2 hete

2 hete a családnál. Gyorsan telnek a napok.
A bezártság időszakról nehéz írni, mert nem sok élmény történik velem. Egy séta, egy futáson kívül nem is mozdulok ki a lakásból. Áldom az eget, hogy tavaly elkezdtem futni. Most, hogy nincs tánc, úszás, rollerozás sem, az egyetlen sport maradt az életemben.
Tudom, hogy a net végtelen lehetőséget nyújt. Adriene jógás videót is csináltam már. Illetve egy Joe nevű angol srác, fél órás tesióráit gyerekekkel többször végigmozogtunk. Ennek ellenére is, a lépésszámaim visszaestek látványosan, de a benti lét nem jelenti azt, hogy punnyadok a kanapén egész nap.

Szintén áldom az eget, hogy munkanapjaim megmaradtak. Reggel 8-tól este 6-ig enyémek a gyerekek hétköznap. Nincs időm leülni és merengeni azon, hogy éppen mi is történik a világban. Bár kevesebbet mosolygom és nem tagadhatom, hogy nyomot hagy az életemben ez az új helyzet, de a gyerekek szerencsére ugyanolyan elevenek, aktívak és cserfesek, mint eddig. Velük minden nap vannak nagy kacagások. Ők elég fesztelenül veszik ez az időszakot, ami pozitív. Olvasás folytatása

Az új család

Az új család…már ezt a cikket egy ideje meg szerettem volna írni, csak nem jött ihlet.

Először is meg szeretném köszönni, hogy követtek és olvastok. A blogom egy olyan felület, ahol kendőzetlenül és őszintén meg tudom osztani az életemet és gondolataimat. Olyan jó, hogy az életemben van egy ilyen oldal és még nagyobb öröm, hogy vagytok ti is, akik követtek a kis utamon.

Vissza a témához. Szeptemberrel el kellett jönnöm az előző családtól, mert a legkisebb gyerek is elkezdte az iskolát, azaz 4 éves lett. A gyerekgondozás lényege a minél kisebb gyerek, vagyis minél nagyobb óraszámot igénylő családok.
A család pedig nem akarta kiadni az utamat, de ugyanakkor meg az anyuka száját húzogatva mondta többször is, hogy igen, ha a gyerek iskolában lesz, hát nem kellek napközben… Olvasás folytatása

Állásfront 2019

Az elmúlt sok évben, mindig megosztottam a kis életem és változásokat a blogon, gondoltam, most is hasonlóan teszek. 

Július. Elkezdtem új nanny állás után nézni.
A családnál lejárt a mandátumon. Mikor 2 éve kezdtem náluk, volt egy 2 évesük, akiből az idővel 4 éves lett. Ősszel kezdi az iskolát, vagyis a családnak maximum pár órára kell valaki délutánokra, s amit tudnának fizetni onnantól, semmire sem lenne elég. Az óraszámaim radikális lecsökkenése okozza a távozásom.
Persze az anyuka szívesen megtartana, így nekem kell kimondanom a végső szót. Bár hálás vagyok az elmúlt 2 évért, a személyes munka ellenére és a gyerekek hozzám való kötődése ellenére is, ez csak munka nekem. Nekik pedig csak egy alkalmazott voltam, aki ott volt, mint a jobb kezük és lehetővé tette, hogy a munkájuk idejére és a szociális életük óráira legyen gyerekfelügyelet.

A nanny munkákban sokkal jobban benne van az ember, mind lelkével, mind személyiségével. De ha a körülmények változása mást diktál, be kell csukni az ajtót és továbbállni.

Nehéz szembesülnöm azzal most, hogy a kényelmes, bejáratott komfortzónámból ki kell lépnem ismét. Bújnom kell az állásportálokat, írogatni ügynökségeknek, CV-ket küldözgetni és telefonálgatni.
Stresszhelyzet…ismét. Olvasás folytatása

Nanny munka: Playdate – játékdélutánok

A múltkori gyerekbalesetek cikk kapcsán jött szóba, hogy van-e nanny biztosításom. Már van. Kénytelen voltam venni, miután egy playdate (közös játékdélután) alkalmával egy nálunk vendégeskedő kislány a frászt hozta rám.

Mai téma, a playdate, vagyis mikor valaki másnak a gyerekét sózzák rám a suliból, s nem azért mert kértem.
Az esetek 90%-ban azt sem tudom első körben, hogy ki az a gyerek, aki jön hozzánk (vagy hozzák hozzánk). Csupán kapok egy SMS-t az anyukától, hogy ma xy gyereket is vigyem haza az x osztályból. A tanárt természetesen értesítik, mindig, hiszen más gyerekét nem hozhatnám el egyébként.
Én meg úgy megyek a suliba, hogy pl Emmát is viszem haza, de hogy ki az az Emma, milyen a természete és mennyire normális gyerek, fogalmam sincs róla. A gyerek úgy jön velem haza, hogy a teljes nevét, az anyja elérhetőségét, semmit sem tudok. Ha valami kérdésem van, az én főnök anyukám által tudok kommunikálni a másik szülővel, szükség esetén. Olvasás folytatása

Gyerekekkel az élet

Munkahelyi pillanatok következnek újra, avagy jó kis dolog ez a gyereknevelés.
Ezt a részét valahogy a gyerekvállalási propagandánál kihagyják. Ez nem számít, majd maguktól felnőnek azok a kölykök, autodidakta módon elsajátítva a társas együttélés és egyéni független fejlődés készségeit.
A valóságban az újszülött gyerek agya pontosan olyan, mint egy fehér lap. Tök üres, semmi nincs rajta, vagyis semmit sem tud. Aztán ahogy telnek az évek, tapasztalás és megfelelő nevelés mellett szépen elsajátít egy csomó dolgot. Ez az út viszont rögös és rohadt fárasztó tud lenni már felnőtt szemmel nézve. A felnőtt agyunk látja az összefüggéseket, ok – okozati viszonyokat, felismeri a veszélyt, „megjósolja” egy cselekmény végkimenetelét is. Ezzel szemben egy gyerek agya nuku.
Pont ma mondtam a lakótársamnak, hogy a gyerekek a maguk életévében mennyire okosak, de ez mellett mennyire „hülyék” is tudnak lenni. Például egy 4 éves elszámol 10-ig, leírja a saját nevét, lát alap dolgokat, meg tud magyarázni ezt – azt, milyen marha okos már. Aztán ez mellett meg rengeteg dolog nincs kifejlődve nála, értelemszerűen… Olvasás folytatása

Karácsonyi bónusz…az.

Megvolt az utolsó munkanap a családnál. Nem számítottam nagy ajándékra, de gondoltam, hogy egy kis pénzt, talán csúszni fog a borítékba.  
Hát, csúszott. A semminél több, de pont annyit kaptam. Egész évben maximális flexibilitással voltam, néha úgy éreztem, hogy úgy rángatnak, mint a kutyát a porázón. Nem egyszer fordult elő, hogy 1 nappal előre szólt anyuka: ha még nem kértem, holnap maradnál tovább? Az utolsó hetekben meg folyamat késésben volt, nyilván a 15 percnél több késéseket kifizetettem. De itt az a lényeg, hogy sosem tudtam tervezni azzal, hogy 6:30-kor elindulok hazafelé. Majd jó, ha 6:50-kor el fogom hagyni talán a házat alapon mentek a napok. Vagy anyuka késett, nagyobb gyereket meg vinni kellett cserkész klubba. Véletlen egy órával maradtam többet, amit reggel nem tudtam még.
Ilyen ez a nanny munka, sosem tudom, mennyit fogok dolgozni, mert gyere korábban, maradj és babysittelj az utolsó pillanatokban is becsúszhat. Olvasás folytatása