Interjúm a Fejős Éva magazinban

Még itt blogon nem említettem, hogy a Fejős Éva magazin legújabb számában velem is olvashattok egy interjút.
Sajnos hozzám még nem ért ki a magazin Londonba, de már nem akartam tovább várni a hír megosztásával.

Ádám (26) – “Londoni nyaralásom idején eldöntöttem, hogy szeretnék kiköltözni”

Egy kisebb kihagyás után ismét jöjjön egy interjú. Megtiszteltetés ért, mikor Ádám elfogadta a felkérésemet. Egy áprilisi összejövetelen ismertem meg őt. Személyében egy kimért, intelligens, széles látókörű honfitársra leltem.
Pár kérdés erejéig nézzük most, hogyan is vélekedik ő a külföldi életről.

kép: illusztráció – truity.com

Milyen munkahelyen (munkakörben) dolgoztál otthon?

Műszaki szakszövegíró voltam (technical writer). Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy használati utasításokat és egyéb dokumentumokat írtam angolul különböző szoftverekhez. Jelenleg is ebben a munkakörben dolgozom (csak most már Angliában), immár 5 éve.

Út az angliai valóságból az angliai “álomba”

forrás: internet

A londoni – magyarok interjúsorozat folytatódik.

Ismételten nagy megtiszteltetés ért, mikor az interjúalany igent mondott, hogy elmesélje történetét.

Sokszor, ha valaki sikeres, hajlandóak vagyunk mutogatni: Igen, mert ő biztos, jó helyen volt jókor…mert ő biztos szerencsés…á, neki biztos könnyű volt…na, meg a szomszédja is biztos… Elsiklunk az mellett, hogy a sikerért meg kell dolgozni, a sikert el kell érni. Könnyebb a már elért eredményt látni és irigykedni, mint utána járni és belegondolni.
A most következő interjúban egy ismerősöm elmeséli, hogyan lehet Angliában előrébb jutni, neki hogyan sikerült és mennyi idő alatt.
Remélem, találtok benne majd inspiráló gondolatokat.

Milyen célokkal jöttél Angliába?
Kalandvágyból, nyelvtanulási célból, új kihívások miatt jöttem, amit szerintem minden tekintetben sikerült túlteljesíteni. A nyelvet megtanultam, kihívásban volt részem és az elmúlt 7 évben volt kaland bőven az életemben, valamint sikeressé váltam. Hangsúlyoznám, hogy ez az én életemnek egy része, amely nem követendő példa és nem is kitalált történet, hanem valami, amit én éltem meg.

Gabi (53) – “Lányom után jöttem Angliába”

Gabi konyhai remekei

Nagy megtiszteltetés ért, mikor Gabi elfogadta a felkérésem az interjúra. Őt 2013-ban ismertem meg egy közös ismerősünk által. Az első pillanattól kezdve egy csupa szív, szeretettel teli személy láttam benne. Mindenkihez mindig van egy jó szava és igazán közvetlen ember.

Pár kérdés erejéig érdeklődtem az ő londoni története iránt. Egy példaértékű interjú következik, ami megmutatja, hogy 50 évesen is kezdhet az ember új életet egy másik országban.

Mesélnél nekem, milyen munkahelyeken dolgoztál otthon Anglia előtt?
Vendéglátás – konyha. Majd pár évet töltöttem az Operett Színházban férfi szólisták öltöztetőjeként. Az utolsó Pesti állásomban pedig az Ellátó Bárban dolgoztam. A konyha teljes irányításáért egyszemélyes felelős (árubeszerzés, főzés stb) voltam.

Interjú – Zama blogger

Zamával, a kultúr bloggerral még nem találkoztam személyesen, de szeretem az írásait. Én úgy érzem, ő szívből ír, szeretett szövi át cikkeit. Egy rövid bemutatkozást itt találunk róla: http://zama.hu/index.php/bio

A bemutatkozásodban már kaptunk egy pici képet rólad, ám bennem ezzel párhuzamosan kérdések merülnek fel.

forrás: zama.hu

2009-ben indítottad el a blogodat. Mesélj egy kicsit erről nekünk. Mi volt a végső elhatározás, hogyan kezdtél bele. Egy nap felébredtél és eldöntötted, igen, létrehozok egy oldalt?

Pontosan már nem is emlékszem. Volt egy-két barátom aki blogolt, s tetszett ahogy kiírják magukból a dolgaikat. Én akartam valami hasonlót, de nem akartam személyes naplót. Így jöttek képbe a könyvek. Olvastam egy könyvet, gondoltam elmesélem másoknak mi tetszett benne, vagy éppenséggel mi nem. Körülbelül olyan 5-6 bejegyzést írtam meg ennek alapján, és feledésbe is merült. Nem volt még az a nagyon közösségi – blog élet mint most.

Elárulod nekünk, hogy a Zama név honnan jött, mi a története?

Ez vicces lesz, talán még nem is meséltem el a teljes történetet. Anno még 2006-ban családdal nyaraltunk Zamárdiban. Eléggé rossz idő volt, ezért jobb híján a könyvtárban lógtam. Ott volt internet, gondoltam chatelgetek egyet. Akartam valami helyi nevet, de foglalt volt. Így csak röviden Zama lett. A másik vicces rész, hogy kismamákkal chateltem, mert a nővérem akkor volt terhes, s hát volt pár kérdésem a témáról. Ők így ismertek meg, és ismernek a mai napig. Mert azóta is kapcsolatban vagyunk .