Egy színvonalon aluli este

Hajlani 3 óra szombat reggel, s ülök a gép előtt, pötyögöm a számítógép billentyűzetet. Friss élményekkel érkezem most első kézből.
Alig pár perccel ezelőtt értem haza az esti bulizásból. Köszönöm TFL, hogy bízhatom benned, s eddig mindig jól haza „repítettél”. Nagy mázlim van, mert leszállok a buszról, s átsétálok az út túloldalára, s már otthon is vagyok.

A ma este először úgy látszott, hogy egy táncos meet upra megyek, ám az egyik ismerősöm születésnapja felülírta a terveimet. Születésnap egy évben egyszer van, találkozók pedig gyakrabban. A társasággal semmi gondom nem volt, leszámítva, hogy nem a táncos-táncos fajta. A probléma csupán a clubban lévő emberekkel akadt.

party-music-hd-wallpaper-1920x1200-3850Az O’neills a pub-club a Sohoban, ahol már minden Londonban élő ember egyszer tuti megfordult. Az egész város egyik legismertebb szórakozóhelye, amit inkább külföldiek keresnek fel, mint törzsgyökeres angolok. Itt éltem már meg a legeslegjobb bulikat, de a legcsapnivalóbbakat is. Nem tudom, mitől függ, hogy egyszer színvonalon aluli emberek jönnek, míg máskor meg csomó fiatal és igényesebb személyek. Mitől függ, hogy hullámzik a pub látogatóinak stílusa? bárcsak tudnám, mert akkor jó időben – jókor mennék.

A január utolsó napjának felhozatala olyan kritikán aluli volt, hogy nem tudom leírni. 95%-ban csak fiúk voltak, de ők még az óvoda színvonalát is az alulról ütik kategória. Olvasás folytatása

Kurta este

Szombat este szabad voltam, s erős késztetést éreztem egy belvárosi bulizáshoz. A Leicester tér közelében, a China Town bejáratánál van egy három emeletes pub, ami esténként clubként is működik. Legelőször egy találkozó alkalmával tettem be oda a lábam, majd néha-néha visszajártam. Nekem azért tetszik a hely, mert laza. Nincs face kontrol, dress code, nem néznek ki, nem kell elvárásoknak megfelelni. Önmagad lehetsz, s jól érezheted magad, úgy ahogy vagy.
party
Egyedül vágtam neki az éjszakának, lesz, ami lesz alapon. Nem kell félni, mert az emberek nagyon nyitottak és barátságosak (főleg, ha hat a pia). Én már otthon is indultam neki Siófoknak magamban. Anno is pozitív tapasztalataim voltak, s most sem bántam meg.
9 óra előtt érkeztem, mivel addig ingyenes a belépés. Ez még túl korai időpont, nem volt semmi extra sem. Vettem egy sört, majd úgy tettem, mintha hallgatnám a zenét és élvezném a helyzetet. Néha ránéztem a mobilomra, mintha várnék valakit. Kiszúrtam egy srácot, akivel korábban találkoztam egy meetingen. Integettünk egymásnak.
Így kezdődött az éjszaka. Ő általa egy 15 fős, főleg spanyolokból álló bandába csöppentem. Táncra fel! Az egyik gyerek kicsit nyomult rám, nem tetszett a helyzet. Ilyenkor jön a kamu szöveg, kimegyek kicsit levegőzni/mosdó/ruhatár/bármi, csak hogy felszívódhassak alapon. A pubban akartam csak körülsétálni egyet, hátha még másokra is lelek. Fordultam – kerültem, s két másik angol ismerősömbe is azonnal belefutottam. Velük is eltáncolgattam, közben persze a tömeget pásztázta a szemem. Olyan személyt kerestem, aki megfog. Egy srácot ki is szúrtam. Kordináták megvoltak, csak még nem voltam elég bátor. Ergó, irány a pult, kell még pia.

Közben nagyon melegem lett, s egy légkondi alatt megpihentem. Pár német emberrel körülvéve. Parti fotó készült rólunk. Ilyenkor van az, hogy valahol a facen kering egy kép, amin rajta vagyok. Remek.

Eltelt egy fél óra, s készen álltam lecsapni a kiszemelt áldozatra. Nagyon egyszerűen adtam elő magam. A srác és a haverja az ajtó közelében állt, én meg odasétáltam, megálltam. Elkezdtem a kezemmel legyezni az arcomnak a levegőt. Ugye, milyen meleg van? már szóba is elegyedtem velük. Azonnal bemutatkoztunk egymásnak. Én meg mondtam közben: jó helyen vagytok, jár a levegő, szerintem akkor ezt kihasználom és maradok egy kicsit. Persze a kicsit nem volt igaz, hiszen előre megtervezett akciót hajtottam végre. A csalit bekapták a srác(ok). Innentől kezdve velük töltöttem az éjszaka hátralevő részét. A sráchoz „szántam” magam, hűséges táncpartnerévé váltam.
Kevinnek hívták, ír volt, s pont szombaton ünnepelte a 32. születésnapját. A nagy gond csak az volt, hogy egy gyűrű virított a gyűrűsujján. Házas vagy mi? – azonnal kérdeztem. Ne tudjátok meg, mire kettőt pislantottam, eltűnt az ujjáról a karika! Reakcióm: őszintének lenni sokkal jobb, mint hülyére venni valakit. Láttam a gyűrűt, hiába is vetted le!

Kamu szöveg: elváltam. Igen? – visszaszóltam. És gyerekek?
Ismertek, nem vagyok egy könnyű eset, konok vagyok és határozott. Utálom, ha hülyére akarnak venni, miközben átlátok a szitán.

Nem tagadom, volt bennem pia, s igazából a tánc nem bűn. Így maradtam Kevinnel. Meghívott pár whiskey kolára, jól éreztem (éreztük) magunkat. A haverja pedig annyira, de annyira be volt nyomva, hogy kötözködött egy spanyol sráccal. Én és a biztonsági őr csitítottuk a helyzetet. Tök jó, két felnőtt férfi bébiszitterévé váltam. A nagyon részeg gyereket WC-re is elkísértem, hogy egyáltalán jó helyre menjen be.
Kevin közben többször mondta nekem, hogy megyünk? Én meg: oké, szia, mehettek, de én maradok még, az tuti!
Hajlani 2-kor a barátnőm rám írt, hogy mikor megyek haza, mert ő is a városban volt. Nekem végül is mindegy már. Indulhatunk, – szóltam.

Kimentünk a pub elé, ahol is jött a duma: van szobánk foglalva a hotelben, gyere velem (velünk). Én erre: nem megyek. Ti arra – én meg erre. Ilyenkor olyan könyörgően tudnak nézni a pasik. Hiába is nézel rám, nekem elveim vannak, biztos nem megyek veled ma sehova – higgadtam közöltem. Kevin: ennyi volt? Igen, ennyi – mondtam.

Őszintén, egy házas férfi elmegy bulizni a születésnapján, s valakit meg akar dugni? Normális? Még szerencse, hogy belém botlott, s a felesége háta mögött nem történt semmi szégyellnivaló esemény.
Az este folyamán úgy éreztem, hogy valamit tettem Anglia erkölcsi felemelkedéséért. Remélem, nem voltam egyedül.

Übereltem

A következő velem történt személyes dolgot azért szeretném megírni, hogy én se felejtsem el.
Pár hete már egyszer beszéltem a bulikról, a legőrültebb éjszakámról. Nem, mindent lehet überelni! Ami a legjobbnak tűnik is kerülhet könnyedén második helyre, vagy hátrébb.
Néha az ember életében vannak olyan időszakok, mikor a züllés hiányzik. Ezek ilyen hullámokban törnek ránk. Csapunk egy-két görbe estét, csináljuk ezt hetekig aztán egy jó fél évre leállunk. Nincs ebben semmi rossz.
crazy-night
A szombat úgy indult, hogy lebeszéltük, iszunk egy – két pohár sört. Nem partizunk, mert nincs rá kedvünk. Abból a pár pohár sörből lett aztán 3 üveg bor összesen. Illetve kedves asztaltársaságunktól még kaptunk koktélmeghívást is. Ilyen mennyiség hatása alatt egyszerűen muszáj elmenni mozogni, mert különben nem bírod ki.

A következőkben csak pár tényt sorolnék fel, tennék fel kérdések formájában, miért is lett nagyon kurta az estém.
– Flörtöltél-e már valaha pultossal?
– Beszélted-e már a pasis ügyeidet egy szórakozóhely biztonsági őrével, majd cseréltél-e vele számot?
– Borítottál-e már ki két poharat egymást követő órákon belül miközben hangoztatod, hogy szín józan vagy?
– Cigiztél –e már úgy, hogy közben határozottan mondtad mindenkinek, hogy nem cigizel?
– Voltál-e már úgy szórakozóhelyen, hogy nem is igazán fogtad fel, hogy hol vagy?
– Ültél-e már bele kiborított sörbe?
– Hitték-e már rólad, hogy leszbikus vagy, mert lányok társaságában vagy?
– Táncoltál-e már úgy, mint egy rúdtáncos (csak éppen nem vetkőztél)
– Mutatta-e már valaha be neked egy srác, hogy kapd be?
– Csináltál-e már légző gyakorlatok a bejártatnál, hogy józanítsd magad?
Ilyen és ehhez hasonló kis szituációkat éltem meg. 

Tegnap pusztán az-az érzés is boldogított, hogy élek.
Egy biztos, remek társaságban voltam! Szuper aranyos emberekkel töltöttem az estét!

Bulizás Londonban

Nem járok el túl gyakran bulizni, de nem is fogok, úgy érzem. Pár kicsapongós hétvége ráébresztett arra, hogy ennek semmi értelme.

Sok mindent szeretek Londonban, de a szórakozóhelyek és pubok nyitvatartási idejével elégedetlen vagyok. Szombat este csúcsforgalom a belvárosban, tele a pub, s éjfél előtt felszólítják az emberek, hogy takarodó. Elég szánalmas!
A clubok többsége is hajnali 2-kor vagy 3-kor zár már. Otthon ilyen rövid időre el sem indultam volna sehova. Itt az éjszaka korábban kezdődik tehát. A bulizásra már este 8-kor kezdődik az alapozás, 9-kor már telnek a helyek. Magyarországon este 9-kor még a kádban ültem, a 10-11 órási buszokkal utaztam a belvárosba. Éjfél előtt nem is volt érdemes betennem a lábam egy táncos – bulis helyre.
Nekem pedig ne jöjjenek azzal, hogy az biztonságosabb, hogy hajnali 3-kor Bye van! Véleményem szerint a hajnal és pirkadat sokkal jobb, mint tök sötétben kint lenni. A késői nyitva tartás pedig azért is kedvező, mert így mindenki eldöntheti, hogy mikor távozik, mert 5-ig tényleg csak a kemény magok nyomják. Arra akarok csak kilyukadni, hogy így nem lesz már tömeg reggel. Itt Londonban azonban kollektíven mindenki megindul hajnali 3 körül, vagyis az összes busz és járat dugig lesz.

A buli előtti alapozás: a Piccadilly Circus mellett van Tesco, amit ilyenkor üresre lefosztanak. Egy szombat után konkrétan az egész italos pultot újra lehet tölteni. Mindenki Tesco-s szatyorral kezében mászkál, keresi az eldugott kis sikátoros részeket, ahol nyugodtan tud inni. Az alkohol hatására itt – ott összeverődött társaságok énekelnek ezt-azt. Persze 95% külföldi közülük, így nem értjük a szöveget.

kegyetlen magassarkú cipőBeszéljünk egy kicsit az emberekről és öltözködésről. Itt nem számít, hogy nyár vagy tél van-e. Nem számít, hogy – 2 °C van-e vagy + 15°C. A lányok bármilyen körülmények között harisnya nélkül, irdatlan magas sarkúkban és a többség még kabát nélkül is öltözik. Öröm látni éjszaka a didergő, járni alig bíró, alul öltözött hölgyeményeket. Van, aki feladja a cipőhordást, s mezítlábas megoldásra vált át, a nagyon hideg és iszonyat koszos (tört üveggel hintett) járdán. Gratulálni tudok az illetőknek! A brit lányokról még azt is tudni kell, hogy több időt töltenek a WC-n, hogy tökéletesek legyenek, mint a táncparketten.
A pasik többsége pedig többet gondol magáról, mint amekkora valójában. Sokkal nyomulósabbak mint otthon. Nem tudom megérteni, hogy mit gondol az a tahó, mikor a lépcsőn sétálgatva a lányok popsiját akarja fogdosni. Egyesen pedig fel tud háborítani, mikor valaki a munkámmal akarna sértegetni.

A tesóm szokta mondani Pestre, hogy egy nagy WC csésze. Koszos és telehugyozzák az emberek éjszakánként. London belvárosa sem mutat más képet magáról. A centrál, a Leicester Square, a Piccadilly Circus konkrétan egy széthányt szemétdombbá válik. Hányás a hányáson. Undorító volt most hétvégén. Abszolút gusztustalan. Nem tudom irigyelni a város tisztaságáért dolgozó emberek a hétvégék után.

Az éjszakát azzal a mérleggel zártuk, hogy jobban tettük volna, ha kirándulni mentünk volna abból a pénzből, amit sikerült elvernünk pár óra alatt.

A legőrültebb éjszaka

Tegnap este átéltem életem legőrültebb éjszakáját. Nagyon – nagyon komoly volt a helyzet.
buli
8-kor kezdtük az alapozást a St James parkban, csúszott le a Sangria szépen. Egy órával később pedig már a bárban voltunk a Piccadilly állomás közelében. Élőzenés műsor volt, ami nem tetszett, de hát ha iszol, akkor nem számít ugye semmi sem.

Közben rám írt az egyik új ismerősöm, hogy merre vagyok, mert ideértek, s összefuthatnánk. Megtaláltuk egymást és indulhatott az este. A zenekar búcsúzott, helyére DJ jött, tényleg kezdődött az éjszakai party. Elkezdtünk táncolni, s közben úgy éreztük, hogy kéne egy körtúrát tennünk, s felfedezni a helyet. Otthagytuk az új francia ismerőseinket, s felmentünk az emeleti terembe pasizni.

Nem minősítem magam, mit műveltem tegnap este. Táncoltam írekkel, franciákkal, svájciakkal, spanyollal, indiaival, angollal is. Nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a szórakozóhelyen alig volt csinos és fiatal lány. Olyan előnyben voltam, amit muszáj volt kihasználnom. Nem lódítok, mikor azt mondom, hogy hatalmas sikerem volt. Csak rá kellett valakire néznem, küldenem felé egy mosolyt, s már jöttek is oda leszólítani, vagy éppen a WC-re menet fogta meg a kezemet valaki. Nagyjából úgy kell elképzelni, hogy táncoltam valakivel, s amint láttam egy jobb partit, váltottam. Vele táncoltam, amíg nem lett abból is sok, s ez így ment egész este. Én keveregtem össze-vissza, miközben a francia új barátaim meg loholtak a nyakamban.
Hajnali 2-kor a lépcsőn sétáltam az alsó terembe, mikor a biztonsági őr hozzám szólt, hogy gyönyörű vagy. Megálltam vele két szót beszélni, miközben feltűnt egy cuki srác, aki megállt és nézett rám meredten. Odamentem hozzá, valami baj van? Édes Istenem, sikerült megint egy olyan pasiba botlanom, akit meg tudnék zabálni. A nézése tele volt szeretettel és gyengédséggel. Már közel egy éve vártam hasonló pillanatra, s most megkaptam. Szeretnék még vele találkozni, elveszni a tekintetében. Számot cseréltünk, s nagyon bizakodó vagyok, hogy keresni fog.

Egy biztos, ez az éjszaka beírta magát az életem történetébe. Nagyon kellett már ez a kis kikapcsolás, hu, újra a régi vagyok, sőt, nem, Jobb!
Köszönöm mindenkinek, aki közreműködött a hétvégémben, a csodás órákban, amit kaptam tőletek!

Őrült, bulis hétvégék

A beszámolókkal meg vagyok csúszva, így most egy cikkben zsugorítom össze a mostani és a múltkori hétvége eseményeit.
Ha észrevettétek, ha nem, de múlt hét pénteken nagyon „fontos” személy érkezett Londonba. Igen, itt járt Majka. A valóság showból megismert ózdi srác, aki ha mást nem is, de egy valamit nagyon tud, hogyan adja el magát rendszeresen. Mikor volt már a VV1, lassan tíz éve is, és ő még mindig ott van a televíziókban, rádióban, műsort vezet. Van népszerűsége különben nem alkalmaznák a médiában. Ő az egyetlen jó példa talán, hogy a valóság show műsor után is talpon lehet maradni, vagyis neki tényleg meghozta a sikert. Nézzük meg az utána a kijött embereket, hol vannak?, a nagy sehol, esetleg néha egy – egy botrányról írnak a Storyban róluk. Ellenpéldaként ugye pedig itt van Majka, aki megfogta a szerencséjét, jól kártyázott a lapjaival, vagyis teszi még mind a mai napig is. Egy buli keretein belül hívták, ahol kapott egy rövid részt, hogy rappeljen. Én nem Majka miatt mentem el, hanem mert újra tudtam találkozni az ismerőseimmel, lazíthattam egyet, ha már úgy is ráértem.
Múlt héten amúgy nagyon rosszul voltam, de úgy voltam vele, hogy egy kis alkohol és táncolás már rontani nem tud a helyzeten, így szombaton is elmentem bulizni. Akkor volt az a bizonyos szituáció Mattel…Egy sráccal voltam egész este, ami igazán kidobott idő volt a részemről…
Elröppent egy hét, újra szombat következett. Egy magyar srác jóvoltából meghívást kaptam egy kisebb összejövetelre délutánra. Meg volt beszélve, hogy utána onnan együtt megyünk a magyar buliba. Kíváncsi voltam milyen egy magyar party Londonban. Többen mondták nekem, hogy nem jó, higgyem el. Sokszor az embert hiába akarják megóvni valamitől, a saját bőrödön kell a dolgokat megtapasztalni, ez a legjobb módja a tanulásnak is. A délután remekül alakult, paprikás krumplit főztünk, palacsintát sütöttünk, egyszóval finom magyar kajákból tényleg nem volt hiány, persze a társaság is nagyon szuper volt. Én már korán elkezdtem az alapozást az estére, végig bort, sört ittam, majd később egy kis vodkanarancs is jól jött még, amit lefejeltem még egy fél üveg borral. Nem vagyok büszke magamra, de néha ez is kell, sikerült magamat kellően kiütnöm. Olyan szinten kész voltam, hogy eléggé homályos az este. Arra sem emlékszem, hogy jutottunk el a diszkóba, utána pedig egy szőke barátnőmmel táncoltam végig, de hogy kikkel beszélgettem, milyen arcok voltak ott, egyáltalán milyen zene szólt, fogalmam sincs. Nekem annyira mindegy volt mi van, én nagyon remekül éreztem magam, mert ugye keményen felöltöttem a garatra. Reggel még cigiztem is, pedig azt soha az életemben nem szoktam, de ha az embernek a kontrolja nem úgy működik, akkor mindegy már.  Hajnali háromkor sem tisztult a kép még, stimulálódott a szervezetem szó szerint. Reggel hálisten a buszokat jól elértem, nem volt gond a hazajutással. Nem bírtam sokat aludni, úgy kellett magamat össze puzzle-znom délelőtt, mert csak pihegtem, mint aki valami korházi műtéten esett át. Egy őrült, ütős, hosszú éjszaka volt a mostani, amire még nem volt példa az életemben. Ezek után jó lesz, ha egy kicsit visszatérek a régi kerékvágásba, a megszokott rutinos és rendszerezettebb hétvégékhez.
Az ismerőseimnek igaza lett, nem volt annyira jó a magyar party, túl sok volt a pasi és furcsa alak…ha az alkohol nem tett volna be, bizonyosan eljöttem volna jóval előbb… Végeredményben ezt is megértük, és szerencsémre semmit sem vesztettem el, sérüléseket sem kaptam!