A sztorim Mr. Darcyval

A következő cikkben a magánéletemről lesz szó. Bloggerként néha úgy érzem, hogy a fél életem nyitott könyv, de a magánéletről beszélni más. Mivel én is nagyon szeretem olvasni bloggertársaknál a történeteiket a barátjukkal való találkozásról, a várandóságukról, betegségeikről és minden személyes eseményeikről…gondoltam hát, most megosztom, miben is vagyok éppen. Mert semmilyen élethelyzetben nem vagyunk egyedül és pont az a jó, hogy különböző témákról beszélgetve az ember sorstársakra is lelhet bármiben.

Ősszel az online társkeresőoldalra regisztráltam be egy hónapra, ahonnan találkoztam egy angol férival, akit Mr. Darcyként emlegetek az életemben. Ez az állnév megadja az anonimitást neki és egyértelművé teszi, kiről is van szó. Már több cikkben előjött személye, ám még sosem mondtam el róla őszintén, hogy egy elvált két gyerekes férfiról van szó.
Az elvált és gyerekes férfiak (nők) sokszor „le vannak írva” és nem akartam rögtön ebbe a sorba rakni őt. Először ismerjük meg az illető személyét, mielőtt beskatulyázzuk alapon.
„Ez is elvált” – milyen az már. „Biztos baj van vele, ha nem tudott egy nő mellett megmaradni”. „Eleve milyen tök gáz már, egy elvált férfi”. Olyan könnyű ítélkezni és mások életében okoskodni. Pedig mi lenne, ha az élet nekem osztotta volna le a lapokat, és én lennék egy elvált gyerekes nő ebben a pillanatban. Én sem szeretném, ha rögtön megvetnének…vagy elkerülnének, s nem lenne jogom újra egy felnőtt kapcsolatra valakivel.

Egy randin rólam készített képe:

A társkereső oldalon a profilbeállításban meg kellett adni, hogy nyitott vagyok-e gyerekes emberekre. Megadtam, hogy nyitott vagyok. Nem hiszek abban, hogy azért mert valakinek az élete a múltban félrement, akkor a jövője is annyi. Mert mint fentebb írtam, én is lehetnék ebben az élethelyzetben és igen is, jogom lenne gyerekek mellett egy új társra.
A tudatalattim mindig is nyitott volt gyerekesekre, már többször megfordult a gondolat a fejemben korábban.

Vissza szeptemberre a match.com-ra. Böngésztem, hogy kik kedveltek. A képe megfogott. A szemeiben szomorúságot véltem felfedezni és elkapott az érzés, hogy kíváncsi vagyok az élettörténetére. Nyíltan leírta, hogy elvált. Két gyerek, akik részben vele laknak és fontosak számára. Kész tények és semmi fényezés…semmi felvágás. Pont az, amit kerestem is fent.
Jó, rá írok és azzal biztosan nem vesztek semmit, maximum nyerhetek, hogy valami tök mással találkozom.
Először több órát beszéltünk. Majd nagyon rövid időn belül számot cseréltünk és napi kapcsolatba kerültünk. Üzenetei és kommunikációja, gyorsan megvett. Aztán élőben ránéztem és váó. Kémia működött. A randi: ITT

Október közepén ott álltam, hogy véletlen egybeeséseknek köszönhetően egy kétgyerekes férfival randizom. És engem a tények nem zavartak, egyet tudtam: akarom ezt a férfit. Ezt vagy érzed, vagy érzed…
Neten futottam egy kört, hogy nagyjából mibe is vágtam a fejem. Milyen egy apukával randizni. Bibliaként tekintettem ennek a cikknek minden szavára. Felfogtam, hogy egy teljesen új dologgal nézek szembe. Türelem, flexibilitás, megértés, felnőtt viselkedés – alapszabályok lettek. Sürgetni és feszegetni szigorúan semmit sem szabad – bevéstem a fejembe. Kapok, amit kapok tőle az elején, aztán, majd meglátjuk – nekivágtam.

Tiszta sor volt, hogy az apás hétvégéken nem tudunk találkozni, ami minden második hétvége. A menetrend abból állt, hogy kéthetente valahogy a hétvégén és olykor egy-egy hétköznap este. Engem, akit a minőségi idő szeretetnyelve éltet, „pokoli” két hónapot éltem át. Soha nem panaszkodtam neki, nem „nyávogtam”, hogy de lennék vele többet. Fogamat összeszorítva, ám mosolyogva beszéltem vele az esti hívások alkalmával. Ugyanebben az időben mindennél jobban szükségem volt a barátaimra. (A tánc elég sok időmet el tudja, ha van ugye…de most nem volt). A szabad hétvégéimen le kellett magam kötnöm, mikor októbertől fokozatosan pont zártak be minden helyet újra. Séták és séták fel és alá Mr. V-vel, Mr. A-val. Különösen Mr. V. személye jelentett iszonyat sokat, aki flexibilisen ráért és kihajtotta belőlem azokat a kilométereket. Mivel lekötöttem magam és volt társaságom, nem azon malmoztam itthon, miért nem lehetek Mr. Darcyval éppen.
Két hónap után könnyebb lett. Felvettem az új életritmust és tudtam, hogy Mr. Darcy gondolatban akkor is velem, mikor fizikailag nincs.
A harmadik hónap stabilan telt és nem követték egymást bennem a boldog és szomorú érzelmi hullámok, mint korábban.

Mr. Darcy októbertől január végéig folyamatosan hangoztatta, hogy nem ígér semmit. Nem tudja, hogy el tud-e egy kapcsolatban még köteleződni. Nem tudja, hogy valaha bárkit is be akar-e majd mutatni a gyerekeinek. Kiemelte többször, hogy megérti, ha ebből a bizonytalanságból nem kérek az életemben és továbbállok. És én minden egyes alkalommal abszolút higgadtam és türelmesen mondtam neki, hogy nem megyek sehova. Nekem fontos ez az egész, és szeretnék tovább menni a jelenlegi érzései mellett is. Soha életben ilyen megértő férfival nem voltam, de a fent hozott cikkben világosan leírták, hogy mire számíthatok. Alakul ez majd, szentül hittem benne.
Mr. Darcyn láttam, hogy egyre jobban bejövök neki és észrevettem, hogy fokozatosan egyre több időt akart a szabadidejéből velem tölteni. Anélkül, hogy egyetlen szóval valaha kértem is volna erre. Sőt, Karácsonykor ő jött fel az ötlettel, hogy lesz 6 napja gyerekek nélkül. Töltsem vele, ha szeretném. Majd nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire jól érezte magát velem és minden percét élvezte azoknak a napoknak. Én meg nagyon szűkszavúan mondtam bármit is erre, mert még az kellett volna csak, hogy megriasszam. Ugyanekkor továbbra is hangsúlyozta, hogy mi csak még randizós státuszban vagyunk, s jó barátok szintjén. Abban vagyunk, amiben csak akarod – magamban elkönyveltem. Marhára nem érdekelt ez, csak az mozgatott, hogy tovább és tovább.

Beléptünk a 4. hónapba és derült égből villámcsapás módjára egyik napról a másikra szóba hozta, hogy tulajdonképpen miért is ne találkozhatnék a gyerekeivel. Be akart nekik mutatni.
Én ennek reális keretek között és netes olvasgatás után 6-12 hónapot jósoltam.

Egy hete találkoztam a gyerekeivel.
Folyt.köv.