Az angol iskolarendszer

matekhazi

4 éves matek feladat

A héten megosztottam egy képet a 4 éves kislány matek házijáról. Pár komment érkezett rá. És ahogy látom, az angol iskolarendszer még mindig megosztja a közvéleményt. Van olyan magyar – londoni ismerősöm, aki határozottan leszólja, elutasítja. Ám a többség inkább boldog vele, sőt nem egy Határátkelős cikkben olvastam anyukák nyilatkozatait, miszerint a gyerekeik az angol rendszert jobban szeretik, mint otthon valaha a magyart.

Hiába „nyúzom” már a 4. angol családomat, akiknek rendszeren dolgozom, az iskolai tanítás még nekem is rejtély sokszor.
Angliában a tankötelezettség 4 éves kortól lép életbe, rátartással. Ha például a gyerek a 4. születésnapját egy megkezdett tanév decemberében tölti be, csak a következő tanévben fog iskolába járni közel 5 évesen.
A 4 évesek a Reception osztályt kezdik meg, ami nem csupán a szórakozásról szól számukra. Már ennyi idősen a betűkkel megismerkednek és pár hónap alatt kis szavakat kibetűzve elolvasnak. A számokkal – számolással sincs máshogy.
Iskolák között azonban mérföldek vannak. Hiába állítja Anglia, hogy milyen demokratikus – befogadó és elfogadó ország, mégis hatalmas szakadékok vannak társadalmi osztályok, és a társadalmi osztályok gyerekei által látogatott sulik között.

Magyarországon a magániskolák a köztudatban úgy élnek, hogy gazdag szülők „hülye” gyerekeinek. Eszük nincs, csak pénzük. Aki oda íratja be a gyerekét, hát nevetséges.
Londonban ezzel szemben a magániskoláknak nevük van, akár (több) százéves történelmi múlttal is rendelkeznek. Kiváltságos az a gyerek, aki ode jár (kemény Fontok a tandíj). A magániskolákban a pici jövőjének az alapozása már elkezdődik.

Az állami iskolák között is akadnak kiemelkedőek, de csapnivalóak is. Nem a tanárok tanítási módszereivel vannak gondok, hanem például van egy szakadt londoni városrész, ahol állami segélyen élő, vagy semmittevő, nem értelmiségi családok élnek. A szülők nem fektetnek hangsúlyt a gyerekük iskolai teljesítményére, hiányosságaira, esetleges tanulási nehézségekre.
Ha egy ilyen környék, ilyen osztályába kerülni a mi gyerekünk, hát már 4 évesen megpecsételnénk a lehetőségeit.

Visszatérve a magániskolákra. Egy külön tészták. Itt a gyerekeket a siker szellemében nevelik. ’Minden gyerek szuper’ – a tanárok hozzáállása. Az elvárások pedig húzósak. A 7 éves gyerek már 100-ig szoroz, oszt, szöveges feladatokat old meg. Heti 2x van matekházi, 1x nagy angol nyelvtan házi.
A 8 éves színvonalas állami iskolás gyerek ezzel szemben 100-ig csak szoroz. Az osztást még nem kell tudnia. Házit 1x kap, azt is hétvégére és semmi idő alatt megoldja.

Magyarországon az állami iskolák egységesek, ugyanazt a tananyagot kell leadni és ugyanazt kell tudnia minden gyereknek az adott életkorban pl 10, 12, 14 évesen tanintézménytől függetlenül. Angliában ez iskolák között kicsit, de akár jelentősen is változhat. Továbbá az iskolai szünetek is eltérőek.

Számomra az angliai oktatásban a legpozitívabb dolog a stresszmentesség. A diákok könnyedén és boldogan járnak suliba. Nincs olyan tanár, aki lekezeli őket, vagy aki esetleg lejáratja és megalázza őket az osztály előtt. Otthonról mind a mai napig bennem vannak rossz élmények, több egykori tanárom az önbecsülésünk megcsorbításán mesterkedett évekig, de legalábbis próbálta azt elhitetni, hogy buták vagyunk. Egyik osztálytársamnak a fizika oktató meg is mondta, hogy „olyan buta vagy mint a Föld”.

Londonban minden gyerek potenciál, maximum pedig a „felzárkóztató” csoportban van. Itt a kicsiknek játékos formában történik az oktatás. Vidáman tanulnak, anélkül, hogy azt hinnék tanulnak.
A 8 éves tavaly a római birodalommal ismerkedett meg. Semmilyen magolás, semmilyen könyvet nem kellett a kezébe vennie, még is tudja. A témakörben az egyik házija a google keresés volt. „Gyűjts össze képeket az egykori ruhákról, házakról, ételekről. Majd nyomtasd ki és rendszerezd őket. Egy mondattal magyarázd meg, mi – micsoda” Egy év távlatából is tudná, mert vizuálisan tanulta.
A római anyag zárásakor egy római napot tartottak a suliban. Korhű ruhába kellett öltözni és egy kis produkció keretében előadták a tanultakat. A csapatjáték és a szereplés készséget is fejlesztették így.

Az elementary iskola – (alsó tagozat) elvégzése szerintem nem nehéz.
A secondary iskola – (felső osztály) pedig a mélyvíz. Én felnőtt fejjel nem tudok a 11 éves matek házijához hozzászólni sokszor, vagy legalábbis egy órát kell gondolkoznom a megoldáson. A számítástechnika házi kínai számomra. Múltkor mondtam is a kislánynak „Örülök, hogy te érted, mert én nem tudnék benne segíteni”. Az irodalom házi is elképesztő tud lenni. „Írj egy fogalmazást, amelyben kifejted a vélemények források segítségével a busz sztrájkról”
A 11 éves úgy gépel a számítógépen, mint a villám. Word formázásban járatosabb, mint én, s a nyomtatót is könnyedén kezeli.  Ő már fiatalon az irodai munkához szükséges készségeket pikk – pakk elsajátítja.

Személy szerint úgy látom, az angol iskolarendszer az életre készít fel. A való világra, amihez rengeteg alapot el tudsz sajátítani az évekkel. Én még 18 évesen sem voltam profi gépelő, word felhasználó, nem tudtam hivatalos/véleménykifejező levelet írni sem. A csapatjátékhoz pedig közöm sem volt.
Ellenben megszakadtam az iskolai könyvek súlya alatt, amit a táskámban cipeltem. Bemagoltam egy rakás évszámot, töri dolgokat, amit aztán szépen el is felejtettem. Megírtam egy rakás verselemző fogalmazást stb., amit aztán sehol sem hasznosítottam.

U.i. Nem állítom azt, hogy mindenki egyformán sajátítja el a tárgyakat, és hogy minden angliai lakos giga okos. A cikkhez az általam ismert értelmiségi családokat vettem.

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s