Továbbra is úszom 🏊

Hónapokkal ezelőtt írtam, hogy heti 1x elkezdtem uszodába járni. Már 2015-ben is volt egy próbálkozásom, de aztán hamar abba is hagytam. Tavaly nyárra viszont megint visszajött egy késztetés, egy belső hang súgta, hogy ússz újra. Így kezdtem el augusztusban heti egyszer ismét uszodába járni. Most már bátran mondhatom, hogy jól haladok. Az elmúlt 10 hónapban csak a karácsonyi szünet közben maradt ki pár hét, a többit tartani tudtam.
Nehéz volt eleinte a hétvégéimbe beütemezni, aztán idővel egyszerűen új szokássá vált, hétvégi rutin részévé lett. Még utazásaim során sem mondtam le róla (Zürich, Salzburg).

Swimming is still on 🙂 #swimonceaweek #hobbyswimmer #swimmingpool #sport #hosszúkatinkainspirál

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Olvasás folytatása

Reklámok

Ússz heti 1x!

Képtalálat a következőre: „swimming icon”Másfél hónapja elkezdtem újra uszodába járni heti rendszerességgel. Mert egyszerűen ennyi kis mozgás kell és jót tesz a hátgerincnek.

Tudom, nekem sincs időm rá. Vagyis nehéz azt a 2 órát a heti beosztásba bepasszírozni. Hétköznap kizárt, mert este örülök, ha munka után hazaérek és pihenhetek. Marad hát a hétvége. Hétvégén meg folyton megyek és szombat reggel 10-től vasárnap estig előre beszervezett programjaim vannak, így vagy szombat reggel, vagy vasárnap este 8 körül érek oda az uszodába. Olvasás folytatása

Rio 2016

forrás: youtube.com

Olimpiai lázban égnek a magyarok. Mindenki Katinkáról és Kenderesi Tamásról beszél, a többiek meg csak úgy vannak. Aki nem szerzett érmet, az nem számít. Sőt, egy ezüstérem sem a teljes dicsőség, láttam kommenteket Imre Gézáról szóló hírek alatt. Szász Emese győzelmét meg kb. potyának vettük, Szilágyi Áron diadalára pedig aztán végképp senki sem számított. De azért „jól jött”, na.
A 4×200 m női gyosváltónál meg azt olvastam, hogy ‘ha Jakabos Zsuzsanna az úszásnak fele annyit szentelne, mint a szépségének, nyertek volna’.(?)
Olvasás folytatása

Foci, foci, foci :)

A focival nőttem fel, mert a bátyám szerette és én is rászoktam. Nem vagyok nagy szakértő benne, de pár alapdolgot azért ismerek. Az EB-t és VB-t régen együtt néztük otthon, családi közös esték voltak azok. Valahogy aztán ez megszűnt.

Később kikerültem Angliába és itt értettem meg igazán, hogy a sportnak micsoda „összehozó” ereje van. 2012-ben elhívtak egy német pubba német meccset nézni, ahova nem fértem be. Ennyi ember együtt focit néz? Annyira szokatlannak tűnt. De megértettem. Ez a szép ebben a sportban, hogy ilyenkor a nemzetek az egymás közti általános nézeteltéréseiket elfelejtik, és egyként szurkolnak az országuk csapatának. Egy meccs idején nem számít, hogy ki micsoda vagy- honnan jössz, csak a válogatottaké a figyelem. Olvasás folytatása

Úszásra fel!

Tegnap uszodában jártam! Bizony, közel 3 év után a szervezetem „sírására” hallgatva felülkerekedtem a lustaságomon. Még tavaly kérdezte tőlem valaki: Ugye te jártál uszodába? Lehet látni a válladon.

forrás: internet

forrás: internet

Kicsi koromban a szüleim vittek hetente uszodába, ha akartam, ha nem. Higgyétek el, nem rajongtam érte, mert mindig vasárnap reggel 8 tájban mentünk, mikor én hétvégén 10-ig nyomon az ágyat alapban. Amint nagyobb lettem, boldogan mondtam nemet a kínálkozó lehetőségre, majd Londonba költözésem előtt már magamtól kezdtem újra járni. És miután ide kerültem, az úszásnak búcsút intettem. Szerencsére a korábbi évek rendszeres mozgása még egy ideig pozitív hatását gyakorolta, de az elmúlt fél évben egyszerűen éreztem, hogy úsznom kéne. A testtartásom romlott és egyre nehezebb egyesen állnom/ülnöm. Vagy arra keltem, hogy bekattant a vállamban egy ideg, és fél napig a nyakam nem bírtam elfordítani. Olvasás folytatása

A Foci VB

Szerintem nem kell senkinek sem bemutatnom, milyen sportesemény is zajlik jelenleg. Mindenki tudja, hogy a Fifa Világbanokság azaz Foci VB van éppen. Egész pontosan Brazília ad otthont az eseménynek, ahol éppen tél van, de nem hideg.

200px-Brazil2014A focit lehet nagyon utálni, semlegesnek lenni, vagy éppen szeretni. Nekem könnyű dolgom van, hiszen gyerekkoromtól kezdve oltották belém a labdajáték szeretetét. Egy bátyám van, így VB idején csak is kizárólag a meccsek mentek a TV-ben. Minden a foci körül forgott, sőt még számítógépes Fifa játéka is volt. Így hát belenevelődtem a foci világába. Elfogadtam, s követni kezdtem a rangos eseményeket. Az első emlékeim már az 1998-s Francia bajnokságra tehetőek, amit persze a franciák is nyertek meg.

2002-s volt a kedvenc VB-m. Egyszerűen szerettem, ahogy a két szívem csücske csapatom bejutott a döntőbe. Brazíl – német mérkőzéssel búcsúzott a sport Dél Korea – Japán megrendezése alatt. Oliver Kahn minden idők egyik legjobb kapusa még ujjtörés mellett és végigküzdődte a meccset, s igazából távozott utána a fociból, mert kiöregedett. Brazilok nyertek, s nem is akárhogy. Szerintem mindenki megkönnyezte az ünneplésüket. És még akkor ott voltak a nagy klasszisok is, mint Ronaldo. Olvasás folytatása