Egy köny, egy film

Mai cikkben egy könyvet és egy filmet említenék. Augusztus hónapban olvastam és láttam őket, s van véleményem, gondolataim róluk.

Frei Tamás: Bábel
Még Karácsonyra kértem anyutól, de csak most értem haza. Nyaralós olvasmányom lett, amit a mozgalmas napjaim végén lapoztam fel és fejeztem be.
Bábel nem egy biblia, nem kell elhinni mindent benne. Viszont egy jó teóriát ad arról, hogy ez az egész menekültválság közel sem olyan „egyszerű”, mint amit kisemberként látunk.

Frei szerint a műkincsrablás és feketekereskedelem az egyik mozgató szál a háttérben. Ha nem is teljesen ez, de az biztos, hogy hatalmi harcok és pénz áll mögötte. Amíg valaki abból hasznot húz, akár anyagilag, akár erőviszonyban (politikailag), hogy szerencsétlenek százezreit engedi Európára, addig finanszírozva lesz a menekülteket szállító hajó, néhány kamu segélyszervezettel az élen.
A könyv adatai alapján ezek a segélyszervezetek is a bűnhálózat szerves részei. Ahonnan a pénz jön, arra húz az érdekük, ennyi.
A Bábel történetéből, ha egy saját összeesküvés elméletet kéne kreálnom, akkor nem kevesebbet állítanék, mint hogy a Magyar Államnak érdeke volt, hogy 2015-ben százezrek masírozzanak végig az országon. Miniszterelnökünknek legjobbkor jött kapóra, hogy a félelmet elültesse a magyarokban ezáltal és bebiztosítja a totális hatalmát hosszú évtizedekre. Ki tudja, hogy nem-e anyagi haszon, üzleti lehetőségek nyújtása valaki számára megtörtént a háttérben, hogy az az illető (cég, vállalkozó, szervezet) biztosítsa, jönnek azok a szerencsétlenek tömegével stabilan anno. Majd a Magyar Állam kikiáltotta magát Európa megmentőjének, s elhitette az átlaggal, hogy csak ők képesek megakadályozni ezt, s ezért hatalom megtartása nem lehet kérdőjel. Magyarország elsődleges problémája ugye pont az illegális bevándorlás. (köhécselek)

A könyvben egy menekült útját követhetjük végig, aki végül a Földközi-tengerbe fulladva hal meg. Az egész leírása arról szólt, hogy az ő személye egy bábu volt, aki ide-oda raktak. Egy név nélküli fizikai cafat, aki végül hajóra raktak, mert random őt választották ki. Ez lett a gyors veszte. Direkt lökték ki, akarata ellenére, figyelemelterelésből.
Könyvben olvasottak alapján, a hajón arra nagyon figyeltek az embercsempészek, hogy nem egy fix népcsoportot raktak össze. Hanem többféle nyelvű és vallásúkat. Az egységet megtörve, nagyobb galibát lehetett okozni. Mert egy idegen-idegen kevésbé segített volna egymásnak még ugyanabban a helyzetben is, plusz akár nyelvi akadályok miatt nem is tudtak verbálisan kommunikálni.

Továbbra sem támogatom az illegális bevándorlást semmilyen formában, s nem hiszek abban sem, hogy segélyekkel támogatva integrálódni fognak ezek az emberek. Csak azért nem fekete és fehér ez a menekült kérdés, s ne az emberek nézzük elsősorban, hanem legyünk kritikusak a háttérben futó esetleges mozgatórugókkal szemben.
Frei Tamás könyvet ajánlom olyanoknak, akik hajlandóak és nyitottak a falak mögé nézni.

Végezetül a film, aminek semmi köze a fenti témához, csak egy kalap alá hozom, zárógondolatban elmondom, miért is.
Netflix: The Riot club
Teljesen véletlen jött velem szembe az appon. Angliában élek, s a történetlen szereplő fiatalok az oxfordi egyetem diákja. Ez felkeltette érdeklődésem.

A felső elit tagjaiból származó, Oxford egyetemisták csoportja, egy 30 főből álló „vacsora klubot” alapított még anno 1780-ban. A klub a 21. századot is megélte, melynek neve: Bullingdon.
Erről szólt a film, amely ugyan fiktív, de valós, feltételezhetően megtörtént eseményeken alapszik.
A felső 1% gyerekei, csak mert pénzes családból jöttek, gátlástalan módon visszaéltek a helyzetükkel.
Egy kis netes keresgélést követően szembesültem vele, hogy Boris Johnson és David Cameron is a klub tagjai voltak egyetemista éveikben, a 80-as években. Maga a helyzet, hogy a jelenlegi és egykori miniszter is egy rossz visszhangú és hírnevű csoportosulás résztvevőinek számítottak egykoron, elrettentett. Abszolút undorító.
Egy olyan csoportban voltak aktívak, akik tagjai szexuális zaklatást, kurvázást (szexuális visszaélést), épületrongálást és mások megalázását követték el. És erre akkor büszkék is voltak. Az már más, hogy jelenleg más szelek fújnak és Boris J. napjainkra kijelentette, hogy teljesen elhatárolódik a Bullingdon Klubtól és elismeri, hogy egykori cselekedetei nem helyénvalóak.
A Guardian oldalán találtam egy átfogó, mini betekintő cikket: ITT

A filmet annak ajánlom, aki betekintést szeretne a gátlástalan angol gazdagok, elvadult világába.

Jó olvasást és filmezést kívánok!