Magyar stand-up estek Londonban

Az elmúlt jó hónapban két stand-up estet is szervezett a Londonfalva. Szeptemberben Kőhalmi Zoltán járt kint Londonban, októberben pedig Bödőcs Tibor.

Kőhalmi estjére ismerős javaslatára mentem el. A Pályatévesztési Tanácsadó témájú műsor érdekes volt. Elsültek nagy poénok, ám a végén mégis kicsit keserédes szájízzel jöttem el. Az sajnos nem poén, hogy 12 évet végigültünk a suliban elsőtől érettségiig, ami x ezer iskolapadban töltött órát jelent. És még sem érzem úgy, hogy a világ tudása rám szakadt volna. A tucatnyi tantárgy együtt felaprózta a „tudást”. Sok – sok apró mindenféle téma volt az etikától, a médiaismeretig. A végén pedig ott találtam magam, hogy semmihez sem értek igazán. Az érdeklődésemet sem sikerült felkelteni komolyabban semmilyen tárgy iránt. Ezért ültem 12 évig iskolában. Szomorú.
Kőhalmiról úgy mentem haza, hogy egy csomó múltbeli, iskolai emlék visszatért emlékezetemben.

A Bödőcsre akartam menni. Tibort már 2010-ben szerencsém volt élőben hallanom még otthon, az Öreghegyi Művelődési házban. Nálam Number 1. stand-up arc ő.
Október 16-án a DLR-ral utaztam Canary Wharf irányába.
Magyar rendezvények „sajátossága”, hogy a helyszín környéke már 1 mérföldről bűzlik a cigitől. Nagyon durván dohányos nemzet vagyunk. Ott döbbentem rá, hogy Londonban úgy végigmegyek egy szombati napon, hogy alig érzek cigifüstőt, mikor meg hazamegyek és landol a gép Ferihegyen, már a kijárat bűzölög. Nem bírom a cigit a legkisebb mértékben sem. Hálisten otthon a családom és londoni, közeli ismerőseim 100% cigimentes emberek.

A helyszín a Troxy nevű rendezvényterem volt. Nem vicceltek, kibéreltek egy közepes méretű koncerthelyet Bödőcsre. Terveztek azzal, hogy sokan kíváncsiak lesznek rá. A Troxy többszintes, ám csak a földszint lett megnyitva nekünk. A székeket meg úgy bepakolták, hogy csutra a leghátsó falig beültették az embereket. Na most, aki a leghátsó sorokba kapott csak helyet, semmit sem látott Tiborból. Én is már csak egy nagyobb hangyát vettem ki a színpadról. Nem tudom, mi volt a megállapodás, de sokkal jobb lett volna az első emeletet is megnyitni, mint minél hátrébb ültetni az embereket. Úgy több ember és jobban láthatta volna a színpadot.
Az ültetés is megér két szót. Én ahány magyar rendezvényen voltam, mindig érkezi sorrendben adták a helyeket. Aki előbb odaért, előrébb ülhetett. Na, aznap este meg, ahogy sikerült a rendszernek random az üléseket kiadnia, úgy ültünk. Sokan úgy érkeztek, hogy azt se tudták, hova szól a jegyük. Ott a belépéskor kaptak egy székszámot és ennyi. Akik nem egyben vettek belépőt, de együtt érkeztek, külön szólni kellett, hogy a haverok együtt maradhassanak.
Az este folyamán hallottam olyan kommentet, hogy először és soha ilyen rendezvény. Én is csalódtam a Londonfalvában.

Kis késéssel, de végre elkezdődött a Stand-up. Bödőcs aztán mondta a poénokat, nem szerénykedett. Az első rész totál a jelenlegi kormányra lett kihegyezve.
Nem emlékszem szó szerint, de egy poén megmaradt. „Mit szól Orbán Viktor ahhoz, hogy vidéken 2 birka született? Lett, 2 új szavazóm, na”.  (Mielőtt valaki megharagudna Tiborra, anno mikor Gyurcsány volt kormányon, vele is poénkodott – direkt rákerestem Youtube-n emiatt)
Nem minden csattanó jött át, mert nem ismerem az összes arcot és azt a sok kavarást, ami otthon megy. Felvezető rész kifejezetten külföldi magyaroknak lett írva, de a második felvonás, már sokkal általánosabb témákkal foglalkozott.
Az élményemet rontotta, hogy a pult mellé szólt jegyem és pár honfitárs úgy gondolta, hogy a stand-up alatt beszéli meg életét. Ők nyilván nem észlelték, de beszélgetésük durván behallatszott a nézőtérre, azokhoz, akik közelben ültek. Két helyről jött így a hang, s voltak hosszú percek, mikor totál elvesztettem a fonalat Bödőcsnél. Kénytelen voltam felállni és odamenni az arcokhoz, hogy srácok, bocsi, élveznénk a műsort, halkabban trécseljetek már. Vették az adást, de nem lettek csendesebbek. Akit nem érdekel Tibor, az a jövőben ne vásároljon már 27,5 fontért jegyet, hogy aztán csak a haverokkal sörözgessen és zavarja a többieket.

Zárógondolat:
Egy ismerőssel megállapítottuk, hogy ennyi magyart még egy helyen nem láttunk egy beltéri rendezvényen Londonban. És ennél több magyar, a magyar kultúra napján fordult csak meg júniusban, Ealing-ben.

Bödőcs estjére 12/10-es értékelést adok.

A következő „nagy dobás” Londonban, Puzsér Róbert lesz, jövő év februárjában. Kinézem magamból, hogy elmegyek rá. 😀

Reklámok