Megböklek Facebookon!

A következő bejegyzés soha nem született volna meg, ha nem lenne egy kedves srác Facebookon, aki elkezdett böködni június vége óta. Először figyelmen kívül hagytam, ám egyszer csak úgy gondoltam, hogy visszabökök. Na jó, de mit is jelent a böködés a Facen?

A gyakorikerdesek.hu-n már többen feltették a kérdést. Ha ismerjük az oldalt, tudjuk, hogy a marhaságtól kezdve a korrekt válaszig mindent meg tudunk találni rajta.
Íme pár magyarázat onnan a böködésre:
„Azt jelenti, hogy miután elküldte a megbökést valaki, másnap a hüvelykujját fel akarja dugni az ánuszodba” Na jó, szerintem ezt kihagyhatjuk… 😀
A korrekt válasz pedig így hangzik:
„A Facebook hivatalos angol nyelvű szabályzatában ez áll: A bökés gomb használata diszkrét felkérés szexuális kapcsolatra! A bökés elfogadása a kapcsolat elfogadását jelenti.”
Az én szemszögekből úgy áll a dolog, hogy megböklek, vagyis átjössz hozzám valamikor?
A modern kori technika és a közösségi oldal megoldotta számunkra azt, hogy már annyira sem kell vennünk a fáradtságot, hogy elmenjünk egy pubba, diszkóba és személyesen keressünk friss húst aznap estére.
Személyes tapasztalatom nincsen, nem tudom, hogy a világban ez mennyire vált be, hány alkalmi kapcsolat született ebből a marhaságból. Az is lehet, hogy még most kezd csak beindulni a dolog, majd évek múlva térjünk vissza a témára.
A lényeg az, hogy a sráccal azóta, ha szabad így fogalmaznom, böködő „háborút” tartunk. Ő is ad egyet, de én is adok neki egyet.
Engem egyébként piszkál a dolog, azon a határon vagyok, hogy írok neki, hogy megkérdezzem poénkodik -e csak, mert annyira nagyon unatkozik esténként. Másrészről megkérdezném tőle, hogy tudja –e egyáltalán mit jelent ez, harmadrészről pedig érdekelne, hogy miért nem képes egy szerencsétlen üzenetre pár percet szakítani, ha tetszem neki!  Ti írnátok neki?
A mostani eseten felbátorodva, ki fogom alkalmaként próbálni, ha találok egy helyes pasit, hogy megbököm. Majd beszámolok a fejleményekről is!
🙂 Szóval vigyázz, mert lehet, te leszel az a szerencsés, akit megbökök! 🙂 

Design váltás

A minap nézegettem az oldalam, böngésztem mások oldalát és arra a következetésre jutottam, hogy unalmas és egyhangú témát használok. Merev és egyszerű a sablonom, ami nem túl szerethető. Én mindig meggondolom kétszer is, mikor valamit újítok, legyen szó az élet bármely területéről, de most végleg eldöntöttem, design váltok. Az új arc mellé pedig egy facebook oldalt is létrehoztam, mert miért ne. Jó volt egy kicsit tevékenykedni, élveztem.
A mostani sablon sokkal csajosabb és lazább szerintem. A facebook oldal pedig olyan hab volt a tortán, lehet most még sem értelme nincs, de soha nem lehet tudni. Mindenesetre nekem hobbim a honlapom, késztetést érzek, hogy foglalkozzam vele.
A jövőben pedig szeretnék több hasznosabb cikket is írni. Egy hónap múlva utazom majd a Ryanair-rel, Wizz air-rel is, így érkezni fognak tapasztalatok és élmények a társaságokkal kapcsolatban. Sőt Júliusban, kis mellékesként egy igazi, baromi nagy – magyar lagzin is részt fogok venni, azt sem fogjuk beszámoló nélkül megúszni.
További csodás hetet!

Timeline avagy a Facebook megint kiveri a biztosítékot

A XXI század egyre elképesztőbb számomra is, aki jelenkorát és fiatalkorát ebben az időszakban. Hatalmas technikai robbanás van folyamatban, de hogy hova tart és mit tudunk elérni, elképzelni sem tudom. Sorra dobálja ki az Apple cég is az újabb és újabb csodakütyüket, egyre szebb és kisebb dolgokat, vagyis évről évre brutális mennyiségű elektronikai hulladék keletkezik. A fanatikus emberek mindig az újabb és újabb termékeket akarják magunkénak tudni, szóval minden további gondolkodás nélkül a meglévő még működő terméket lecserélik a legmodernebbre. A cégek pedig jó kis profitot tesznek zsebre a folyamatos vásárlásnak köszönhetően. Igazából nem is erről akarok írni, ez csak mellékes volt. Már megint ez a fránya facebook az, ami ezt a cikkemet megihlette. Ha szabad így fogalmaznom, ez a cég folyamatosan kiveri a biztosítékot valamivel. Egyszer az adatvédelmi problémák miatt zengett róla a világ, most pedig a Timeline vált ki újabb hullámok a felhasználok körében. Úgy, mint az Apple a Facebook is újítgat folyamatosan, fejleszt, próbál minél jobb arculatot kialakítani, új ötleteket, ezért történt az meg, hogy pár változáson már átesett a profiloldalunk. Azt még lenyeltük valahogy, de ez a timeline nem akar a bögyünkbe férni, ahogy látom. Az emberek fel vannak háborodva, nem akarják, és erről panaszkodnak! Igen, kérem, az új technikai világ, új panasz okot is adott nekünk. Soha, de soha ne legyen nagyobb bajunk az életben, mint hogy a hülye személyes oldalunk hogyan változik a világhálón! Tisztára nevetséges az egész komolyan mondom.
Én az elsők között váltottam már át, mert szerintem sokkal átláthatóbb és könnyebb az egész, mert időrendi sorrendbe van rakva minden gyönyörűen. Fejléc kép pedig kimondottan jó, mert még színesebbé és ötletesebbé teszi az oldalt, mind amellett persze, hogy a személyiségünket is jobban ki tudjuk fejezni általa. A gyorsasággal már akarnak problémák, de hát valamit valamiért. Ennyi, kész, tudomásul vettem és így használom. Nem sírok miatta, nem írok háborgó leveleket. Ilyen miatt biztos nem fogom stresszelni az idegrendszeremet sem, szerintem mások se tegyék! 

Pasi vadászat facebookon

A facebook előszeretettel ad fel olyan hirdetések számomra, amik szerinte „feküdnének” nekem, de többnyire igaza is van. Ma pont egy londoni magyaroknak szóló program szúrta ki a szemem a honlap jobb oldali részén. Fociról van szó, tehát nagy valószínűséggel a férfiak inkább a célközönség. Gyerekek, magyar pasik Londonban! Rákattintottam az eseményre, majd pedig szépen végignéztem az ott lesznek és talán ott lesznek listát. Egy kicsit körbetekintettem mi a választék, na, lehet, most csúnyának tűnök. Akinek szimpibb volt a képe, vagy megérzés, rögtön csekkoltam is a profilját. Akadtak érdekes dolgok. Az egyiknél nem a srác, hanem a srác haverja tetszett meg, aki sajnos otthon tartózkodik, sőt van párja is, de nálam magasan labdába tudna rúgni. Helyes kis arca van a gyereknek, életvidám és pozitív személyiségnek tűnik, aki akar valamit az életben. Így jártam első kör. Következő, akit kiemelnék, velem egyidős (és házas), állítólag Kanadában élt, és a profilján az áll, hogy nyugdíjban vagyok, továbbá egy üzleti ruhás képe van fent. Gondolhatjátok, hogy farkasszemet kaptam! Végignéztem a timelineját, hát pókerezik keményen! Szóval online pókerből szedte fel magát a srác. Szinte 100 %-ra mondanám, hogy ezért állítja magáról, hogy nyugdíjas. Jó kis összegeket nyerhetett már magának! Van lehetőség bőven még a világban, valamit meg kell ragadni!
A többiek annyira nem nyerték be magukat a szívembe első körben, annyian vagyunk a Földön, most 25 ember, akit gyorsan átfutottam, nem sok. Az én átlagom mondjuk 2/25, vagyis az általam első körben látott emberek 8 %-a az, akire így vakon azt találom, hogy tudnék vele gondolkozni. Persze egy facebook profilkép semmit nem ad, csak egy fantáziát az illetőről, egy homályos elképzelést, ami főleg a korábbi tapasztalataimon alapszik.
 Mindenesetre fun volt emberek pásztázgatni így ismeretlenben. 

Nyitott könyv = Életünk

Az elmúlt hetek nagyon a Karácsony körül forognak, cikkek még fognak jönni az Ünneppel kapcsolatban, de most egy kicsit más vizekre evezek. A minap gondolkoztam azon, hogy milyen nyitott könyv lett az életünk a technikai vívmányok elterjedésével. Gondolok most az e-mailekre, facebookra első körben. Boldogan használjuk napi szinten ezeket a programokat, amik gyűjtik szépen aztán az információkat rólunk. A facebook tudja, hogy mit szeretsz, kiket like-oltál, mikor születtél, mi történik veled naponta, hiszen te önként megosztod a világhálón a dolgaidat. Sőt, van egy kémprogramja is, ami a háttérben és csendben infókat továbbít rólad, hogy milyen internetes oldalakat böngészel, milyen zenéket hallgatsz mellette. Itt önkéntes adatszolgáltatás folyik, mert senki nem kényszerít rá, mégis megtesszük. Az életünk egy nyílt titok lett, bármit le tudnak nyomozni rólunk egyszerűen (A jövőben mondani tudjuk már: ha érdekel ki vagyok, kérdezd Mark Zuckengerbert-et, ő lassan többet tud rólam, mint én saját magamról…). A Gmail-nél pedig gyakran találkozom olyan hirdetésekkel, amik a levelem tartalmával kapcsolatosak. Értem én, hogy éppen a gyerekekről írok anyunak, erre sorra gyerekáruház, gyerekápolás stb linkek „érkeznek” a levél szövege mellé a jobb oldalra. A program tehát figyeli az e-mailjeink tartalmát, és arra irányulóan ad ki személyre szabott reklámokat. Csupán arra lennék kíváncsi, hogy a szavakat csekkolja a rendszer, vagy az egész szöveget tudja értelmezni. Megkérdőjelezném, hol itt a magán adatok védelme? A dolog fordítva is működik, anélkül, hogy ismersz valakit, véletlen ráakadsz, megtudod hány éves, hol született, hol tanult és dolgozott, ki a gyereke/férje/felesége/élettársa. Képeket is látunk róla és szeretteiről, anélkül, hogy egyáltalán az életben találkoznánk vele! Néha, tehát igencsak aggódom a személyes életem adatvédelme miatt. Egy figyelmeztetés is, hogy gondoljuk meg miket like-olunk, kikhez és milyen kommenteket írunk be, mert esetleg valaminek a későbbiekben lehetnek komoly következményei. Hiába is töröljük a rendszerből később ezeket, a szerverek attól függetlenül tovább tárolják, bármikor elővehető infókká válnak.

Ésszel és józan belátással a népszerű programokkal. Én javasolnám továbbá azt is, hogy minden adatunkat tegyük zárttá az ismeretlenek előtt.

Korszakhatáron születtem

A 80-as évek vége óta eltelt jó 20 év, alapjában véve annyira nem sok évről van szó, ám ami az elmúlt évtizedekben történt a technikai fejlődést illetően, hatalmas nagy a lépés. Nem is olyan régen még azért is fizetni kellett, hogy vezetékes telefonja legyen az embernek, mekkora szó volt egy otthoni telefon. Napjainkban pedig már a kutya nem használja, maximum az internet elérés miatt van még megtartva. Óriási robbanás történt a mögöttünk lévő években. Születésemkor még nem volt semmi sem, a számítógép is hatalmas szó volt, nem volt sehol kábel TV, DVD, CD lejátszó, most pedig már a CD-k is lejárt lemezek lesznek lassan. Az életkorommal együtt jöttek ezek az új dolgok, együtt fejlődtem a számítógépek generációival, telefonújításokkal. Nyugodtam mondhatom, hogy egy technikai korszak határán jöttem a világra, pont jókor, hiszen gyerekként még nem ért ez a sok féle sugárzás, amit most a rádiótelefonokon és Wifin stb-n értek. Pici koromban nekem elég volt egy – két játék, most meg a gyerekek már egészen kicsi koruk óta használják a telefont, kapcsolgatják a DVD, nyomkodják a számítógép billentyűzetet.

Manapság alap felszereltségnek számít, hogy van otthon internet, mindenkinek van mobilja, laptopja, ezek nélkül már nem is tudunk élni, hiszen a munkahely és iskolák miatt is szükséges az internet. Egy roppant gyors információáramlás van most jelen a világban, a mobilokon is van internet, így azonnal meg tudunk osztani bármit, videót, üzenetet, képet, állapotot, küldjük az adatokat magunkról. A Facebook nélkül pedig nem telik el egy nap sem, többet beszélgetünk ott, mint élőben. Én ezt persze máshogy élem meg, hiszen nekem fokozatosan jött minden, de a mostani születésű picik már az anyatejjel fogják magukba szívni ezeket a dolgokat.

Emlékszem 1999-ben Karácsonykor mekkora örömünk volt az első otthoni gépünkben, aminek monitorja kicsi és nagy volt, a merevlemez kapacitás pedig talán 500 MB lehetett, de akkor az mekkora nagy dolog volt. Manapság pedig már x GB alatt még egy pendrivot sem veszünk. Internet nélkül is milyen szépen elvoltunk, ma pedig meg vagyunk halva már nélküle. Akkor a gépet játékra használtuk, mert nem volt más, manapság meg a playstation van az helyett is. A következő ugrás 2006-ban volt nálunk, mert a régi gépünk nagyon ócska lett már, az internet csatlakozáshoz abszolút alkalmatlan. Így Karácsonyra kaptunk egy újat, ami kb 170.000 Ft-ba került akkor, zárójelben megjegyzem, hogy most 3,5 évvel később a laptomon nem volt 110.000 Ft! Érdemes várni, ezt szoktam mondani, egy – két év és ezerrel jobb tudású gépet tudunk venni jóval olcsóbban. 2007-ben pedig az otthonunk is csatlakozott az internet előfizetők népes táborához (2004-ben a tesóm korlátlan internete az albérletben kb 15.000 Ft volt), 1 GB-os korláttal kezdtünk, ami tökéletesen megfelelt az msn-hez és iwiw-hez, egy két hírportál olvasásához. A következő évben olcsóbban korlátlan netre váltottunk, megnyílott a világ előttünk. Elkezdtük használni a letöltő programokat, a youtube is szépen ment, nem számított az adatmennyiség.

Jelenleg már a vezetékes internet is elavult, a rádióhullámon továbbított internet a modern. Nem fogunk már úgy egy telefont sem megvenni, hogy nincs rajta Wlan hálózat felismerés, sőt már a laptopok is kezdenek elavulni, itt van helyette a zsebben elférő iPhone, a tábla laptop, hogy egy síklapon van már minden egy kézben.

A most leírt dolgokon már szerintem 5 év múlva is jót fogunk mosolyogni, mert a csúcstechnikai robbanás még nem ért véget, számtalan újdonság fog napvilágot látni az elkövetkező években is.