GDPR izé, engem is érint

GDPR izé, azaz az új adatvédelmi rendelet az Unió által május 25-én lép életbe.
És engem, aki egy kis mezei blogger (meg az összes bloggert az Unió területén belül) is érint. Annak ellenére is, hogy a honlapom tök ingyenes verziója a wordpressnek és minden adatot igazából a wordpress szervere rögzít.

Adatgyűjtésnek számít, hogy van pár e-mail címes feliratkozóm, akikről semmit sem tudok…meg kommenteltek emberek. A wordpress rendszere a kommentelő IP címét is rögzíti. (Én nem kértem, sőt nálam eddig kamu e-mail címmel és névvel is lehetett véleményt írni). De adatvédelem alá esik az IP cím is.

Ami nagyon szép az egészben, hogy az ingyenes wordpress verzió nem engedélyezi a bővítmények letöltését, gyakorlatilag a mostani állás szerint, a kezem meg van kötve és várok, hogy ők központilag a kis bloggereiket is figyelembe véve lépjenek az új rendelet szabályait követve. Olvasás folytatása

Reklámok

Királyi esküvős nap

Harry herceg és Meghan esküvőjét május 19-re tűzték ki. A boltokban már 2 hete is lehetett kapni szuveníreket, ahogy meg közeledett a dátum, több üzlet és pub is ki lett dekorálva.
A nagy napra vendéglátóhelyek külön menüvel álltak elő, s hirdették, hogy náluk nagy kijelzőn lehet majd követni élőben az eseményeket. Olyan ajánlatot is láttam a neten, ahol igazi posh bulira invitálták az embereket, ahova szépen be is kellett öltözni.

Csodálatos idő köszöntött ránk szombaton. Ismerősökkel futottam össze, s felkerestük Greenwichet, ahol óriás kivetítőn lehetett az eseményt követni. A füvön, a kivetítő előtt egy gombostűt nem lehetett volna eldobni, annyira megtelt. Több ezren nézték pléden ülve, saját pikniket élvezve az esküvőt. Igazi nemzeti ünnepnap kerekedett ki ebből az eseményből. Jó volt látni a sok angolt együtt.  Az esküvő kihozta belőlük az angolságtudatot, az összetartás érzését. Olvasás folytatása

Richard Branson – Virgin sztori

Februárban fejeztem be a Virgin sztori (Elveszítem a szüzességemet) könyvet Richard Bransontól.
Mivel a Virginnel már 2x is szerencsém volt a tengerentúlra utazni és nagyon elégedett voltam velük, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy jobban beleássam magam a tulajdonos önéletrajzába.

Hol is kezdjem?
Virgin név hallatára beugrik a légitársaság, meg a Virgin Media és ennyi. Hu, pedig ennél jóval többről van szó, arról nem is beszélve, hogy micsoda múltja van Bransonnak a vállalkozások tekintetében. És igazi Virgin birodalmat épített ki. 

Az egész úgy kezdődött, hogy megnyitotta a Virgin lemezkereskedő cégét. Postai rendeléses úton kezdték el értékesíteni a bakelit lemezeket, majd abból nőtte ki magát idővel a Virgin lemezkiadó vállalat. (mert ilyen is volt…sosem gondoltam volna)
A könyv első része egy csodálatos utazást kínált a zenei történelemben a 70-es évekig visszamenőleg. Kulisszatitkokat ismertem meg, s azt is olvastam, hogy micsoda pénzek voltak ebben az üzletágban már akkor is. A 80-as évek elején több millió fontos gázsikkal szerződtettek le népszerű együtteseket…Csak viszonyításképpen millió fontok, mai is durva nagy összegnek számítanak, hát akkor 30 évvel ezelőtt?

Említésre méltó zenék, amiket a Virgin Recordnak köszönhetünk. (Ők fedezték fel a következő személyeket pl.)
Mike Oldfield

Olvasás folytatása

Bank holiday hétvége I.

Május első hétfője mindig munkaszüneti nap Angliában. Az angolok nem ünneplik a május 1-et, de csináltak maguknak egy fix, mindig hétfőre eső szabadnapot (aminek neve bank holiday). Zseniális szerintem. Ilyenkor hosszú hétvégét tartunk, már akinek olyan a munkahelye. Idén nekem is összejött a 3 pihinap.

Szombaton egy ismerősömmel találkoztam, akit 6 évvel ezelőtt a blognak köszönhetően ismertem meg. Évente párszor van beütemezett találkozónk. Belvárosban futottunk össze, majd onnan gyalog elsétáltunk Hammersmithbe. Az ismerősömről tudni kell, hogy km hiányban szenved. Nála idén többször volt olyan nap, hogy „poénból” legyalogolt 70 km, csak úgy, mert kellett neki. Sétában partner vagyok, csak lelkileg fel tudjak rá készülni. Aktív vagyok napi szinten, de azért nem ahhoz vagyok szokva, hogy 120 percet menjek megállás nélkül. Ez teljesítmény túra, nem laza szabadidős program.
Egy csöppet bekészültem attól, hogy hirtelen közel 20 km lenyomtunk egyhuzamban. Amire meg készülnöm kellett volna, az a snack. Semmi nem volt a táskámban, s a táv végére már úgy éreztem, hogy hamarosan beájulok, ha nem jön energiapótlás gyorsan. Az első szabad hellyel bíró pubba beültünk Hammersmithben, mert nem bírtam tovább.
Az Old Ship nevű hely teraszán foglaltunk helyet. Az étel rendelésétől számítva jó 30 telt el, mire ki is hozták a kaját. A pub személyzethiánnyal küzdött egy forgalmas hosszú hétvége kellős közepén. Az alkalmazottak előtt le a kalappal, nem őket hibáztatom. Meg bruttó 8 fontért szünet nélkül pörögni, x órás műszakot letolni, felnézek rájuk…kemények.
A burgeromban a hús nem volt jól átsütve, utálok reklamálni, de ember, marhahús ne legyen piros. A személyzet szerint azzal a hússal nem volt semmi baj, csupán én nem jól átsütve ’well-done’ módon rendeltem. Rendelésnél ezt senki sem kérdezte mellesleg. Nem küldtem végül vissza a kaját, mert eskü türelmem nem lett volna még 30 percet várni, míg másikat hoznak (a tempóból kalkulálva). A gyomrom mindent elbír. Nem is lett belőle bajom végül.

Dinner in the view in Hammersmith #dinner #london #riverside #pub #oldshippub #weekend #burger

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_blog) on

Olvasás folytatása

Brooklands Múzeum – A concorde otthona

Egy ismerősöm meet up eseményt szervezett a busz múzeumba, Weybridgebe, még tavaly. Végül egy Concorde géppel is találkoztam.

Minden ott kezdődött…, hogy elolvastam Agassi könyvét, az Opent. Többször előjött az önéletrajzban a Concorde. „És akkor Európába Condordeval repültem”. Csak nem sétáltam el ez mellett, s Wikipédián olvastam a járműről, majd youtuben néztem videóket. Ezek után tényleg véletlen lenne, hogy belebotlottam egy ilyen gépbe? Aligha. Tudattalanul bevonzottam, biztosra veszem.

Olvasás folytatása

A 10 fontos telefonszámlám

2013 tavaszán egy ismerősöm meghívására csatlakoztam a giffgaff közösséghez, aminek azóta is boldog felhasználója vagyok.
Anno a csatlakozásom legfőbb oka az volt, hogy tagok egymás között ingyen beszélhettek (most már 3 havonta kell pénzt tölteni ehhez a funkcióhoz). 2018-ban a korlátlan percekkel viszont mindegy lett ez az opció.
Anno a barátnőmmel gyakran hívtuk egymást és sokat beszéltünk, így durván megérte a csatlakozásom.

A giffgaff egy online közösség, nincs irodájuk és üzletük sehol Londonban, de még csak ügyfélszolgálatuk sem, viszont a neten mindent el lehet intézni. És van egy jó fórum oldaluk, ahol minden létező felmerülő kérdésre választ kaphatunk. Az 5 év alatt semmilyen problémám nem mutatkozott náluk ebből kifolyólag. Egyszerűen kikerestem és elolvastam, ha valamilyen információ kellett, ennyi. Olvasás folytatása