhoz, jövés – menés
Az elmúlt két hét azzal telt, hogy visszataláljak önmagamhoz. Az én terápiám a jövés – menés. Minél több dolog történik velem, minél több inger ér, annál jobban vagyok. A képlet egyszerű, ha lekötöm magam, akkor nincs időm merengeni.
A családtól visszaköltözve beindult az életem. Ismerősnél jártam látogatóban. Nagyon kellett a lelkemnek, hogy elugorhassak hozzájuk, s beszélgessünk. Kelet-Londonba rollerrel mentem ki, 2 óra 20 perc alatt összejött a túra. A Tower hídon át, a Temzét követve, Canary Wharf mellett elhaladva amúgy faja szép London tárult elém ismét. Kellett az a kis mozgás, városnézéssel egybekötve.
