Érettségi 10 éve – pár emlék

10 éves osztálytalálkozót szervez az egyik volt osztálytársam, amire nem fogok tudni odaérni. Ahogy a 2017-es évbe léptünk, többször is eszembe jutott volt középiskolai osztályom, de megvártam, míg mások vetik fel az évfordulót. 10 éve…bár csupán 4 évet töltöttünk együtt, mégis nagyobb nyomott hagyott, mint a 8 év általános iskola.

Az általános iskolai osztályom egy részétől boldogan „szabadultam meg” és vártam, hogy mehessek az új suliba. A beiratkozáskor találkoztam először a leendő osztályfőnökömmel, s nem lettem túlságosan feldobva tőle. Bár ekkor még senkit és semmit sem tudtam a gimnáziumomról.

Aztán eljött az évnyitó ünnepsége. Félénken mentem el egyedül rá. Te jó Isten, mibe csöppenek. Mennyi új arc, mennyire félelmetes. Két lánnyal sikerült szóba elegyednem, akiket másnap, az első tanítási napon nem ismertem meg. Botrány, de tényleg az adrenalin, az új helyzet nekem stresszes volt és blokkolta az agyam.

A gimi a város másik végén volt, így reggelente a 7 órai busszal, a „tömegjárattal” voltam kénytelen utazni. Hu, de utáltam emberek közé menni és zsúfolt járművön zötykölődni, ahol mindenki látott.
Második napon reggel mentem a osztálytermünk felé és döbbentem láttam, hogy mindenki full idegen. Hol az osztályom? És akkor vettem észre, hogy E1 kóddal volt beírva a fizika óra az órarendbe. E1? Majdnem elbőgtem magam, hogy mi az E1. Most mi lesz? Egy szimpatikus lányhoz léptem oda a folyóson, hogy segítsen már hova is kell mennem. E1 az emeleti egyes termet jelentette, ja, hogy itt ilyen is van.
Nagyon nehezen ment az új iskolai életbe való berázkódás…

Elkezdtem ismerkedni a német nyelvvel. A csoportunkban mindenki vágta a németet, mert mindenki tanulta már előtte. Én meg egy mukkot se. Ohhh…újabb sikertelenségként könyveltem el ezt, hazafelé kerülővel mentem és jól kihüppögtem magam emiatt.

A középiskolai első hónapjai felértek egy érvágással számomra. Aztán döcögősen csak beindult.
Lettek új barátaim, valakik közelebb kerültek hozzám, valakikkel csak diplomatikusan beszélgettem. Amit nagyon rühelltem, az a klikkesedés. Bár biztos vagyok benne, hogy minden közösségben ez jelen van, volt. Bestik lettek páran, s kialakítottak egy hozzájuk kapcsolódó „alattvalói” kört. Én igyekeztem mindegyik tömörüléssel jóban lenni. És sose voltam vezér, csak követő.
Ma visszagondolva, úgy igazából nekem senkivel sem volt komolyabb konfliktusom. És nem is emlékszem olyan esetre, amikor egy osztálytársam belém taposott volna különösebben. Ehhez képest viszont alig tartom valakivel a kapcsolatot mostanra.

A klikkesedések mellett, ami még szemet szúrt, a tanárok kedvencei, akik ezen joguknál fogva kiváltságokat élveztek, jobb jegyeket kaptak „arcuk” miatt. Én egyetlen tanár kedvence sem voltam…ebből az extra kiváltságból is kiestem.

Most megemlítenék pár embert, akik sokat adtak hozzá a középiskolai éveimhez.
Szőke barátnőmet mondanám azonnal, aki elhívott bulizni, „elráncigált” (örömmel mentem) ide-oda. Ő volt az a személy, aki a körülöttem lévő burkot elkezdte lemorzsolni. Nem nézte, hogy én a lúzer csoport tagja voltam. Felvállalt és tényleg elvitt magával több helyre.
Nagyon kedves élményem az Irigy hónaljmirigy forgatás, amire az ő ismeretsége lévén jutottam el. Én a lúzer gyerek a TV2 stúdiójában megfordultam statisztaként egy forgatáson 2008-ban. Az akkori életem legemlékezetesebb napja volt! Puskás Peti énekes nagy sztár volt már akkor is, s hirtelen tök menőnek éreztem magam, hogy a TV2 menzáján a forgatás szünetében összefuthattam vele.
A többi, még tucatnyi élményt is szintén köszönöm.

A másik lány, akit említenék, versenyszerűen kézilabdázott. Ő volt a pótanyukám. Egy belevaló, szókimondó, őszinte csajszi, aki vitt előre, rugdosott, ha kellett. Az érettségi után a 5 éves osztálytalálkozón láttam először…örültem neki. Köszönöm, hogy akkor volt nekem.

És végül egy fiú osztálytárs, aki szemüveges és nagyon szeretetreméltó, jó ember volt. Angolban sokat segített, s mindketten szerettük a Született feleségeket is. Beszédtémában nem volt hiányunk. Plusz keddenként reggel az anyukájának vett pletykalapokat, amiket behozott a suliba és jól elcsámcsogtunk az aktuális sztárok sztorijain is. Több órán a mögöttem lévő padban ült.
Az életem részéve vált, mai napig sokszor gondolok rá szeretettel és legjobbakat kívánom neki folyton.

A többieknek is köszönöm, hogy rendes és jófej osztálytársaim voltak.

Az gimi utolsó éve volt az első év az életemben, mikor kezdtem megszeretni magam. Kezdett kinyílni a szemem, tudattalanul felvettem egy pozitívabb gondolkodást. És végre kezdtem úgy érezni magam, mint egy nő, aki látható. Mert a korábbi években tök láthatatlannak éreztem magam a pasik szemében. Közben jött egy gondolat is és otthoni tornázással, étkezésre való odafigyeléssel 9,5 kilót ledobtam az utolsó 7 hónapban. Az érettségi átadóra bomba formába hoztam magam. Arra az alakomra, most 10 évvel később is büszke vagyok. 😀
Elképesztően összekaptam magam. 2007-es év egy iszonyatosan jó év volt! 2017-ben visszagondolni minderre mosolyt csal az arcomra.

Az érettségi találkozóra ugyan nem érek haza, de július hónap elején, Budapesten találkozom a szőke barátnőmmel és koccintani fogunk a múlt szép emlékeire. Várom.

U.i.:
Az egyetlen ember, akivel nem szeretnék többet találkozni, az osztályfőnököm. Nem érzem úgy, hogy bármivel és bármiben gazdagította volna az életem. Sőt kedves emlék se ugrik be…rossz már annál inkább. Egyszer csúnyán megalázott az osztály előtt…és a magyar jegyeimet is mindig jól lehúzta, akármennyit is készültem. (Aztán hirtelen egy új tanárnál másik évben, hasonló erőbedobással 5-ös lettem valahogy.)

Reklámok

Érettségi 10 éve – pár emlék” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Linda szerint:

    Nagyon jó ez a bejegyzésed is 😊 visszagondoltam én is a gimis évekre. Nekem se sikerült tavaly eljutnom. Annyira nem bántam pont így vélekedek az osztályfönökömről ès mai fejjel nem tudom elkepzelni hogy, lehet emberekkel kivitelezni. De ez munkahelyre is igaz sajnos. Érezd jól magad amikor haza látogatsz. 😊

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s