Beindult a „gépezet”. Végre elkezdtem lépéseket tenni az állampolgárság felé. Már ideje volt. Körülöttem a barátaim, ismerőseim egymás után szép sorjában britek lettek és lesznek, s már ciki mellettük lassan, hogy én még nem.
Tavaly év elején tervbe raktam a procedúrát, aztán a karanténosdi és lustaság mellett nem történt semmi. Idén viszont úgy éreztem, hogy meg kell sürgetnem ezt. Pontosan egy év múlva lejár a magyar útlevelem, amivel az elmúlt 9 évben be-ki utaztam, szóval csak azzal a dokumentummal tudom igazolni a határátlépéseimet. Valamint ne kelljen már új magyar útlevélre várnom első körben és emiatt csúsztatnom még inkább az állampolgársági folyamatot.
Itt és most, a Covid lezárások végén indultam neki az állampolgársági tesztnek – Life in the UK test.
A könyvet már tavaly bevásároltam, s el is kezdtem gyakorolni online a példákat. Majd idén február végén végre befoglaltam egy időpontot.
Regisztrálni kell a kormányzati oldalon. Ott kell időpontot kiválasztani és fizetni is. Adatokra nagyon figyelni kell. Ha tévedés áll elő, akár csak egy kis elgépelés az útlevélen lévő információktól, a vizsgát is megtagadhatják a helyszínen és 50 font díj bukta, valamint újrafoglalás szükséges.
Felkészülésre egy jó hónapot adtam magamnak. Először csak vaktában kezdtem neki a gyakorló teszteknek. Vettem egy jegyzetfüzetet is, s az elrontott példák jó válaszait felírtam. Például 1833 – Emancipacion act = rabszolgaság eltörlése. Vagy Fleming – 1945 Penicilin. Egyszerű szavakat, hogy ezzel is segítsem az emlékezést. Ezzel párhuzamosan a könyvnek is nekiálltam lassú tempóban.
A könyv rövidnek tűnik, viszont nagyjából minden mondatában van valami, amire simán rákérdezhetnek valahogy. Szóval igazán tömény. Nem javaslom azt, hogy valaki neki ugorjon és pillanatok alatt akarjon végigmenni rajta.
A folytonosságra helyeztem a hangsúlyt, arra hogy minden nap x darab gyakorlókérdésen átrágjam magam és ne legyen egyetlen kimaradt nap sem. Két weboldalt használtam: ITT és ITT – mind a 40 kérdéssoron és 16 mintavizsgán átrágtam magam többször is. Mindkét link regisztráció nélkül is működik és ingyenes. A teszteket mobiltelefonról is könnyedén lehet csinálni, akár vonaton ülve, buszra várva a megállóban, vagy bárhol, ha 5-10 szabad perc akad.
Három hét befektetett idő után úgy éreztem, hogy teljesen toppon vagyok és minden példán simán átmentem. Utána lassítottam a tempón és csak egy-egy gyakorlósort néztem át esténként.
Én tutira akartam menni és nem a szerencsémben bízni, hogy 4 válaszlehetőség esetén 25% eséllyel is jó leszek. A vizsga előtti este csupán vígjátékot néztem a Netflixen, lazítottam és bíztam a memóriámban.
Péntek délután fél 2-kor a Grosvernor ház előtt álltam Croydonban és mentem fel a lifttel az emeletre. Elküldtek kezet mosni és kézfertőtlenítő gélt is kaptam, mielőtt beléphettem volna a kicsi helyiségre. Az irodaház 8. emeletén 2 kicsi szobát és egy mini irodahelyiséget bérel a vizsgáztató cég. Ülj ide, állj oda, menj ide, tereltek minket. Adategyeztetés, fényképkészítés, csomagmegőrzőbe cucc elzárás és motozás után mehettem be a számítógépekhez. Egy pillanatra a maszkot is félre kellett itt húznom, hogy megnézzék utoljára, én ülök-e le a géphez. Sok sikert!
Az első kérdést tippeltem. A bíróságon kis bűnügyi eseteknél milyen bíró kell – honnan tudjam…Jó kezdés gondoltam, majd a többi kérdés normálisabb és egyértelműbb lett, amikre biztosan tudtam a válaszokat. Ahogy eljutottam és túlléptem a 20. kérdésen is, sejtettem, hogy biztosan átmentem.
A hapsi, aki a gépet beállította nekem, a gyakorló mintákat (3 db) úgy helyezte, hogy azokat a vizsga végén tette fel a szoftver. Totál értelmetlennek találtam.
Az eredményt a Life in the UK Test fiókomba való belépés után láttam 5 percen belül. Passed mutatta a rendszer. Nagy sóhaj. Sikerült!
Folyt.köv.: Nyelvvizsga
Életem morzsái 