Idén is megyek a Cosmo Blogger napra!

Idén újra megrendezésre kerül a Blogger Day, a Cosmopolitan Magyarország jóvoltából. És idén újra ott leszek rajta, ha a Ryanair nem kavar be és nem lesz járattörlés.

A tavalyi rendezvényen jól éreztem magam, amihez a legnagyobb mértékben Virág járult hozzá, akivel a napot eltölthettem. (Blogja: ITT, Vlogja: ITT) Nélküle sokkal sivárabb és unalmasabb lett volna az egész. Köszönöm, hogy 2017-ben eljött velem.

A Blogger Day remekül sikerült egy éve, iszonyat színvonalasan megszervezték szerintem. A piti belépő árában még egy ebéd is benne volt, a reggeliről nem is beszélve. A meghívott vendégekre sem lehetett egy rossz szavam se. Különösen tetszett Oravecz Nóra.
Pamkutyáék meg nagyon barátságosan kijöttek hozzánk a beszélgetésük végén és mindenki fényképezkedhetett velük. Remélem, idén is sor kerül erre.
Vidám és pozitív hangulatú napot élhettem meg, s külön öröm volt általam követett bloggereknek is bemutatkozni.

Mikor az idei dátum nyilvános lett, már aznap foglaltam a repjegyem. Nem hagyhatom ki – lelkesedtem, pedig aztán nem vagyok akkora „név”, s nélkülem is simán megtartanák… De legalább van egy nap az évben, mikor a blogger énem kiélheti magát (ha lehet ilyet mondani).
És végre eljutottak oda a szervezők, hogy nem csak a szépség/divat témában tevékenykedők lesznek értékelve. Gasztronómia, utazás, fitnesz kategóriában is lesz díjátadó! Végre olyan dolgok, amik még úgy érdekelnek is, és nem csak az előző nyertesek nyernek majd újra, ahogy 2016-2017-ben történt…
Plusz október 27-én megtudjuk, kik Magyarország influencer díjazottai. Influencer szótól hülyét kapok mellesleg, vagy inkább kapok hülyét azoktól a személyektől, akik a nevezettek listáján szerepeltek. Hagyjuk már, mikor luxus megjátszott feleség, reality TV-műsor szereplője is jelöltek között kapott helyet. Engem ő aztán semmire nem tud befolyásolni, miközben meg otthon x tízezer kedvelést kap egy Insta posztja. Mert erre van igény csak? Azt tetszikeljük, hogy más hogyan él jól más pénzén?!

Tavaly az öltözködésre jól rápörögtünk a blogger csoportban, idén meg szóba se került. Ruhában leszek, ennyi. Önmagam leszek, kész. Nem vörös szőnyeges felvonulásra megyek.

Október 26-án hajnalban indul a gép haza, nagyon remélem, hogy időben landolunk. A pénteki program előtt még könyvesboltba el akarok jutni, valamint Tisza cipő üzletbe is. Péntek este lesz szabad pár órám, lehet összefutok egy ismerőssel, ha nem, akkor megvacsorázom a belvárosban magamban. Éjszakára foglaltam egy apartmant. Szombaton reggel ismét irány a rendezvény, majd onnan reptér és visszaút a legutolsó járattal.  Kicentiztem. Ujjakat keresztbe, minden a terv szerint alakul.

Bakancslista:  Steiner Kristóffal, Pamkutyával, bloggerekkel egy közös kép

Ha esetleg kedvet kaptál és Pesten leszel okt 26-27, jegyek még vásárolhatóak: ITT

Reklámok

2017 otthon – emlékek

Idén ötször jártam otthon, személyes, 6 éves rekordot felállítva ezzel. Eddig az átlag 1 látogatás/év volt. Az 5 repjegy oda – vissza 600 fontomba került (reptéri ki – be jutást nem tartalmazva). És ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy egy salzburgi és zürichi hétvégét leszámítva nem jártam külföldön, sehol máshol. Minden szabadságot a magyarországi utazásokba öltem bele. Idén ezt most kellett, nem bánom. Talán öregszem. És talán az is közrejátszik, hogy megszületett az unokaöcsém, valamint mindig várnak otthon ismerősök. Jól esik a szeretetüket és figyelmüket megélni.
Plusz az sem mellékes, hogy így idén, 6 év után újra ehettem nyáron – ősszel házi gyümölcsöket, zöldségeket is. Tudjátok milyen lelkesen szedtem az epret a kertben, mert megtanultam megbecsülni…anno meg nyűgnek tűnt…így változik a felfogásom. Házi gyümölcsből degeszre enni magam megfizethetetlen élmény.

View this post on Instagram

Kilátás a bazilikából #nyár #emlék #otthon #panoráma

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_blog) on

Olvasás folytatása

Ott voltam – Cosmopolitan blogger nap 2017

Idén én is odaértem a Cosmopolitan Blogger napra Budapesten.

A lelkesedésemért egy képzeletbeli vállveregetést adok magamnak most. Én annyira, de annyira készültem erre a napra. Jobban vártam, mint a Karácsonyt szoktam. Repjegyet foglaltam, szállást kerestem a Déli pályaudvar közelében stb. 2000 km-ert repültem és háztól a hotelig 8 órát töltöttem utazással összesen.

Vasárnap reggel 7:45-kor keltem, összekészülődtem és már gyalogoltam is a T-com székházba. 9:05-kor már a bejáratnál vártam nagyon izgatottam Virágot.

Virágot a blogja, majd vlogja alapján ismertem eddig és öröm volt végre személyesen is találkoznom vele. Tisztára olyan volt, mintha mi mindig is ismertük volna egymást.

Olvasás folytatása

2017 nyara: Nyaralás

Elbúcsúzott a nyár. Az elmúlt 3 hónap nyugodtabb is lehetett volna, ha a család és a hogyan lépjek rajtuk túl nem kötötte le volna minden gondolatomat. De ez legyen egy következő bejegyzést majd.

Nyaralásra is jutott idő azért, az elmúlt évek pár napos pihenéseihez képest a 10 nap kiemelkedően jó volt idén. Plusz születésnapomon sem dolgoztam, amire megint évek óta nem volt példa.

Idén csak otthon jártam, kétszer. Kérdezték is többen, hogy hogy haza? Hát, ez egy ilyen év. Most 2017-en már többször utaztam haza, mint az előző 3 évben együttvéve. Rekord. Talán „öregszem” és ez ezzel jár. Egyébként a hazautazás élménye felvillanyozott mindkét alkalommal. Olyan jó érzéssel töltött el, mintha csak külföldre mentem volna.

Otthon, az otthon. Várnak. Júliusban Pesten töltöttem pár napot tesóméknál. Pesten alig mászkáltam, inkább arra volt igényem, hogy üljek és nézzek ki a fejemből. Az utolsó napomon meg a tesóm apósánál vendégeskedtem. Finom kiadós ebéddel fogadtak, majd a szép nagy kertes házuk hátsó teraszára kiültünk és élveztük, ahogy jár a kellemes szellő. Olyan igazi, nyugodt pihenés volt. Nem is kellett több. (Bár számomra furcsa volt, hogy én, aki folyton megy, hogy képes egy helyben lenni és csak élvezni, hogy létezik.) Köszönöm nekik a szíves fogadtatást.

Olvasás folytatása

Nagypéntek – Budapest

Sikeresen megérkeztem a Ferenciek terére. Nagypéntek és én turista vagyok Pesten! Ez a világ 8. csodájának számított részemről.

Elindultam gyalog az Astoriára, mert bakancslistán tétel egy saját Tisza cipő. Pechemre a tavaszi kollekció még nem került teljesen boltokba, így csupán egyetlen egyet tudtam felpróbálni. Egy kék-sárga darabot, ami szuperül állt rajtam. De, ha egy jobbat látok meg neten később, tuti megüt a guta, így hagytam.
Utánam egy perccel egy srác lépett az üzletbe, aki tanácstalanul nézelődött. Pár szót váltottam vele. Nem tudott dönteni a barna – fehér mintás vagy fehér – barna mintás cipő között.
Hát, tudod. Itt az a lényeg, hogy mit akarsz kifejezni, mert minden szín teljesen mást sugall – mondtam neki. Szerintem a barna alapú elegánsabb és a fehér alapú pedig sportosabb – zártam.
És ezek unisex cipők? – kérdezte az eladót.
Nézd, ez kék pl. rajtam, nőn is jól mutat, nem? – szóltam közbe.
Na, jobb lesz, ha továbbállok, mert sokat dumálok már megint. Vettem egy retró fülbevalót és távoztam. tisza cipő fülbevaló
A Tisza cipő bolt eladó sráca előtt pedig le a kalappal. Nagyon jó fej volt! Olvasás folytatása

Nagypéntek – Utazás haza

Húsvét alkalmából hazalátogattam Magyarországra.
Mindig izgalommal várom az otthoni kiruccanást, bár furcsa érzés turistának lenni a saját hazámban.

Pénteken hajlani 4 előtt elindultam az albérletből a reptérre. Éjszakai busszal beutaztam a belvárosba. Mivel reggel nem volt forgalom a buszom előbb jött jó pár perccel. Mikor megláttam a főúton közeledni, kénytelen voltam egy gyors sprintet lenyomni a buszmegállómba. A sprint felért egy méregerős kávéval. Boldog voltam, hogy nem késtem le, mert a reptérre menő járatott el kellett érnem.
Reggel 4-kor a Victoria buszpályaudvar egy csövestanyának felelt meg. Emberek a földön aludtak párnaként használva a bőröndjüket. De nem utasnak, hanem inkább hajléktalannak tűntek, vagy olyan bevándorlónak, aki végül az utcán kötött ki. Nem volt túl bizalomgerjesztő a várakozó légtere.
Olvasás folytatása