Milyen volt New York?

Mikor megkérdezik tőlem, milyen volt New York. Szerintem mindenki azt várja, hogy lelkesítő beszédet fogok tartani, ez a legnagyszerűbb hely a világon, s imádtam. Oda – vissza voltam tőle, életem legjobb nyaralását élhettem meg stb. A valóság azonban nem ez.
Nem lettem szerelmes…és folytatom a sort, hogy miért nem jött be annyira a város.

Komplex helyzet áll fent. Nem New York tehet róla, hogy nem ájultam el tőle, hanem a sok külső körülmény, ami ezt kihozta végül.

A kiutazásom előtt is már éreztem a torkom. Javult a helyzet, nem is számítottam rá, hogy ez gondok fog okozni. Aztán az utazás napján lüktető füllel, dugult orral és fájó torokkal keltem. Frankó. Mindegy, megyünk – nem érdekel. A reptéren torokszopogatóból, láz és fájdalomcsillapítóból bevásároltam. Biztos, ami biztos alapon.
Megérkeztünk, s a torkom még jobban berottyant. Az első este egy kisboltban bevásároltam kamillateát, hogy majd azt fogom iszogatni a hotelben. Ekkor még csak szombat volt.
A helyzet folyamatosan romlott hétfőig. Hétfő este már a számat kinyitni is fájt, beszélni fájt. Iszonyat szúrt a torkom. Napközben a mentolos orrszipókát szívogattam, torokszopogatót egymás után szedtem végig. Elértem a mélypontot, ennél rosszabb már nem lett.
Szerdáig stagnáltam, majd csütörtökön úgy ébredtem, hogy jobban vagyok. (Köszönhető a megemelt vitaminadagomnak, a kamillateának és erősségemnek) A herpeszem viszont kijött.
Az meg alap volt, hogy folyamat köphetnékem volt, ahogy szakadt fel a cucc mindenhol. Köpködő szalvétákat tartottam a táskámban. Meg gyakran törtek rám száraz köhögések a cucc megtapadása okán. Az orrom folyamatosan folyt, mint egy elzárhatatlan csap. Szép kis hetet tudhattam magamnak a városban, félig dögrovásom. Szerencsére hőmérsékletem nem volt.
Ez a hozzávetőleges élmény alapban rontotta a nyaralás komfortját.

A hidegek. Én – 5 fokig készítettem magam lelkileg. Aztán ebből lett – 12, -14 fok még reggel 10-kor is! Egyébként nem fáztam, még a megfázásom kellős közepén sem. A thermo pulóverek, a 300 denes harisnya a legginssel és a nadrággal tartotta a meleget. A vastag kötött zokni is bírta a bakancsban. Viszont a kezemre a kesztyűm nem volt elég, folyton fázott. Ilyen hidegbe síkesztyű kellett volna, nem vicc. Az arcom sem fagyott le, de azért mosolyogva éreztem, hogy a fogaim elkezdenek lefagyni. Elég kellemetlen volt az x napig tartó fagyos idő. Rányomta a negatív bélyegét a hétre.

A tömeg. 2013. augusztusában voltam már ugye New Yorkban. A 2017. decemberi turistaforgalom látványosan magasabb volt. Mintha az elmúlt 4 évben egyre több ember engedhetné meg a nyaralást, s egyre többen utaznak. Egy helyi idegenvezető mesélte is, hogy 2017-es év minden rekordot megdöntő turistaforgalmat hozott. Ennyien még egy éven belül nem fordultak meg, mint idén – mondta.
(Az, hogy egyre több embernek van pénze utazni, érhető. Sokan más országokban élnek, s az adott ország keresetéből megengedhetik maguknak a nyaralásokat. Mint pl. én is.)
Ennyi embert még nem értem, mint ami Karácsonykor volt New Yorkban. Tébolyda. Bolondok háza. A Rockefeller center környéke maga volt a legrosszabb. A közelben lévő zebráknál egyszerre 100-an akartak átmenni a zöldön. Az tuti, hogy valaki nekem jött, meglökött, rám lépett stb. Nyomulni kellett folyton. Az utolsó napra már tököm tele lett az emberáradattal, pedig én nyugodt és toleráns vagyok.
Még egy negatív összetevő hát.

Mindenféle szagok, bűzök. Elmesélem mit éltem meg naponta.
Álltam a zebránál még velem együtt 100 emberrel, hogy átmehessünk. A sarkon egy utcai árus sütögetett valamit, aminek szaga volt. A várakozó emberekre jött a kellemetlen sütés szaga. A zebra előtt volt egy akna, amiből csatornaszag áramlott ki. Plusz a 6. sugárút bedugult és a benzinszag is terjengett a levegőben. Borzalmas volt mindezt magamba szippantanom nap, mint nap.
Undorom lett, s hangosan megjegyeztem, hogy ebbe a városba szagérzékenység megléte mellett, vagy kismamaként TILOS jönni.
És én még az hittem, hogy Londonnak rossz a levegője? Francokat!

Szóval milyen volt New York?
A megfázásomat kénytelenül elviselő, a kemény mínuszokkal küzdő, embertömeggel gazdagított, eltaposás ellen harcoló, szagos mindenféle hét. (Amire még rátett egy lapáttal a New York passal való szívás)
(A fényképeken ebből semmi sem látszódott – jegyezte meg egy ismerősöm. Naná, Instagrammon azt osszam meg, ahogy fújom az orrom, vagy hogy? 🙂 )

Voltak szép pillanatok, születtek örök emlékek, készültek csodálatos képek, de én nem vágyom New Yorkba vissza egy jó darabig biztosan.

Folyt.köv.: kedvenc emlékek.

Reklámok

Milyen volt New York?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. bagoly37 szerint:

    Na, akkor New Yorkot egész biztosan nem írom fel a bakancslistámra. 😀 (Eddig csak Korzika szerepel rajta.) Gyűlölöm a tömeget, nekem Budapest is sok!
    A torokfájás nagyon tönkreteszi a hangulatot, nekem a karácsonyom volt vacak emiatt.

TE MIT GONDOLSZ?!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s