Szülinap 2021

Boldog Péntek 13. kívánok mindenkinek, aki ma olvassa a cikkemet.

Születésnap. Tisztán emlékszem arra, amint ott ültem a Bálna teraszán egy éve, s egyedül ittam a koktélomat. Élveztem a budapesti nyári estét és bizakodva tekintettem az előttem álló 52 hétre.
Most, 365 nappal később az angol barátomnál ébredtem. A labrador kutyája reggel örömmel ugrott az ágyra és bújt oda hozzám. Eskü, a kutya érezte, hogy különleges napra ébredtünk.
Reggeli kávém mellé megkaptam az ajándékaimat is. Egy gyönyörű nagy képeslapot díszdobozban, egy jegyzettartót (Hihetetlen, hogy egy jó hónappal ezelőtt egy papírírószer boltban említettem, hogy de aranyos kis doboz, milyen cuki. Majd születésnapomra becsomagolva láttam újra) Fő meglepetésnek az Emirates libegőzést és 02 Aréna megmászását szánta nekem Mr. Darcy, másnapra.

A születésnapomra elhatároztam, hogy a Rosemary magyar étteremben szeretnék ebédelni. Ha már anyum fősztje idén sajnálatos módon kimarad, legalább legyen valami kis vigaszom. Augusztus 7-én este ránéztem a Rosemary Facebook oldalára: Zárva augusztusban. Na, hogy a jó életbe! Hát lőttek az ebédemnek. Feladtam könnyen.
Mr. Darcy viszont azonnal ráült a netre és googleban kitúrta a ‘Lakehouse magyar éttermet’. Sosem hallottam róla, pedig magyar helyekről mindig tudok. Megbízható? Megéri nekem felutaznom innen délről oda? Normális a kaja? Nem, nem akarok oda menni – eldöntöttem. Pár perccel később beszéltem magamhoz: ne legyél már ilyen morci és elutasító. Nézz pár google képet és Facebookra pillantsál fel. Jó, legyen! Kipróbálni valami újat és felfedezni egy ismeretlen városrészt sosem rossz – meggyőztem magam.

Olvasás folytatása

Elefántok Londonban

Szeretem Londonban, hogy mindig van valami a belvárosban, amit fel lehet keresni. Ingyenes programok, amik évről évre ismétlődtek városban, illetve időszakos események. (Covid évek kivételesek, mert nem történt semmi). A mostani látványosságok az elefántok, amik június óta London több pontján bukkantak fel. Először Chelsea-ben kaptam el őket véletlen, majd utána tudatosan a St. James és Green parkban kerestem fel őket.
Barátomnak említettem, hogy csináljunk végre egy belvárosi kirándulást a gyerekekkel. Az elefántok tökéletes ösztönző indokok lettek, amiért vonatra ültünk. Ingyenes szombati időeltöltés és csak a vonatjegyért kellett fizetni.

Olvasás folytatása

Beindult az élet

Az elmúlt hónapokban, ősz vége óta újra fasírtban éltünk. A Covid miatt egyik napról a másikra hoztak újabb és újabb intézkedéseket. Például egyik szombat este bejelentették, hogy másnaptól tilos más házában tartózkodni. Vagy életbe lépett egy olyan rendelet pár napon belül, hogy a saját lakóövezeted ne hagyd el és ne szállj vonatra/semmire, ha nincs rá nyomos okod.
December 16-tól pedig a vendéglátóhelyeket is bezárták. Majd hosszú hónapok következtek és az egyetlen szórakozási lehetőség a sétálás és kávé elvitelre maradt. Séták, séták és séták folyton, mindig és ismétlődően. Kezdtem ráunni. De szerintem mindenki kezdett ráunni.
Április közepéig síri csendben éltünk, üresen kongott a város. Semmi, de semmi nem volt nyitva elviteles helyek kivételével. Majd április 12-től ki lehetett már ülni étterem kerthelyiségbe, s kinti 6 fős összejövetel is zöld utat kapott. Következő lépésként vártuk a májust, mint „megváltást”.

Olvasás folytatása

Április 2021

Április elbúcsúzott. Tömött hónap áll mögöttem. Egy kicsit úgy érzem, jó, hogy véget ért. Ettől ugyan nem lett nagy változás, de legalább új hónap indult.

Április kezdődött Húsvéttal, amit Mr. Darcynál, a gyerekekkel töltöttem. Fantasztikusan hangzik, de mégsem sikerült túl boldogságosan. Nem a legjobb formámban voltam, hozzáállásom sem pozitívan alakult. Mr. Darcy kutyája tartotta bennem a lelket, aki követett a lakásban mindenhova és biztosított róla, hogy nem vagyok egyedül. Az a kutya szerelem számomra. Marha furcsán is jött ki, mikor Mr. Darcy előtt, a kutyájához beszéltem:„we love you. Yeah, we love very méuch”, holott én neki és ő nekem még sosem mondta a love you (szeretlek) szavakat. Párszor annyi történt csupán, hogy én hoztam szóba, hogy mennyire jó érzés őt csókolnom, mert az csodás érzéseket kelt bennem. Nagyon jó érzéseket, s erre annyit felelt, hogy az ő oldalán is csodás, nagyon jó érzések vannak. Majd ennyiben hagytuk ezt.
Miután én hónapokig türelmesen vártam az elején, csak arra, hogy kimondja, komolyabban szeretné velem…Nem akarom elrontani véletlen sem ezt, a szeretlek szó elkapkodásával, vagy erőltetéséhez. Ne adj Isten, hogy megrémisszem. Majd egyszer magától jönni fog, talán csak ősszel. Nem baj, nem sietek.
A második találkozó sokkal jobban telt a gyerekekkel a hónapban. Boldog voltam azon a héten, boldogan jelentem meg náluk, s boldogan jöttem el.

Olvasás folytatása

Állampolgárság felé – Nyelvvizsga

Nyelvvizsga az állampolgársághoz.
Trinity Collage-nál foglaltam be, 150 fontért, Croydonban. A színt: B1 – Gese Grade 5 – gyenge középszint szóbeli, ez a követelmény.
Ha nagyon pro lettem volna, utólag visszagondolva, foglalhattam volna úgy időpontot, hogy egyben letudhattam volna a Life in the UK teszttel. Egy napon és egy délután egymást követően simán megcsinálhattam volna őket, mert a két épület közel van egymáshoz. Akinek úgy is utaznia kell Croydonba, miért ne spórolna az utazás költségén és idején. Na, mindegy.

Szóval gyenge középszint a szóbeli nyelvvizsga. Egyetlen percet sem fordítottan semmiféle felkészülésre. Ha ezen a szinten nem virítok nevetve, akkor nagy bajok vannak – alapon. A választott témám az utazás lett, amihez 6 altételt írtam le (A témapapírt le kell tölteni és kinyomtatni az oldalukról). Az altételek: első utam Amerikába, Las Vegas, magyarországi látogatás, helikopter túráim stb.
A vizsgáztató hölgy kérdezte: Hogy hogy Amerika és ennyiszer? Na, és akkor megindult a nyelvem.

Olvasás folytatása

Állampolgárság felé – Life in the UK teszt

Beindult a „gépezet”. Végre elkezdtem lépéseket tenni az állampolgárság felé. Már ideje volt. Körülöttem a barátaim, ismerőseim egymás után szép sorjában britek lettek és lesznek, s már ciki mellettük lassan, hogy én még nem.
Tavaly év elején tervbe raktam a procedúrát, aztán a karanténosdi és lustaság mellett nem történt semmi. Idén viszont úgy éreztem, hogy meg kell sürgetnem ezt. Pontosan egy év múlva lejár a magyar útlevelem, amivel az elmúlt 9 évben be-ki utaztam, szóval csak azzal a dokumentummal tudom igazolni a határátlépéseimet. Valamint ne kelljen már új magyar útlevélre várnom első körben és emiatt csúsztatnom még inkább az állampolgársági folyamatot.

Itt és most, a Covid lezárások végén indultam neki az állampolgársági tesztnek – Life in the UK test.
A könyvet már tavaly bevásároltam, s el is kezdtem gyakorolni online a példákat. Majd idén február végén végre befoglaltam egy időpontot.
Regisztrálni kell a kormányzati oldalon. Ott kell időpontot kiválasztani és fizetni is. Adatokra nagyon figyelni kell. Ha tévedés áll elő, akár csak egy kis elgépelés az útlevélen lévő információktól, a vizsgát is megtagadhatják a helyszínen és 50 font díj bukta, valamint újrafoglalás szükséges.

Olvasás folytatása