Június: 100 km futás ✓

Júniusban személyes rekordkísérletet tettem arra, hogy 100 km-t lefussak. Ahogy véget ért május, éreztem, hogy valamit kell kezdenem még magammal.  A múlt havi naplemente séták ugyan jól jöttek, s segítettek is, de nem voltak még elegek. Ekkor egy szikra ugrott be, indult egy új hónap, fussunk hát 100 km-t.

Ránéztem a naptárra, hogy rájöttem, hogy nem nagy ügy. 30 nap alatt, ha csak 20x futok 5 km-t, már meg is leszek. A rendszerességre került a hangsúly és bekarikáztam előre a futós napokat. Tudtam és láttam, hogyan fog összejönni 100 km.
Onnantól kezdve csak az akaratomon múlott minden. Hiába éreztem magam fáradtnak, kimentem mindig. A hónap elejére különösen erősíteni akartam és 7 egymást követő napon is futottam este.
Ahogy „lökődtem” magamat, éreztem, hogy a kis távok már könnyűek. Menjünk 8 km fölé. Toljuk meg, s kiválthatom az aprókat – jött egy ihlet. Ezt követően rekordsebességet hoztam 3 km-en át. 6 perc alá hoztam a tempómat. Meg is lepődtem, hogy begyorsultam…látványosan.

A következő héten kigondoltam egy 10 km-t szerda estére. Elindultam, s a telefonom elkezdte bemondani a részidőket. 5:45 / km! Atyaég! Döbbentem le, majd csak hoztam és hoztam továbbra is a 6 perc alatti időket. Ezt nem veszthetem el! Belehúzva, s nagyon nyomva, behoztam 1 óra alatt a 10-es távot. Tegyük ide, hogy esőben indultam el. Esőkabátom kapucniját a fejemre húzva. Egy pocsolyába is beletapostam, teljesen ázott cipővel az utolsó 1,5 km. A végén meg a cipőfűzöm is kioldódott, de az utolsó pár száz méteren már ki állt volna meg…én nem.

Elgondolkoztam. Ha ilyen szuper formába jutottam június 3. hetére, akkor nem vesztegethetem ezt el. Lőjünk be valami nagyot – elhatároztam. Félmaraton pénteken este! Mentálisan felkészítettem magam a 2+órás futásra. 
Hozzátartozik, hogy kuka fáradt lettem péntek kora estére. Aludtam egy jó órát, s utána szedtem össze magam. Este 9 előtt startoltam.
Tudtam, hogy 21 km nem fog menni a 4 dl kis flakonommal. Így az útvonal megtervezése után láttam, hogy 12 km magasságában beérek majd egy kisboltot. Ha kell még víz, akkor ott szünet pár percre. Így is lett. 1 dl gyömbér tuning shotot vettem és vizet. Az a gyömbér aztán odavágott, a vízzel meg inkább a fejemet locsoltam le. Onnantól a maradék 9 km már simán összejött. 5 perc pihenő lett így a távban, de nem azért mert lefáradtam, hanem mert „technikai”muszáj megállásra volt szükségem. Talán ez így nem csalás.
21,1 km – 2 óra 15 perces futás alatt meglett. Valami brutál, ha tényleg visszagondolok arra, hogy 2km futás a középiskolában kinyírt.

A 9-10 km-es távokkal ellentétben a félmaratont már megéreztem. Akkor szombaton volt egy kis sántikálás féle, meg fájdalom a combizmomban. Ám nem hagytam neki pihenőt, mert 15 km-es sétatúrára mentem aznap.  Vasárnapra meg kutyabajom lett, mintha mi sem történt volna.
Innentől kezdve már lazíthattam. Még egy 9 km, és egy aprócska 6,5 km-re mentem ki. Tádám, összejött 100 km, június 28. estére. Nincs ebben semmi varázslat. Meg sem kottyant. 

Kifutottam magam. Segített? Segített. Elfáradtam? Igen, egy kicsit. De, jobban lettem.

Távok részletezve. 14 este 28 nap alatt. Átlagban minden másnap futottam tehát.
8 x 5km
1 x 9km
1 x 4km
1 x 10km
1 x 21,1km
1 x 9,5km
1 x 6,5km

Most pedig igyekszem kicsit pihenősebbre venni majd júliust, már ha sikerül. 😀
Kellemes új hónapot kívánok!