Kategória: Londoni érdekességek

Királynő halála

Múlt csütörtökön munkában voltam, a főnök apuka pedig otthonról dolgozott. A nappaliban, háttérben a BBC-n ment neki. Kora délután, ahogy jött be a konyhába hozzánk, kérdezte, hogy hallottam-e a királynőről.
– Nem, nem halottam semmit.
– Baj van. Nincs jól. A királyi család tagjai mind Balmoralba tartanak.
– Ohh, tényleg. Nem lehet akkora baj.
– De annyira mondják, lehet ezt most nem éli túl.
– Az nem lehet. Én még éveket adtam neki, sőt néha azt is említettem, hogy királynő még engem is túlél.
– Meglátjuk.

Majd munka után utaztam haza a vonaton. Utazás közben internetet szoktam nézegetni. És akkor, állomásom előtt, Facebookon szúrta ki a szemem, a királyi család közleménye. Elment a királynő. Még csak 3 perce került megosztásra a hír, mikor olvastam.
Az nem lehet. Nem létezik. Pont Mr. Darcyval is cseteltem, s annyit írtam neki: most jött a hír, meghalt a királynő. Oh dear.
Felfoghatatlan. A királynő! A személy, akire tavaly felesküdtem az állampolgársági eskütételen. A kirányő, akit mindenki tisztelt, aki a brit emberek “nagymamájának” is számított, távozott.
Emésztenem kellett a helyzetet. Kicsit leülnöm és feldolgoznom az enyhe sokkot, amit kaptam.
Nem, a királynő nem távozhat ilyen gyorsan! Pár napja még az új miniszterünkkel fogott kezet. Ott volt és élt!

Olvasás folytatása →

A kertvárosi, cuki egérlak

Az elmúlt 2 hónapban párszor megosztottam képeket a kertváros cuki lyukáról, ahova kisállatok költöztek.
A múlt héten Bernie Sanders figurát látva, kapott el a láz, hogy utána járjak: Ki is áll az egész cukiság mögött?
Instagram nyomozás után rábukkantam arra a hölgyre, aki a projekt mögött áll.
Egy kertvárosi, kétgyerekes anyukáról van szó, aki gyerekeivel rendszeresen elsétált tavaly a lyuk előtt. A gyerekeivel közösen emlegette, hogy ez a kis mélyedés pont úgy néz ki, mint egy előkelő egérlak. Ebből a gondolatból ötlet lett, majd megszületett az első kézzel vart kis egérke. És tavaly május hónap folyamán be is költözött otthonába.
Azóta pedig mini, helyi látványossággá nőtte ki magát a lyuk. A hölgy lelkesedése az érdeklődéssel együtt fokozatosan nőtt, s most már tudatosan és szezonálisan frissíti a „híres” helyet.

Az első lakó (a készítő Instagram oldaláról):

Olvasás folytatása →

Halloween összejövetel

A táncon összehaverkodtam egy angol sráccal, aki meghívott magához a Halloween összejövetelére. Mivel annyira nem ismerjük egymást, kicsit meglepett, hogy már másnap elküldte a lakása címét az este kapcsán. Megbízik bennem, az csak jó dolog lehet.
Nagyon készültem erre a Halloween dologra, mert felnőtt társaságban még sosem „ünnepeltem” ezt. Minimális költségvetéssel tervezve rendeltem az Ebayről 7 fontért egy felsőt, ami meglepően jó minőségű és az elkövetkező hosszú évekre meg is lett a ruhám október 31-re.

Olvasás folytatása →

Halloween élményeim

Halloween Londonban, mesélek.

Kiköltözésem előtt, a 2011-et megelőző években még Magyarországon nem ünnepeltük semmilyen formában. Így számomra ismeretlen volt és információt először „élesben” a Született feleségek egyik epizódjában láttam a Halloweenről. Egy amerikai sorozatnak köszönhetem hát, hogy legalább arról volt fogalmam, hogy a gyerekek beöltözve járják a szomszédságot ilyenkor és cukrot gyűjtenek. Olvasás folytatása →

London csak oda – nosztalgia

Könyveimet pakolgatva akadt kezembe Kiss Angéla műve: London csak oda. Jó sok éve olvastam, miért ne állnék neki újra, jött egy gondolat.

A héten szabadságomat töltöm és a könyv ihlete alapján összeírtam egy ’felkeresem’ listát. Habár, nem tudni, hogy a történetben mennyi a fikció és mennyi a valóság, most úgy vettem, mintha megtörtént volna minden úgy, ahogy le van írva.
A történetben Miss Kiss a Tottenham bolhapiacon egy aranyos kis nyakláncot vásárol egy idős nénitől. Rákerestem hát erre a piacra, s északra vettem az irányt csütörtök reggel. Seven Sisters és Tottenham Hale nem a jó hírű környékek közé sorolható. Hale állomás azon belül is a kerüld el kategória londoni pletykák szerint. Én délnyugati lányként sikeresen lesokkoltam magam, amikor Seven Sisterstől elindultam kifelé. Hogy micsoda lepattant egy hely ez, ahhoz képest, hogy én miben élek itt délen. Olvasás folytatása →

Délután az O2-ben

Múlt szombaton rám szakadt egy szabad délután. A saját szervezetlenségemnek köszönhetően nem volt lebeszélt találkozóm senkivel sem. Ilyen esetben igyekszem spontán ihlet alapján valamit kezdeni magammal.

Múltkor az O2 arénában sétálgatva rátaláltam az Oxygen freejumping helyre. Meglepődtem, hogy megnyílt ez a trambulinos hely itt is. (Évekkel ezelőtt, mikor új volt Londonban ez a cég, felkerestem és kipróbáltam: ITT)
Egy kósza gondolatom támadt, miért ne ugrálnék csak úgy egyet például. Mozgás is és valami történik velem. Szombat ebédidőben foglaltam estére egy órát. A honlapjuk egy kalap lótúró. Baromi lassú tetű és visszaigazoló e-mailt nem is küldte el a címemre.
Lett egy fix programom: 6-kor ugrálás.

Olvasás folytatása →