Kedvenceim #2: ‘new york-i’ morzsák

New York folyton felüli fejét az életemben. Mindig előbukkan így vagy úgy a város. Egy külsős szem talán azt mondaná rólam, hogy kicsit megszállott vagyok. Gyakran osztok meg New York-os képeket, de New York székhelyű blogokat is követek.

dancsarturkep3

Fotó: Dancs Artur – Facebook: My New York State of Mind

New York egy álomváros. Értem úgy, hogy mindenki legalább egyszer életében el szeretne jutni ide. A Centrál Park világhíres, Manhattan mindenkinek ismerősen cseng és a Wall Streetről is van némi fogalmunk.
New York egy váó hely a világban. Talán a filmeknek köszönhetően futott be, vagy ki tudja.
2013-ban szerencsém volt személyesen is találkozni a várossal. 10 felejthetetlen napot eltölteni, életemben először a nagy USA-ba belépni. Olvasás folytatása

Kedvenceim #1: Danielle Steel könyvei

Elindítok egy kedvenc sorozatot a blogon. A témakörön belül sok mindenről írnék, a kedvenc színészen át, a kedvenc utazási módommal folytatva, a kedvenc hazai és külföldi várossal bezárólag bármit.
Ezek olyan dolgok, amikről amúgy is szívesen beszélnék őszintén és egyszerűen.

Ma a kedvenc írónőm könyveiről írnék. Danielle Steel műveiről tennék most említést.

danielle steel 2

daniellesteel.com

Jó sok évvel ezelőtt, középiskolás koromban péntekenként sosem siettem haza a suliból. Ilyenkor tartottam a nagylányos, plázázós napokat. Egyedül vagy barátnőkkel elmentem és bejártam egy rakat boltot, esetleg üres zsebbel ruhákat is próbálgattunk.
Egy ilyen alkalommal a volt osztálytársnőm egy márkás divatboltban egy 10 ezer forintos toppot húzott fel. Nem mintha lett volna rá akkor pénzünk, de még is. 10 ezer Forint egy eléggé kivágott semmire, mert tényleg alig volt anyag abban a ruhadarabban. Hamar tovább is álltunk.
Én előszeretettel néztem be ezeken a bizonyos pénteki napokon a könyvesboltokra. Körbejártam az Alexandra üzletet, megnéztem a Bestseller, legújabb műveket, leárazásokat is.
Így szúrta ki szemem Danielle Steel. Már többször valahogy egy-egy könyve felkeltette a kíváncsiságomat, ám drágának találtam. Szerencsémre azonban éppen leárazás volt. Nevetséges kb 500 Forintért megvettem életem első könyvét az írónőtől.
Olvasás folytatása

Delfinek


Én kiskorom óta nagy állatbarát vagyok, olyan közegben nőttem fel otthon, hogy egyszerűen megszerettették velem az állatokat. Amióta az eszemet tudom, mindig volt otthon kutyánk, anyakutyánk is, szóval nyáron kiskutyák lepték el a ház környékét. Korábban apu még nyulászkodott is, tehát Húsvét táján nem volt hiány a tojáshozó állatból. Sőt, még 20 évvel ezelőtt disznóink is voltak tartva, tényleg igazi faluias környezetben nőttem egy város külterületében. Így aztán nem is félek ám a háziállatoktól, elkapom én a tyúkot is az udvarban, megkergetem a malacot is, ha kell. Ha megkérdeznétek, azt mondanám, kutya párti vagyok, bár a macskák sem rosszak, de kis sunyik. Eljátsszák, hogy minden rendben van, a rákövetkező pillanatban pedig már karmolnak. Nekem ilyen megjátszós, színészkedős állat nem kell. Bár a 90-es évek végén volt egy tündéri fekete cicánk, ő volt az egyetlen, akiért nagyon rajongtam. A kutyákkal való barátságom pedig örök, engem lehet nyalni, rám ugrani, feldönteni, én pedig szeretek simogatni, dagonyázni, sétáltatni stb. A kutyák időtlen barátok, egészen életük végéig ott vannak mellettünk, és nagyon megbocsátóak. Ha rájuk kiáltasz, de egy perccel később már kedvesen szólsz hozzájuk, kitörő örömmel jönnek vissza.
A plátói kedvenc állatom azonban a delfin, azért mondom, hogy plátói, mert még nem volt szerencsém az életem folyamán vele találkoznom. Az egyik legintelligensebb és legsegítőkészebb állatfajnak tartom őket. Nem egy storyt hallottam már, hogy segítettek embereknek, védelmet adtak cápatámadás ellen, továbbá beteg gyereknél is sikeresen alkalmazzák őket terápiákban. Hihetetlen egy szenzorjuk lehet, tudják, ha valaki sebezhetőbb, úgy közelednek felé, mint egy gondoskodó anyuka. Mellesleg meg iszonyat barátságosnak találom őket, szerintem meglehetősen boldog állatok, pedig számukra sem könnyű az élet. Kívánom magamnak, hogy legyen az életben olyan szerencsém, hogy találkozhatok majd velük, megtapinthatom a testüket, pár szót szólhatok hozzájuk.
Ez is a sok álmom közül az egyik, ki tudja, talán egyszer meglepnek vele, vagy én tudom meglepni magamat egy ilyen nyaralással.