Beindult az élet

Az elmúlt hónapokban, ősz vége óta újra fasírtban éltünk. A Covid miatt egyik napról a másikra hoztak újabb és újabb intézkedéseket. Például egyik szombat este bejelentették, hogy másnaptól tilos más házában tartózkodni. Vagy életbe lépett egy olyan rendelet pár napon belül, hogy a saját lakóövezeted ne hagyd el és ne szállj vonatra/semmire, ha nincs rá nyomos okod.
December 16-tól pedig a vendéglátóhelyeket is bezárták. Majd hosszú hónapok következtek és az egyetlen szórakozási lehetőség a sétálás és kávé elvitelre maradt. Séták, séták és séták folyton, mindig és ismétlődően. Kezdtem ráunni. De szerintem mindenki kezdett ráunni.
Április közepéig síri csendben éltünk, üresen kongott a város. Semmi, de semmi nem volt nyitva elviteles helyek kivételével. Majd április 12-től ki lehetett már ülni étterem kerthelyiségbe, s kinti 6 fős összejövetel is zöld utat kapott. Következő lépésként vártuk a májust, mint „megváltást”.

Olvasás folytatása

Április 2021

Április elbúcsúzott. Tömött hónap áll mögöttem. Egy kicsit úgy érzem, jó, hogy véget ért. Ettől ugyan nem lett nagy változás, de legalább új hónap indult.

Április kezdődött Húsvéttal, amit Mr. Darcynál, a gyerekekkel töltöttem. Fantasztikusan hangzik, de mégsem sikerült túl boldogságosan. Nem a legjobb formámban voltam, hozzáállásom sem pozitívan alakult. Mr. Darcy kutyája tartotta bennem a lelket, aki követett a lakásban mindenhova és biztosított róla, hogy nem vagyok egyedül. Az a kutya szerelem számomra. Marha furcsán is jött ki, mikor Mr. Darcy előtt, a kutyájához beszéltem:„we love you. Yeah, we love very méuch”, holott én neki és ő nekem még sosem mondta a love you (szeretlek) szavakat. Párszor annyi történt csupán, hogy én hoztam szóba, hogy mennyire jó érzés őt csókolnom, mert az csodás érzéseket kelt bennem. Nagyon jó érzéseket, s erre annyit felelt, hogy az ő oldalán is csodás, nagyon jó érzések vannak. Majd ennyiben hagytuk ezt.
Miután én hónapokig türelmesen vártam az elején, csak arra, hogy kimondja, komolyabban szeretné velem…Nem akarom elrontani véletlen sem ezt, a szeretlek szó elkapkodásával, vagy erőltetéséhez. Ne adj Isten, hogy megrémisszem. Majd egyszer magától jönni fog, talán csak ősszel. Nem baj, nem sietek.
A második találkozó sokkal jobban telt a gyerekekkel a hónapban. Boldog voltam azon a héten, boldogan jelentem meg náluk, s boldogan jöttem el.

Olvasás folytatása

Hétvége Mr. Darcynál

Ismét magánéleti történet következik. Tudom, hogy a blogon az elmúlt hetekben csak Mr. Darcy témájú cikkek jelentek meg. Talán többen nem ezért kezdetek el követni, szóval tőlük elnézést. Ugyanakkor meg a karantén kellős közepén vagyunk, minden zárva…lehet sétálni és még többet sétálni a városban. Egy sétálós írás ugyan talomban ül, csak nem publikáltam még ki, mert kissé fakónak találtam a saját gondolataimat leírva.
Szó, mi szó, nem tudok jelenleg semmi izgalmas londoni információval szolgálni. Az meg, hogy a londoni lakosság körében egy gyilkosság a legfelkapottabb beszédtéma most, sajnos nagyon szomorú. Sarah Everard londoni lakost egy rendőrségi alkalmazott ölt meg március elején. Az eset kapcsán a nők biztonsága forró téma lett a városban, arról nem is beszélve, hogy a rendőrség felé is megingott a bizalom. A bűnesetről lesz írásom, mert pont abban a kertvárosban dolgozom, ahol a borzalmas tett történt.

Olvasás folytatása

És még több séta

December 15. szerda van. Karácsonyi finishen tartunk. A héten eljutottam arra a pontra, hogy teljesen beletörődtem, a Karácsonyt bizony itt töltöm. Ez egy ilyen furcsa év vége, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben minden Ünnep ilyen marad. És ki tudja, talán pont oka van annak, hogy Londonban ragadok és valami fantasztikus Karácsony fog ebből kisülni. Majd két hét múlva már okosabb leszek.
A családomat ugyan nem látom, de a nem vérszerinti londoni családom, a személyek, akiket az elmúlt években megismertem és megmaradtak mellettem, itt lesznek velem. Rajtuk és a hozzáállásomon, meg persze csipetnyi szerencsén (égi áldáson) fog múlva, hogyan fog telni a 2 hét szabadságom majd.

A mostani cikkben visszatekintenék november hónapra és két sétámról mesélnék.
Említettem korábban, hogy tudatosan elkezdtem sétaútvonalat nézni. Mert ha már menni akarok, akkor lássak valami újat, legyen szerkezete a gyaloglásaimnak és ismerjem meg jobban Londont.

Olvasás folytatása

Őszi séták

Az ősz, aminek mindjárt a végére érünk. Kicsit úgy érzem, hogy visz az ár, az élmények áradata és repülnek a napok a 2020-as évből.


Ahhoz képest, hogy éveket éltem le sokszor úgy, hogy egyedül csináltam mindent…mostanság pedig az személyes és baráti találkozások lettek a legfontosabbak nekem. Öregszem. Abszolút érzem magamon, hogy prioritásváltozás folyamatában vagyok. Már kevésbé tud izgatni, hogy egyedül jöjjek-menjek, mint a mérgezett egér a városban.

Olvasás folytatása

Pénteki kirándulás: Whitstable

Az év 26. hetében vagyunk, vagyis 2020-as év felénél járunk. Végre volt lehetőségem lejutni a tengerhez.
Egész hétre jó időt ígért a BBC, még szombatra is. Majd ahogy közeledtünk a hétvégéhez, a kánikula végét már péntek estére jósolták. Szombatra bukta lett a strandolás, talán még péntek belefér, ha időben végzem – elhatároztam. Munka után egy gyors bevásárlás, haza rollerezés, késői ebéd, készülődés és sprint a buszra.

Úgy számoltam, hogy a legkésőbb a 4:10-es délutáni vonatot el kell érnem. Egy jó 1,5 órás az út és 9:27-kor van az utolsó járat vissza Londonba. Olvasás folytatása