A német csajjal a Winter Wonderlandban

Péntek délután jártam újra a Winter Wonderlandban. Idén annyira nem kapott el az ihlet, hogy minden hétvégén menjek. A mostani alkalom abból az apropóból történt, hogy egy távoli ismerősöm Londonba látogatott. Egy német csajról van szó, akivel 2012-ben nemzetközi összejövetelen találkoztam, aztán felvettük egymást Facen. Hét elején meg rám írt, hogy jön vissza  a városba, s szívesen összefutna velem. Jó, pont úgy jött ki, hogy péntek délután szabad voltam.

Mit lehet Londonban csinálni most? A Winter Wonderland a nagy cucc, mondtam neki, hogy menjünk oda. Marble Arch állomáson futottunk össze, majd onnan sétáltunk befelé a Hyde parknak. Én már előre szóltam neki, hogy részemről lángos evés lesz.

A német csajról tudni kell, hogy a nagyszülei apai ágon magyarok. Még a 60-as évek elején disszidáltak Nyugat-Németbe. Utána ugye a magyar pár letelepedett, született gyerekük. Közben eltelt pár évtized, s a felnőtt gyerekük elvett egy német hölgyet és így lett egy félig magyar unokájuk. Az unoka, a csaj már csak alapszinten beszél magyarul. Bemutatkozik, pár basic kifejezést tud, aztán ennyi. Nem is várhatjuk el tőle, hogy perfekt legyen egy olyan nyelvből, aminek közegében sosem élt.
A történet zárása meg az, hogy a nagyszülők időközben, a nyugdíjas éveikben hazaköltöztek Magyarországra. Amikor az a helyzet áll elő, hogy egykori magyar – mostanra (német állampolgár) német nyugdíjas otthon éli le a hátralévő éveit. A néni 80, a bácsi 84 éves, s valahol Keszthelytől nem messze egy kis településen laknak jelenleg.
Egyébként ő személy szerintem nem örül, hogy nagyszülei otthon vannak, mert múltkor nagyija kórházban volt. Felháborítónak találta, hogy nekik kellett evőeszközöket vinni és ápoló sem akadt annyi, amennyi kellene. Én meg elmagyaráztam neki, hogy nem német állapotok uralkodnak Magyarországon az állami kórházakban. Meg egy nővér 300 Eurot keres kb havonta. Hát a szeme nagyra nyílt. Aztán a hálapénz fogalmával is megismertettem, amit fekete zsebbe csúsztatott pénznek írtam le. Mert illik csúsztatni, ha akarunk egyáltalán normális törődést. Ezt már elhinni sem akarta, hogy ilyen egyáltalán van….kérdezd meg a nagyidat.

Visszatérve a Winter Wonderlandra. A csaj nem ellenkezett, hogy lángost eszünk. Ismerte és szereti is. Gondolom nagyi csinált neki gyerekkorában. Meg sorolta, hogy milyen magyar ételeket szeret még enni.

Miután a 0°C-ban a lángos evés közben átfagytunk, beültünk gyorsan a Bavarian Village fasátorba. A csaj mondta, hogy ez nagyon vicces. Az egész szerinte olyan, mint az Oktoberfest. Ők nem így ünneplik a Karácsonyt otthon és nincs is ilyen parti a karácsonyi vásár alkalmával. Náluk karnevál idején van ilyen banzáj csak. A Winter Wonderlandot át is nevezhetnék Téli német karneválnak.
Egész jól telt a délután. Ahhoz képest, hogy 5 éve nem láttam a csajt, s sosem voltunk közeli barátok szerintem szépen sikerült elbeszélgetnünk. Ha én járok egyszer Düsseldorf közelében, majd én is ráírok.

Reklámok

A német csajjal a Winter Wonderlandban” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Névtelen szerint:

    Aranyosan, szórakoztatóan írsz, és még Londont is bemutatod nekünk. Milyen jó dolog ez a mai gyors ” hírjárat “. Az én időmben húsz évig nem jöhettünk Magyarországra, (aláaknázott szöges drótkerítés őrtornyokkal)….Ezerszer könnyebb nektek! Tudatában vagytok ennek ? Tulajdonképpen Európában mindenhol odahaza érezhetitek magatokat. Ezt akartuk. Reméljük, továbbra is marad otthonunk az ifjú, de mégis “vén” Európa. Szép üdvözlettel a ma tavaszias Balaton partról.

TE MIT GONDOLSZ?!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s