Közös mozizások

Mr. Darcy és gyerekei által egy Marvel rajongó családba sikerült csöppennem. Én nem vagyok Marvel rajongó. Egyedül a Pókember filmeket nyeltem be eddig Toby Maguire főszereplésével. Azokat a filmeket még anno a fehérvári Cinema City-ben láttam. A Marvelt egy nagy üzletnek tartom csak. Kismillió filmet készítenek és belőlük hatalmas lóvékat kaszálnak, s soha nem lesz vége a sorozatnak. Mindig lesz olyan karakter vagy szereplő, ami köré egy teljes történetet lehet építeni. Így újra és újra embereket lehet csalni a moziba, és ellátni őket a fantáziavilág egy-egy falatkájával.
Fantáziafilmeket sosem szerettem különösebben. Én magam részéről szeretek a valós világban élni, nincs szükségem kitalált figurákra, akik a világot mentik meg, vagy éppen annak lerombolásán dolgoznak. Nem szeretem túlságosan elhagyni a valóságot, s egy fiktív univerzumban kalandozni. Persze kivételek mindig akadnak, mert Harry Pottert viszont bírom. A varázslókat és pozitív – negatív energiákat, jó – gonosz személyeket elfogadom, de a Hulk és annak társait nem.

Marvel alapjáraton egy nem, ám sosem voltam teljesen elutasító az új felé. Mindig úgy állok hozzá, ha más nem is, legalább a blogra lesz valami más, új téma, ha valami olyat teszek/nézek meg, ami nem engem tükröz.
Nyár folyamán megnéztük közösen a Fekete özvegy filmet. Abszolút nem az én világom, nem is tetszett különösebben. Ám, nem tudok elmenni a tény mellett, hogy baromira élveztem Budapestet látni a moziban. Mosolycsaló meglepetést okozott a fővárosunkat viszontlátni, teljesen meglepetésszerűen.

Klasszikus szavak itt: Bjudapeszt vagy Budapest kiejtés. Ennél jobb reklám nem is kellett Magyarországnak, de tényleg.

A film végén a stáblistán szintén büszkeséggel töltött el rengeteg magyar nevet látnom. Bravó!

Most ősz elején a Shang-Chi és tíz gyűrű legendája volt a soros. Ez a Marvel minden második hónapban kihoz egy új néznivalót. Shang-Chi történetét nagyon magasra pontozom. Elvonatkoztatom attól, hogy Marvel és úgy nézek rá, mint egy képzeletbeli és remekül megírt sztorira. Önmagában is fogyasztható és franchise nélkül is megállja a helyét. A látvány kimagasló, az akciójelenetek szuperek. Az emberi oldala a mozinak is remek. A főszereplő nem kicsit Jackie Chant idézi. Akinek az ő karaktere bejött, Shang-Chi is befog.

Mindent összevetve, jó délutáni programokat sikerült mindkétszer megélnem a gyerekekkel. A mozi előtt játszótéren is jártunk, utána pedig közös pubozást élveztünk.
Közös, pozitív élmények pedig segítettek/segítik építeni a kapcsolatunkat.