Az év természetfotósa kiállítás

Múltkor sikerült jól belekevernem a képbe az angol srácot, aminek kapcsán rám is írtatok, hogy az a kedves pasi, akivel Pesten jártam, mégis hova lett. A barátom megvan, csak a blogon az életem így is elég nyitott könyv és a saját magánéletemet inkább „védem”, vagy egyszer majd esetleg kibukik belőlem. A barátom aranyos srác, de egyszerűn nem tudom, hogy hosszútávon életképes lenne-e a dolog. Az utóbbi hónapban meg sajnos jó párszor szomorú voltam egyes viselkedésével kapcsolatos megnyilvánulásai miatt, s rengeteg panaszkodtam rá barátoknak.

Úgy voltam vele, hogy az IT-s arccal egyszer összefutok, az nagyon nem jelent semmit. Az egyik táncos beszélgetésünk kapcsán említette nekem, hogy vannak múzeumok, ahova még nem jutott el. Feldobtam neki a labdát, hogy akkor gondoljon ki valamit és betársulnék.
Az év természetfotósa kiállítást javasolta, amire rábólintottam. Ez a program minden évben van, csak eddig a 14 fontos belépő és társaság hiányában kimaradt.

View this post on Instagram

Yongqing Bao is Wildlife Photographer of the Year 2019. Congratulations, Yongqing! Selected by our judges from over 48,000 entries, Yongqing’s powerful winning picture frames nature’s ultimate challenge - its battle for survival. Combining humour and horror, the image captures an unforgettable and unique moment between a Tibetan fox and a marmot, the thread of energy between their raised paws holding them in perpetual balance. Yongqing’s image will take centre stage in the #WPY55 exhibition at the @natural_history_museum, London, where the full collection of 100 winning images will be showcased in our exquisite lightboxes. It opens this Friday 18 October. Book online via the link in our bio to guarantee entry. Are you a professional or budding photographer? The next competition, #WPY56, opens for entries from photographers of all ages and abilities next week on Monday 21 October. #WPY #WPYawards #WildlifePhotographerOfTheYear #NaturePhotography #WildlifePhotography #Wildlife #Photography #NaturalHistoryMuseum #NaturalHistoryMuseumLondon #PhotographyCompetition #WildAnimals #Animals #Mammals #Marmot #Fox #TibetanFox #Foxes #Exhibition #Instanature #NaturalHistory #Photographer #NaturePhotos #PhotoOfTheDay

A post shared by WildlifePhotographerOfTheYear (@nhm_wpy) on

Olvasás folytatása

Halloween összejövetel

A táncon összehaverkodtam egy angol sráccal, aki meghívott magához a Halloween összejövetelére. Mivel annyira nem ismerjük egymást, kicsit meglepett, hogy már másnap elküldte a lakása címét az este kapcsán. Megbízik bennem, az csak jó dolog lehet.
Nagyon készültem erre a Halloween dologra, mert felnőtt társaságban még sosem „ünnepeltem” ezt. Minimális költségvetéssel tervezve rendeltem az Ebayről 7 fontért egy felsőt, ami meglepően jó minőségű és az elkövetkező hosszú évekre meg is lett a ruhám október 31-re.

Olvasás folytatása

Halloween élményeim

Halloween Londonban, mesélek.

Kiköltözésem előtt, a 2011-et megelőző években még Magyarországon nem ünnepeltük semmilyen formában. Így számomra ismeretlen volt és információt először „élesben” a Született feleségek egyik epizódjában láttam a Halloweenről. Egy amerikai sorozatnak köszönhetem hát, hogy legalább arról volt fogalmam, hogy a gyerekek beöltözve járják a szomszédságot ilyenkor és cukrot gyűjtenek. Olvasás folytatása

London csak oda – nosztalgia

Könyveimet pakolgatva akadt kezembe Kiss Angéla műve: London csak oda. Jó sok éve olvastam, miért ne állnék neki újra, jött egy gondolat.

A héten szabadságomat töltöm és a könyv ihlete alapján összeírtam egy ’felkeresem’ listát. Habár, nem tudni, hogy a történetben mennyi a fikció és mennyi a valóság, most úgy vettem, mintha megtörtént volna minden úgy, ahogy le van írva.
A történetben Miss Kiss a Tottenham bolhapiacon egy aranyos kis nyakláncot vásárol egy idős nénitől. Rákerestem hát erre a piacra, s északra vettem az irányt csütörtök reggel. Seven Sisters és Tottenham Hale nem a jó hírű környékek közé sorolható. Hale állomás azon belül is a kerüld el kategória londoni pletykák szerint. Én délnyugati lányként sikeresen lesokkoltam magam, amikor Seven Sisterstől elindultam kifelé. Hogy micsoda lepattant egy hely ez, ahhoz képest, hogy én miben élek itt délen. Olvasás folytatása

Albérlet, lakást keresünk

Londoni lakhatásom újabb fejezete elé nézek.
Beköltöztem a mostani kis albérletbe tavaly novemberben, amit aztán január óta menedzselek.
Szép hosszú és békés hónapok után szeptember 1-én közölte a tulajdonos nő, hogy el akarja adni az ingatlant. Februárig legkésőbb leszünk szívesek elhúzni innen.
Ennek a döntésnek egy pici előszelét már éreztük július környékén. A tulaj az elmúlt évek alatt csak akkor jött az ingatlan közelébe, ha valami meghibásodott, azon felül csak a lakbért várta a számlájára és ennyi.
Most nyáron viszont hatalmas érdeklőssel látogatott meg minket többször, s volt, hogy ingatlan ügynökök is vele tartottak. Akkor még azt hazudva, hogy nincs tervben az eladás. Csupán lejárt a jelzálogtörlesztés és tehermentes lett az ingatlan, fel akarja értékeltetni a végrendeletéhez.
Túl jó árat mondtak neki az ingatlanosok, amire megjött az étvágya. Olvasás folytatása

Német ismerőssel a városban

Egy hete megkeresett Facen egy német csaj, akivel még anno 2012-ben találkoztam Londonban egy összejövetelen. Ő is au pairként jött ki, majd az egy év lejárta után hazament. Most pedig egy hétvégére foglalt egy londoni kiruccanást.
Úgy voltam vele, ha már Facen ismerősök vagyunk, akkor igen is találkozni fogok vele. Legalább megbeszéljük, hogy kivel mi újság. Rászántam egy fél napom arra, hogy Londonban császkáljak vele.

Olvasás folytatása