Könyvajánló: A jóember

Múlt héten bevásároltam három új e-könyvet az Erawan kiadótól.
Remek karantén olvasmánynak ígérkeztek.
Elsőként Székely Nagy György művével: A jóemberrel kezdtem. A megjelenés előtt, már a borítókép alapján felkerült a muszáj elolvasnom listára. Meghatott a kép. Tudtam, dolgom van ezzel a könyvvel.

Leírás
Egy főrangú pártfunkcionárius fia, Megyeri Norbert a nyolcvanas évek Magyarországán indul el az emberré, jó emberré válás útján. Nem tud és nem akar megalkudni, élni a szülei adta előnyökkel. Napról napra szembesül az élet valóságával munkahelyi és magánéleti konfliktusai kegyetlenül nehéz döntésre kényszerítik: elhagyja az országot. Idegen földön bizonyít: újra és újra képes felállni a padlóról, kimenekül életveszélyből, eközben megmutatja emberségét és kivételes sebészi képességeit. Poklokat jár be és csúcsokra jut föl. Csalódik szerelemben, barátságban, mígnem egyszer egy váratlan esemény meghozza neki az igaz boldogságot, amely talán örökké tart…

Ahol csak jár, fantasztikus emberekkel találkozik. Nővérekkel a pesti klinikán, akik hisznek a szeretetben, mindig, mindent megtesznek a betegekért. Andrással, „proli” barátjával, aki megmutat neki egy másik Magyarországot. Később, Hamburgban a hírszerzés, a sötét oldal embereivel. Amerikában Ted Rosskowsky amerikai sztársebésszel, aki felfigyel tehetségére, Melindával, aki megismerteti az önzetlen szerelemmel. És eljut Afganisztánba, majd Irakba, ahol nap mint nap dörögnek a fegyverek.

Norbert, a Jóember mindvégig a barátunk, akinek drukkolunk, akit szeretünk, és aki egy kicsit visszahozza a nyolcvanas évek hangulatát, humorát, hangját, miközben valósággal átlök bennünket, olvasókat a huszonegyedik század valóságába.

Szerintem
A történet varázslatos. De tényleg. Pillanatok alatt beszippantott és vitt magával.

Időutazáson vettem részt. Gondolatban a 70-es évek vége, 80-as évek eleji Budapestre kerültem. Egy olyan politikai közegbe, amiről nekem személyes élményem nincs már, s pont ezért élveztem, mint egy kis történelem órát. A szüleim által sohasem mesélt korszakban kalandoztam.
Itt – ott nevettem, vagy tudtam, hogy nevetni kéne, de koromból adódóan nem jött át poén teljesen. (Csak egy példaként: a Téesz (TSZ), amit én egy történelemkönyvben láttam említés szintjén.)
A vicces pillanatok után meg könnyeztem.

Budapestről az NSZK-ba, majd az Államokba csöppentem a főhőst, Norbertet követve.
Az élete szépen haladt, a mélypontok, hullámvölgyek ellenére is. Imádtam részese lenni olvasóként. „Faltam”. Elvarázsolt.

A könyv végére, az utolsó két fejezetre, éles váltás következett be. A váltást személy szerint nehezen fogadtam. Mondhatni csípőből el akartam utasítani. A varázslat kicsit “megtört” szememben.
Ez a szubjektív véleményem viszont senkit se riasszon el! Mert annyit adott nekem ez a mű összélményben!
Ha fikció is csupán, de visszaadta a hitem. Szeretném elhinni, hogy a világban még vannak jóemberek, akik önzetlenül és arany szívvel képesek segíteni, s mindig hűek maradni önmagukhoz.  

Értékelésem: 10/10
Amint megjelenik nyomtatott formában, már rendelem is meg anyukámnak. Neki is el kell olvasni!
Szívből ajánlom a könyvet!

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.