Utó szülinap – Genf környéki látogatás II.

Gondolatban elkalandozok most Genf mellé, mert még nem írtam meg mindent. Talán már említettem, hogy ez a hétvége nem feltétlen volt előre betervezve. Sőt, nem gondoltam, hogy 3 hónapon belül másodszor landolok a reptéren Svájcban. Július közepén már körvonalazódni kezdett az augusztusom, s Isle of Wight fix volt Párizzsal együtt. Ha pedig lúd, akkor legyen már kövér. A két hétvége közötti szabad hétvégémet is elfoglalttá tettem.

Születésnapom után egy jó héttel csodás vasárnapra ébredtem egy francia kis faluban. A legcsodálatosabb ébredésem volt valaha, mindig szívesen fogok rá visszagondolni. A nap gyönyörűen sütött. A felírt program pedig az Aquapark volt. Irány csúszdázni!

Utó szülinap – Genf környéki látogatás I.

Két héttel ezelőtt ismét Svájcban jártam. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen egy szeretett és általam igen kedvelt ismerősöm meghívását fogadtam el újra. Igen, most volt a második alkalom idén, három hónapon belül, hogy a repülőgéppel Genfben landoltam.

Svájc az a hely, ahova magamtól valószínűleg soha nem utaztam volna. Valahogy nem szerepelt az idei úti céljaim között, de mindig nyitott vagyok az újra. Áprilisban félig poénból kérdezte, nem tervezek-e egyszer eljönni Genfbe. Gondolkodás nélkül aznap este foglaltam repjegyem. Most pedig egyeztetések árán próbáltuk kisakkozni, kinek – mi jó.

Születésnapom után egy héttel ott találtam magam ismét nála. Egyébként ő az az ismerősöm, akiért képes lennék bárhova elutazni. Ha lesz időm, blogbejegyzés is fog róla születni.
Mivel már voltam Genfben, így nem a városnézés és a turistaként való viselkedésen volt most a hangsúly. Felőlem bármit csinálhatunk, mert én a társaságod miatt utaztam – gondoltam magamban. A veled töltött idő számít, s nem az, hogy mit teszünk.

Panorámás kilátás a Juráról

Genfi kiruccanás II.

Genfi élmények folytatása következik.

Genf fekvése roppant különleges. Először is rögtön a város mellett már Franciaország van, igazából ez egy francia –svájci hely. Ha pedig van autód Olaszország sem távolság. Genf és Milánó mindössze 3 és fél óra vezetés. Nevetségesen jó.
Ha itt kéne élnem, akkor igazából 3 országban lődörögnék folyamatosan. Az Európai Uniónak köszönhetően pedig határok sincsenek. Úgy jár – kel az ember ellenőrzés nélkül, ahogy nem szégyelli.

Vasárnap reggel boldogan ébredtem, s nyugodt voltam. Nem kellett sehova sietnem, nem volt órára betervezett programom sem, ami nagyon ritka. Ez tetszett legjobban a hosszú hétvégémben. Úgymond időtlen voltam, nem számított, hogy 11 óra van reggel. Na és? Nincs semmi különös terv. Csak lazán és csendes tempóban.

A szombati étlapomon a genfi városnézés szerepelt. Először a kikötőbe látogattunk el, ahol rögtön szemet szúrt, hogy milyen gyönyörű kristálytiszta a víz. Mintha az ember Görögországban lenne. Látni lehetett a medret.
A spriccelő szökőkúthoz sétáltunk, ami a város egyik jelképe. Ha a szélirány olyan, akkor az embereket simán beteríti a víz, s ez még egy forró nyári napom jól is tud jönni. Utána a part mentén sétáltunk egy darabon. Feltűnt, hogy milyen „nyugdíjas” minden. Nem, nem öreg, hanem lassú tempójú és halk. A zajterhelés nagyon minimális volt. Vasárnap dél, mit kéne aggódni.

Genfi kiruccanás

A hétvégén Svájc felé sodortak a szelek, pontosabban vitt a repülő. Most elmesélem, hogy is indult és alakult a hétvégém.

kilátás

Angliában a május első és utolsó hétvégéje hosszú. A hétfői napon munkaszünet van, s nem dolgozik a többség. Hagyomány, hogy a 3 napos bank holidayen (így nevezik itt) megyek valamerre. Kár lenne a potya szabadnapot elvesztegetni, s nem pihenni vagy utazni.
Nagyon vágytam valamerre, csak nem tudtam hova és kivel. Az élet pedig válaszolt a kívánságomra. Az egyik volt óvodástársammal beszélgettem online, s hirtelen feltette a kérdést: nem tervezel Svájc felé jönni valamikor? Szerintetek gondolkoztam? Repjegy árakat néztem, s foglaltam. A Swiss Airnél, a minőségi légitársaságnál 90 Fontért volt jegy oda-vissza útra. Kattintottam rögtön. Egy ilyen jó ajánlatot nem szabad elmulasztani. A hétvége pedig az ismerősömnek is jó volt végül.
Április közepétől kezdve már nagyon vártam a mostani hétvégét. És végre elérkezett a péntek, mikor is éjfélre értem haza a munkából. Szombat reggel 6-kor pedig már a metrón ültem a reptér felé.
Tele voltam pozitív érzésekkel és borzasztó örömmel.