2017.január 1. Los Angeles

Január első napját Los Angelesben töltöttem.
Mikor szeptemberben repjegyeket kerestem a momondo.com-on, biztos volt, hogy Los Angeles-i átszállással jövök visszafelé, csak az átszállás ideje és napja volt kérdéses. Először január 1-én szerettem volna eljönni Hawaii-ról, de aztán a 31 este mellett döntöttem. A repjegy így 200 fonttal volt olcsóbb, nyilván Szilveszter este nem sokan akartak repülni. Plusz így jött ki az a csodálatos lépés, hogy egy napom volt a híres városban.
Január 1-én reggel 5:30-kor landolt a gépen és este 9-kor volt a csatlakozásom a londoni járatra.
Mindig is vágytam arra, hogy átszállásnál nagy eltérés legyen, és még többet láthassak egy repjeggyel.
A Szilvesztert beáldoztam, de nagyobb csapás ne érjen soha, mint 10 km magasan az óceán felett megélni az Új évet.

2 amerikai szokás, ami nem szimpi

Egy távoli ismerősöm most érkezett vissza amerikai utazásából és mesélte az élményeit. Beszámolójában ő is kiemelte azokat a tényeket, amik engem is zavartak, zavarnak és már régóta írni szerettem volna róla.
A mostani bejegyzésemben két számomra furcsa amerikai szokást írok le, amik európai fogyasztóként és turistaként bökték a csőrömet.

Kalifornia – Disneyland: Egy nap az álomvilágban

Folytatom az amerikai nyaralásos beszámolómat. Az utolsó cikkeket hónapról hónapra fogom már írni.
Következzen most a Disneyland, az egyik személyes kedvencem. Nem azért volt kedvenc, mert szerelmes lettem a mesevilágba, hanem mert iszonyatos nagy álmom teljesült eljutnom oda. Már a repjegy foglalásának pillanatában tudtam, hogy Kalifornia – Disney biztosan nem fog kimaradni.
Presztízskérdés volt számomra, egy bizonyítás önmagam számára. Gyerekként egy osztálytársam nagynénje járt a parkban és az osztálytársamnak hozott egy Mickey egér formájú ceruzát. Megbabonázva néztem az íróeszközt, mintha egy harmadik bolygóról került volna közénk. Ohh, micsoda nagy dolog! Egy eredeti Disney termék. Soha, egészen a repjegy vásárlásának pillanatáig, még csak álmodni sem mertem volna arról, hogy egyszer nekem is lesz saját, Disneylandben vásárolt ceruzám.
Egy kimondatlan kérés teljesült január 2-án.

Los Angeles – Venice Beach

Január elsején Los Angelesben ébredtem egy  csodás napra, immáron az Új évben. 2015, hát megértelek! És még a nyaralásom dísze most fog következni.

Venice Beach bejárata – forrás: internet

2015 meghozta a jó időt a városba. Az elmúlt egy hétben most fordult elő először, hogy egy szál pólóban kellemesen éreztem magam. Tűzött a nap és én a tengerpart mentén elindultam sétálni.
A szállásom a Venice Beachen volt, ami Los Angeles egyik pihenő része. Minőségien kiépített sétány, bicikliút pedig lehetővé teszi a biztonságos gyalogos és kerekpár közlekedést is.
A Venice Beach L.A. Top látnivalói között is szerepel. Hippi – retró – antik  –  reggae – egyedi boltok/ bodék/ standok várják a turistákat. Vegyes életérzés keveredik a levegőben a hajléktalanok tömegeivel megturbózva. Néha nem tudtam eldönteni, hogy az árus az csöves, vagy csak egy lepukkant hippi, aki így akart direkt kinézni.

Venice Beach árusok – forrás: internet

Los Angeles – Warner Bros. Stúdió Túra II.

Köszönöm, hogy megadtátok a bizalmat az első Warner Bros.-os cikknél. Most a második rész következik. Kalandozzunk hát vissza gondolatban. Január 3-át írjuk, s már egy jó órája a filmes világban „utazunk”.

Mielőtt Kristopher leparkolta volna a kisbuszunkat, megmutatta kedvenc helyét. Rámutatott egy kis irodára, aminek bejáratnál a „Humán osztály – Bérszámfejtés” szó díszelegett. Bizony, a kedvenc napjaim egyike, mikor ide jövök be átvenni a fizetési csekkemet – mosolyogva mondta.
Most egy picit sétálunk, el fogunk haladni a raktárnak használt épület mellett – folytatta.

 Gondoltátok volna, hogy több mint egymillió különböző tárgy fellelhető itt?  Amit csak el tudtok képzelni. Egykoron a Vészhelyzetben használt mű – „halott” csecsemőkön át, a több ezer különböző lámpáig, mű orvosi eszközökig – ágyakig, a sort pedig folytatni lehetne.
Ha egy másik stúdiónak, nem nálunk forgatott produkciónak szüksége van kellékekre, a WB szívesen kiadja kölcsönbe nekik, amit keresnek. Gyakran érkezik is hívás, mikor egy – egy érdekes darabról érdeklődnek, hogy raktáron van-e itt – magyarázta Kristopher.

Welcome to Central Perk

Los Angeles – Warner Bros. Stúdió Túra I.

Január elsején sétáltam az óceánparton. Az utolsó los angelesi napjaim egyike volt ez. Már csendesen magamban feladtam, hogy nem láthatom a Warner Bros. Stúdiót. Nem azzal van a gond, hogy nem tudok az interneten jegyet venni, hanem a tömegközlekedés. Nincs semmi, ami arrafelé jár (A taxi meg horror áron lett volna)

Nagy álmom volt a WB, hiszen évekkel ezelőtt egy filmjük megtekintése után spontán felmentem az internetre, s rákerestem a stúdió túra lehetőségeikre. Elkezdtem álmodozni, holott talán még akkor diák voltam a középiskolában.

Most, itt Los Angelesben, magamban már mondtam: jövök legközelebb is. Semmi gond, nem teljesülhet minden. Az élet azonban megmutatta, hogy igen is teljesülhet. A Santa Monica mólóra felsétálva egy helyi utazási iroda plakátja szúrta ki a szemem. „Warner Bros Studios ticket + hotel pick up – drop off”. Akkor most azonnal bemegyek a kis irodájukba – elhatároztam.
De jó, hogy ti szerveztek oda túrákat. Nagyon örülök neki – léptem oda az ügyintéző hölgyhöz.
Ő: Hát ez a Top Stúdió a városban. A turisták imádják.
Szombatra szeretnék foglalni egy helyet – folytattam. Köszönöm, akkor január 3-án várom a fuvart reggel a szállásom előtt – búcsúztam.
Igen! – megyek a filmes kulisszák közé kalandozni, boldogan sétáltam visszafelé a part mentén.

Szombat reggel 7 óra. Kiléptem az utcára. A homokos part mentén futók tucatjai várakoztak. Jól indul a hétvégétek egy kis kocogással – megjegyeztem.
Nem sokkal később a fűtött kisbuszban már robogtam is Hollywood irányába. Forgalom hiányában, időben beértünk, s még kaptunk is bő szabad fél órát a Csillagok sétánya mellett.
Kíváncsi voltam, milyen szombaton reggel 8-kor az utca. Hát, teljesen kihalt, s itt – ott valami furcsa folyadék csík futott át egy – egy csillagon. A tesóm erre azt mondaná: az éjjel valakik WC csészének nézhették a helyet.

Warner Bros. főépület előtt

9:30-kor már a Warner Bros. főépülete előtt álltunk. Egy gyors táska ellenőrzés, mini detektor kapun való áthaladás, s egy igen kedves – széles mosolyú srác fogadott minket. Isten Hozott nálunk!
Jó reggelt. Örülök, hogy itt lehetek – válaszoltam.
A pénztárnál kiállították a névre szóló belépőjegyemet, miután elkérték az útlevelemet. 18 év alatt nem látogatható, s erre nagyon odafigyelnek.