Ceroc élmények

Jöjjön egy kis Ceroc élmény. Hihetetlen hálás vagyok, hogy megtalált ez a tánc. Annyi erőt tudok most ebből meríteni és pozitívan hangolódni. Úgy hiányozna, ha nem lenne az életemben.

Tegnap voltam túl 3. estémen és múlt hétvégén pedig egy workshoppon is jártam. Én a tánc részét is kedvelem, de nem tagadom, hogy nagyon bírom benne, hogy mindenféle emberrel tudok találkozni és megismerkedni, beszélgetni. Az idei évet úgy kezdtem, hogy kimondtam: szükségem van új arcokra az életemben.

Januárban egy szabad péntekemen egyedül sétáltam a Temze parton, annyira magányosnak éreztem magam. Tudtam, hogy ezen változtatnom kell. Soha többé nem akarok egy estét magányosan tölteni (kivéve, ha tényleg pont egy kis magányra van szükségem). Szomjaztam az emberek társaságára. És bumm elmentem a farsangi bálba, majd a Cerocon találtam magam. Nem is tudja az a srác, aki a Cerocot ajánlotta, hogy mennyire hálás vagyok neki. Olvasás folytatása

Reklámok

Albérlet keresés 2018.

Jöjjön hát a szobát keresek élmény 2018. Hogy nekem miért kell minden évben költöznöm? Sors nagyon nem akarja, hogy egy helyben sikerüljön maradnom.

Szerdán felmondta a szerződést a tulaj egy hónapos határidővel. Március 31-el legkésőbb viszontlátás lakás. Előbb tervezek lelépni amúgy, de ezt majd később.

Múlt héten a szerda estémet a spareroom.co.uk – n töltöttem. Jobb dolgom nem is akadt… behatároltam egy maximum összeget, amit még kiköhögnék egy szobára és egy bizonyos környékre szűkítettem a keresést. Átrágtam magam vagy 50 meghirdetett szobán és össze – vissza elkezdtem írogatni a weblapon a hirdetőknek. (Egy havi tagságit vettem 24 fontért hozzá). 30+ belső e-mail után vártam. Vártam, hogy visszaírjanak az emberek. Nagyon gáz az átlag, mert vagy 8-an jelentkeztek egy-két napon belül a 30+ számból. Hogy a 22 db meghirdetett szobával kapcsolatosan miért nem jelzett vissza az illetékes, rejtély.
Feliratkoztam az instant figyelmeztető e-mailekre is, vagyis ha egy szoba a nekem megfelelő dolgokkal felkerül, küldi a rendszer a jelzést.

Így akadt meg szemem csütörtök napközben egy szobám, amit még csütörtök este meg is néztem. Környék jó volt. Szoba 630-ért számlákkal teljesen rendben volt. Nagy szekrénnyel és ki volt szépen takarítva. Mivel ez volt az első szoba, amit láttam, nem akartam rögtön igent mondani. Mai napig nem tudom, hogy rossz vagy jó döntést hoztam-e ezzel. De többször elismételtem magamban, hogy a francba, azt ki kellett volna venni. A lakásban 3-an lettünk volna, a konyha elég régiesnek nézett ki, a hűtő baromi  pici volt, de nem lehet minden jó. A srác, aki megmutatta a szobát nekem azonban kicsit drogosnak tűnt. Kapkodós volt, meg nem tudom mitől, de remegtek kezei. Túl fiatal ő a Parkinson – kórhoz.  De hát olyan hely úgy sincs, hogy minden klaffol. A szobát még aznap este utánam 2 órával kivették. Ár – érték arányban nagyon rendben találtam én is. Olvasás folytatása

Előadás – Hogyan utazzuk be a világot

Február 22-én egy előadáson jártam Londonban.
Az Utazómajom angol változatán a Travelingmonkey oldalon láttam az esemény kiírást – Hogyan utazzuk be a világot 3533 Forintból. Belső hang súgta, hogy menjek rá. Biztos voltam benne, hogy ártani nem fog. Maximum fejleszteni.

Így ismét a Szent István Házba vitt az utam 2 héten belül másodszor. Beléptem az épületbe, s a rendezvényszervező úr rögtön hozzám is szólt.
„Hogy van ma az Aphrodité?
Megismersz?
Persze, hogy meg, hiszen tök úgy nézel ki, mint a farsangi bálban”.
Én voltam a görög istennő ugye a farsangon. Úgy látszik az a jelmez emlékezetes maradt igazán. Olvasás folytatása

Már megint…gázok az albérlet körül

Sóhajtok és elkezdem kiírni magamból a nyűgömet.
Legkésőbb egy hónap múlva ilyenkor nekem már egy másik albérletben kell lennem. Igen, megint költözhetek. És már megint nem azért, mert velem volt a baj. Mindig tőlem kívül álló okok miatt kell szednem a sátorfámat.

Már megint mi történt? Hát, az amire már tényleg nem számítottam.
Történt ugyanis, hogy nyáron beáztunk. Mikor a padlószőnyeg elkezdett feljönni, puffadni, sejtettem, hogy valahol egy cső ereszt. Mikor már látható vízfoltok is megjelentek, a tulaj is előkerült. Mióta van ez? hát lett neki párszor mondva, hogy valami nem okés a padlóval.
Utána állt elő az a helyzet, hogy a bojlert kiszedték, mert arra gyanakodtak. Nem a bojler hibája volt végül. Valahogy kiderítették, hogy a szomszédnál ereszt egy cső. 7 emelet, szomszéd csöve beáztatta a nappalinkat. Tök jó. Mint kiderült az alattunk lakónak meg persze a mennyezete lett csodálatosan szép vízfoltos. Éljen a panellakás.
2 hétig nem volt melegvíz a lakásban a csőrepedés keresés, csere miatt. Benyeltem. Van ez így.
A tulaj mondta, hogy a beázott padlót majd meg kell csinálni. Gondoltam, hogy nem fognak kapkodni. Amikor pénzt kell kiadnia egy tulajnak Londonban az albérletre, nem sieti el. Olvasás folytatása

Farsangi, jelmezes bál Londonban

Magyar, farsangi, beöltözős bálon jártam múltkor.
A Szent István Házban évente megrendezésre
kerülő rendezvényről van szó, amit mindig láttam Facebookon én is. Mindig volt egy kifogásom, hogy miért ne menjek. Pl. mert nincs mibe öltözzek, vagy nem akarok beöltözni. Kifogásokat könnyű gyártani.

Idén viszont jött az ihlet, hogy menni akarok. Beöltözős bál? No problem. Ebay nagy barátom, semmi perc alatt keresek én ott jelmezt – elterveztem. Így is lett persze Olvasás folytatása

Ceroc táncórán jártam és megtanítottak táncolni :)

Én és a táncoktatás egy külön világ vagyunk. 4 évvel ezelőtt egy nagy sikertelen salsa tanulás után fel is adtam egy életre. Nem mindenki születik arra, hogy táncoljon.
Most még is egy táncórán jártam. Múlt szombaton elmentem egy magyar farsangi bálba, ahol egy sráccal szóba elegyedtem, majd a haverjával is beszélgettem. A tánc került elő. Mert ugyan szeretek táncolni, csak nem tudok szabályosan. Egészen véletlenül ő meg említett egy táncklubbot erre, hogy ő oda jár és az jó. „Jobb, mint a Salsa”. A táncklub meg megint véletlenül ráadásul a közelemben található. Ez egy jel. Kipróbálom – elhatároztam.
Megbeszéltem a sráccal, hogy pénteken találkozunk a helyszínen.

Közben ráírtam pár ismerősömre, hogy hátha érdekli őket. Egy ismerősöm igent mondott. Olvasás folytatása