New York : még pár emlék

New York karácsonyról még mindig.
Múltkor az ismerősömmel beszélgettem és rájöttem, hogy azt leszámítva, hogy dögrováson voltam, meg a New York pass eljátszotta folyton a türelmem, abszolút szép hetet élhettem meg. Szóval jobb lesz, ha átértékelem az eseményeket és nagyobb hálával tekintek vissza rájuk.

A hotelunkra sem tudok egyetlen rossz szót sem mondani, a Hilton New Jerseyben teljesen megfelelt az elvárásaimnak. Lehetett fűteni a szobában, jó volt a klima (meleg). Nagy és tiszta volt a szoba, kényelmes és hatalmas az ágy. Fel sem tűnt, hogy az ágyon ketten aludtunk ugye, mert mindkettőnknek jutott elég hely. 1200 dollárt fizettünk a 3 csillagos helyért 7 éjszakára, az kb 24 ezer forint/fő/éj minden adóval.

Most kiemelnék pár emléket a nyaralásból.

Hokimeccs New Jerseyben.
Az ismerősöm álma volt, kilátogatni egy NHL meccsre. Hát menjünk.
– Hokimeccsen voltál már? – kérdezte tőlem.
– Hát hogyne.
– Ja tényleg, te Fehérvári vagy! Akkor biztos szereted is a hokit.
– Hát so-so.
Ahhoz képest, hogy otthon a számba volt a jégcsarnok, talán 3x jártam benne.

Az olcsóbb jegy került 65 fontba a meccsre. A sportot meg kell fizetni.
Az év utolsó szerdáján utunkat a Prudential Centerbe vettük. Biztosra vettem, hogy italt úgy is elvennék, így nő létemre még csak táskát sem vittem magammal. Mobilt meg pénztárcát a télikabát belső zsebébe raktam, ennyi cucc voltam nálam.
Bejutást követően megállapítottam, hogy nekem víz kell. 5 dollárért (1300 ft) adtak is, de úgy, hogy a kupakot levették róla. Azt az ötletünket meg áldottam, hogy bevacsoráztunk szépen indulás előtt. Mert az kellet volna még csak, hogy sült krumplit és burgert vegyek 30 dollárért a helyszínen. Pofátlanság, amilyen áron tolták a dolgokat.
Amerikai családok tömegei látogattak ki, csak beszorzom, hogy eljöttek 5-en. Az hány száz dollár belépő, és még kajára is x (száz) dollár elment utána.

A hokimeccsen jelenlévő emberek egytől egyik fehérek voltak. Éppen ezért tűnt ki durván az a vézna fekete úr, aki mozgóárusként dolgozott aznap este. A szektorokat járta be, fel és alá sétált a lépcsőn, üdítőt és porcorn kínált a telepakolt rekeszéből. Lehet, hogy hülyén hangzik, de felnéztem rá. Egyetlen fekete emberként és melós egy stadionban. Csak úgy elképzeltem, én mennyire érezném frusztráltnak magam, ha egy olyan helyen kéne dolgoznom, ahol mindenki fekete, s az én munkám az, hogy kiszolgáljam őket.

A hokimeccsről annyit, hogy nagyon pörgős. Nehéz követni. Meg jól el van üzletiesedbe, 3 x 20 perc a játékidő. 20 perceként egy 15 perc szünet, hogy legyen idő enni – inni. A nagy kivetítőkön meg tolják az emberbe a reklámot kéretlenül. NHL meccsen is jártam, élményt adott, megmarad emléknek.
Tesóm reakciója meg: Waze! – te ilyenre eljutottál?!

Snowy #centralpark in #newyork #walking #holiday #pretty #snowy #winter #white

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_blog) on

Séta a havas Centrál parkban
Indulásunk előtt írtam, hogy kis szerencsével a havas Centrál parkban is sétálhatok majd. A kérésem meghallgatásra került. Utolsó napon elhúztuk a függönyt a hotelben és megpillantottam, hogy minden havas. Jupiiiiii, jupiii.
Ismerősömnek megígértem, hogy nem fogok nyávogni, bírni fogom a hideget és irány a Central park.
A fehérség olyan szép volt. Olyan romantikus, hogy még a lovas kocsikázáshoz is majdnem kedvet kaptam.
Megéltem, bakancslistán egy újabb pipa. New Yorkban a havas Centrál Parkban sétáltam! Egyszer az életben alkalom.
Bónusz, hogy még egy lánykérést is sikerült elcsíptem a Bethesda szökőkútnál. Hab a tortán is megadatott.
És a búcsúajándékomat is megvettem a park boltjában: 

-10 fokban fagyizás torokfájósan. Már rosszabb nem lehet alapon. Nem lehetett kihagyni.

Köszönöm szépen még egyszer az életnek, hogy megajándékozott az 1 hetes karácsonyi nyaralással.

Reklámok