Augusztus 20. Budapesten

Évek óta tolódó álmom teljesült most azzal, hogy az augusztus 20-át Budapesten tölthettem. Július közepén a pesti ismerősömmel találkoztam a Duna parton ugye, s akkor már 70% esélyt adtam annak, hogy otthon leszek egy hónap múlva újra. Mondtam is neki, hogy ha augusztus 20, akkor Budapest. Ő meg tök lelkes lett ettől. Gyakorlatilag meg is beszéltük szóban, s ő végig tartotta is a szavát. Köszönöm neki!

20-án így hát Pesten dolgom volt. Közben megtudtam, hogy a kedves szomszéd nénimet műtötték és a főváros egyik korházában van rehabilitáción. Így már reggel elindultam otthonról, a szomszéd nénit is útba ejtve. Mávval utaztam fel.
6 év után újra Mávval utaztam, vártam az élményt. Nem csalódtam. Az elmúlt 6 évben lett digitális kijelző a vágányoknál, sőt biztonsági szolgálat is védte a pályaudvart. A jegyeladó hölgy kedves volt. Én nem is tudtam, hogy gyors vonatokra pótjegyet kell venni. Ő meg kézszegesen tájékoztatott. A vonatom időben megérkezett, mozdonyt cseréltek rajta, s már robogtunk is a délibe. A kalauzokra is kíváncsi voltam, pozitívan csalódtam. Fiatal, helyes srácok dolgoztak a járaton. Örömmel adtam oda a jegyem ellenőrzésre, mert szimpik voltak. Nagyon pontosan megérkeztünk Pestre. Máv! Tapsot érdemelsz. A vonatot elhagyva meg láttam, hogy egy takarítóbrigád állt készenlétben. A Máv tényleg fejlődött az elmúlt 6 évben.
A mozdonyom meg Fehérvárt reklámozta:

Hat év után újra Mávval utazni egy élmény 🙂 #máv #vonat #fehérvár

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Kórházhoz google segítségével sikeresen odataláltam. A kórházi épület úgy egyben volt, funkcióját ellátta, de semmi több. Az ágyak már 30+ évesnek tűntek, a plafonon beázás foltjai mutatkoztak. Örüljünk neki, hogy egyáltalán üzemel és van ápoló és orvos is benne. Lift az már luxus, aki nem tud úgy járni, hát még mindig mászhat az elsőre, másodikra négykézláb…lehetőség szerint. Az ebéd viszont nem tűnt rossznak. Augusztus 20-án pangás volt, összesen 6 beteg tartózkodott az adott részlegben 1 db férfi ápoló felügyeletével.
Ebéd előtt érkeztem picivel, beültem az étkezőbe. Azonnal szóba is került, hogy ha a stadionok árait az egészségügyre költenék, hát, látványos fejlesztéseket lehetne végrehajtani…Egy másik jelenben.
A férfi ápoló a Fekete erdő klinikából Mischa nővért jutatta eszembe. Imponált, hogy valaki férfi létére ápolóként dolgozik, annak ellenére, hogy ez a szakma „nőies”.
Szomszéd nénimmel is elbeszélgettem, jól volt őt látni.

Ismerősömmel pontban 3-kor találkoztam a Deákon. Nagyon becsültem benne, hogy pontossága az atomórával vetekedett. Együtt már a Budai várba indultunk tovább. Én a neten kinéztem magamnak a Mesterségek Ünnepét. Bíztam benne, hogy ismerősömnek is okés lesz. A belépő 2500 Ft/ felnőtt. Már a neten lesokkoltam egy picit magam. Fizessek 2500 forintot, hogy bemehessek egy kézműves vásárba, egy töppet pénzfejős. Magamtól egy 1000-est még úgy ki is adnék, de 2500 az már úgy sok(k), főleg, hogy kettőnkre ugye 5000 azonnal.
Csak úgy elképzeltem, hogy Pesti vagyok és a párommal kimegyek a várba, 5000-et kell fizetnem és még semmit sem láttam, ettem, ittam… Egyébként tömeg volt, mindenkinek futotta a belépőre és mindenki boldogan ki is fizette azt. (ne is szóljak semmit)
Ha a pénzt a vár karbantartására és fejlesztésekre, programokra költik, akkor boldogan hagytam ott a forintjaimat.

Home - #Budapest #summer #holiday

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Ez a Mesterségek ünnepe kb. 80% kirakodóvásár, 10% evés-ivós rész, 10% meg valami program. Ami tetszett, hogy pár ősi vidéki játékot ki lehetett próbálni. Volt egy rúd, amin pici kampók lettek rögzítve és pici zsákokat kellett rá aggatni. A játék lényege, hogy ki – hány pici zsákot képes megtartani. ”Falusi gym anno” – így neveztem el.
Aztán gólyaláb. Én gyerekként apum céges családi rendezvényein valamennyire megtanultam vele járni. Most is azonnal ugrottam fel rá. Nagy poén cucc.

Az abszolút kedvencemmé a csigafutam vált. 3 facsiga 3 madzagon egymás mellett, amiket ki kellett húzni. A verseny meg az, hogy ki tudja előbb feltekerni csigáját.

Sétánk közben egy bábszínházba is belefutottunk. Pont előadás előtt álltunk meg. Úgy voltunk vele, hogy akkor már megnézzük. Nem is tudom az idejét, mikor láttam utoljára bábjátékot. A darab címe Vitéz László. Elejét még úgy viccesnek találtam, de felnőtt szemmel a végére nagyon vontatottá és kissé idegesítővé vált. Felnőttként előre látjuk egy cselekmény következményét, ok-okozati viszonyokat. Plusz, ha valamit sokat ismételnek, húznak – nyúznak előttünk, akkor türelmünkkel játszanak. Felnőtt szemmel egy bábjáték pontosan ilyen. „Úristenit neki, hogy nem veszed már észre, te ember” – ilyen felkiáltásokkal tudnám értékelni Vitéz László karakterét.
A végét már meg sem vártuk, mert elpattant volna egy ideg bennem addigra.
Viszont a gyerekek annyira élvezték, hogy valaki ostoba és 100x kellett mindent újra kezdeni, elismételni.

A vásárt nem sétáltuk végig, mert iszonyat sok árus volt jelen. Egy érdekesség pl: a régi fabölcső az mára kuriózum és ritka számba megy, régen meg mindenkinek ilyen volt a tulajdonában. Hogy lehet az, hogy mára a legdrágább bölcsővé (300 ezer forint) nőtte ki magát az, ami ükszüleinknél még alap bútor volt? Elgondolkoztató.
A legtöbb eladó meg olyan termékeket árult, amik egy modern háztartásban meg sem férnek. Most hova vegyen az ember egy szarvasmarha szarvából készült kürtőt, de tényleg. Meg kinek van szüksége egy minőségi bőr, állatokat terelő ostorra 15 ezerért? Ismerősöm mondta, hogy milyen jól néz ki…hát ja, maximum Mr. Grey (Szürke ötvenből) tudná ezt az ostort használni otthon.
Nem terveztem, hogy veszem bármilyen terméket is, de aztán találtam egy levendula árust, aki kis csomagokban árult „otthon készíthető levendula angyal” csomagot. Utána meg megláttam egy keramikust, aki betyárpoharakat kínált. Jópofának tűnt, apunak vettem egyet.
Kijárat előtt még elhaladtunk a kürtőskalácsos előtt. Egy darab kürtőskalács 2000 ft. Öööö, a mostani árfolyam szerint az olyan 6 font. Hát, 6 fontért a Winter Wonderland – karácsonyi forgatag Hyde parkban is kapok már kürtőskalácsot. Álljon meg a nászmenet! – ki vesz londoni áron magyar terméket otthon??? Én biztos nem.

A vacsoránkat a Mátyás templom mellett fogyasztottuk el, egy aranyos kis helyen. Finom volt, jól esett minden.

Dinner on the 20th of August #hungarianfood #dinner #specialday

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Utána pedig 8-kor már el is foglaltuk helyünket a Hálaszbástya lépcsőjénél a tűzijátékra. Ismerősömet átkarolva néztem végig a fél órás fényjátékot. Nagyon szép volt. Bár a zenéből semmit sem hallottam jól…

Feltöltődve, boldogan és hálásan indultam hazafelé. Csodás augusztus 20-at éltem meg. Sokáig fogok rá emlékezni. Szerettem nagyon ezt a napot.
Köszönöm ismerősömnek a társaságát.

Reklámok

Augusztus 20. Budapesten” bejegyzéshez egy hozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s