Szokásos téma: albérlet.
A múltkori hogyan élek London írás kapcsán előjött egy érdekes visszajelzés, mi szerint sok embernek azért nem tetszett a cikk, mert nem a londoni álmot írtam le benne. Pedig a külföldi élet nem jelenti azt, hogy mindenki szétkeresi magát. Az átlag melósok átlag pénzt keresnek, s ha még az embernek párja sincs, hát nincs más verzió, mint lakásmegosztásban élni.
Itt jött elő az is, hogy több ismerős mondta: egyedül London pokol tud lenni. Nem mindegy, hogy 1 – 1 főnek van külön – külön, 700 – 800 fontja lakhatásra, vagy kettőnek együtt min. 1600 fontja.
Vissza az én albérletemre. Előző helyem az önkormányzati (segély)paneltelep egyik magánkézben lévő lakásában volt. Említettem már korábban, hogy minden nap valaki beszemelt a liftbe, vagy leköpte a tükröt benne. A fűszag is minden nap jött valahonnan.
Az ott töltött 8 hónap alatt 3x tettem bejelentést az önkormányzatnál csendháborításra. A 4. emeleten semmirekellő feketék éltek (nem rasszizmus, ez tény). Olykor úgy döntöttek, milyen jó lenne egy partit csapni és csaptak is. Üvöltött a zene, de úgy, hogy az egész telep zengett tőle. Nem bírtam elképzelni, hogy másokat nem a zavart a hangzavar hajnali 1-kor. A legdurvább parti alkalmával hajnali 2 előtt felhívtam a non – stop működő önkormányzati bejelentő számot és névvel, címmel panaszt tettem a bandára. Egy órán belül megérkezett 2 fekete arc, az egyikük úgy nézett ki, mint HighTower a Rendőrakadémiából. Bejöttek a szobámba, hogy ők is megtapasztalják, mennyire hangosan szól be a zene, illetve mondtam, hogy szippantsanak nagyokat is, mert bizony bűzlik még a 7. emelet is a fűtől. Annyit értek el, hogy halkabbra vették lent a zenét. Mindezt hajnali fél 3-kor.
A telep Chelsea-ben volt, közvetlenül a Temze part mellett. Mikor mondtam valakinek, hogy Chelsea-ben élek, tisztára elképedtek. Mikor meg mondtam, hogy önkormányzati segélytelepen élek tulajdonképpen, még jobban elképedtek. Chelsea-ben, abban a posh és drága városrészben segélytelep? Ott van bizony Hugh Grant házától gyalogtávra. Szépen megbújik.
Márciusban költöztem…..mert a tulajdonossal voltak bajok és egy rossz percében úgy döntött, hogy felmond nekem (másik lakótársnak is). Roppant unszimpatikus pofa volt a tulaj, akinek az anyja meg olykor random jött „razziázni” a lakásba bejelentés nélkül. Torkig voltam velük a végére.
Kár érte, mert a lakás jó állapotban volt és 2-en szépen el is tudtunk benne élni.
A mostani helyen egy faterom korú skót úrral élek. Egy 57 éves férfivel, aki transzi. Mikor a hirdetésben láttam, hogy transzival kéne együtt élni, kíváncsivá tett a dolog. Annyiban merül ki a transzi dolog, hogy női néven kell szólítani őt és 70%-ban férfi, 30%-ban női ruhákat hord. Nem lehet tudni, hogy melyik nap, hogy érzi magát. Roppant szórakoztató tud lenni, mikor reggel a konyhában meglátom őt egy szoknyában. Semmi más hátránya nincs a dolognak, de számomra az sem hátrány, hogy mikor – mibe öltözik.
A férfi foglalkozása: női énekes. Fellépéseire sminkben és női ruhában jelenik meg. Olykor távol van 1-1 hetet is, mert Európán belül turnézik. Utána meg itthon ül 1 hónapot.
Ha itthon van, akkor napközben szól a zene (moderált hangerővel), este meg a TV. Állítása szerint azért hallgat mindenféle zenét, mert abból gyűjt ötleteket és inspirációkat.
Bírom a fazont. Jó vele beszélgetni, mert remek rálátásai vannak a világra. Aktuális híreket vágja és többféle helyről tájékozódik a neten. Sokszor mond érdekeseket, a zenében meg nagyon benne van. A különböző zenészek munkásságáról, zenei korok alakulásáról széles tudással rendelkezik.
Néha előfordul az, hogy nem értjük egymást (ki – mit miért tesz), de ez korkülönbség és különböző kulturális háttér miatt lehet. Meg néha vannak ilyen kirohanásai, mikor jobb nem szólni hozzá, de valszeg ezt én is eljátszom ugyanúgy.
Most a napokban elővette a zenekeverő cuccait, meg kütyüjeit, s dalszöveget kezdett el írni. Erre én a konyhában pakoltam, s „kirántottam” az általam keltett zajokkal elmélyüléséből. Néha nehéz az együttélés. Hiába, ő egy igazi művészlélek.
Márciusig szól a jelenlegi szerződésem. Már többször be lett harangozva, hogy ez a lakás el lesz adva.
Mindig az van, hogy valahova beköltözöm, ahol az illető 10+ éve lakik, s mindig költözésem utána van valami…ami miatt tovább kell állnom.
60% esély van arra kb, hogy Brexit előtt pont új albi után kell néznem. De én nagyon nem akarok új albérletbe menni, ez a mostani a legjobb helyem valaha.
Kedvelem ezt?
Kedvelés Betöltés…
