Őszi séták

Az ősz, aminek mindjárt a végére érünk. Kicsit úgy érzem, hogy visz az ár, az élmények áradata és repülnek a napok a 2020-as évből.


Ahhoz képest, hogy éveket éltem le sokszor úgy, hogy egyedül csináltam mindent…mostanság pedig az személyes és baráti találkozások lettek a legfontosabbak nekem. Öregszem. Abszolút érzem magamon, hogy prioritásváltozás folyamatában vagyok. Már kevésbé tud izgatni, hogy egyedül jöjjek-menjek, mint a mérgezett egér a városban.

Az idei ősz alatt mindig próbáltam keresni valakit, aki vevő volt az ötleteimre. Persze így is becsúsztak üresjárat napok, de határozottan javultam korábbi évekhez képest.
A volt barátommal abból a szempontból nagy szerencsém volt, hogy mindig minden programomra igent mondott. Talán ezért is mentünk el olyan hosszú hónapokat, mert egy szabadidőstársat kaptam személyében, ami tökéletes megfelelt az életvitelemnek, ezzel egy időben pedig az ő életét izgalmasabbá és tartalmasabbá tettem. Mindketten nyertesei voltunk egy helyzetnek.
A kapcsolatunk megszűnésével űr keletkezett bennem, s ugyanakkor elgondolkozhattam, hogy a barátaim és ismerőseim hol is vannak.  
Nagyon érdekes látni, ahogy a baráti körömből újra megismertem személyeket. Jobban egymásra találtunk többekkel. Sőt, még így is maradtak olyan személyek, akikkel szeretném frissíteni az ismeretségeimet. A többiekkel pedig rendszerességet szeretnék vinni a találkozásainkba.

Egy személyt most kiemelnék, akivel korábban is jóban voltam. Aztán ősz folyamán teljesen spontán megkeresett, hogy ráérek-e egyik este. Ráértem. Majd a randik miatt mindig foglalt voltam, míg végül én kérdeztem meg, hogy lenne-e kedve becsatlakozni egy sétára hozzám.

A Virginia Water állomástól indulva elballagtunk Windsorig. Láttunk csodás őszi tájat, romantikus tavat, kis kőhidat, mindenféle színes gombákat, szarvasokat és végül a várat.


Az egész napot lesztoriztuk, s egy pubban italozva zártuk. Végül nem találtuk a vasútállomást, majd hazajutottunk. 20 km-t letoltunk. Kellően jól eső és tartalmas napot zártunk.

Pár hétre rá Kelet-Londonban idegenvezetett körbe (Green Chain sétaútvonal egy részét jártuk be), dombom és mezőn át.


Visszafelé jó időben és jó helyen misztikus londoni naplementét csodáltunk meg.

A karantén második szakaszába léptünk ekkorra, minden zárva lévén, meghívott hívott magához vacsorára. És már megint előállt az a helyzet, hogy egy pasi jobban főz mint én.

A harmadik sétánkra Richmond – Hampton Court Temze part szakaszt választottam. Richmondtól Kingstonig a déli oldalon, majd az északi oldalon haladtunk.


Naplementéig pedig még belefért egy Bushy parkos mini betekintés is, ahol rénszarvast csodáltunk meg testközelből.
Kiváló túraidőt élveztünk, tavaszias időjárás uralkodott.

Sétákhoz ajálom a TFL erre vonatkozó oldalának böngészését: https://tfl.gov.uk/modes/walking/top-walking-routes.
Az én kedvencem a Thames Path. Idén pedig újdonságként a Green Chain Walks és Lee Valley Walks pár szakaszát is lesétáltam. Illetve a Capital Ring több szakasza is még felfedezésre vár részemről.

U.i.: A cikkek mellett a Facebook oldalamon osztok még meg napi, heti szösszenteket képekkel, ha benéznél: https://www.facebook.com/eletemmorzsai