Újra elolvastam a Múzsát

Újra elolvastam Braskó Csabától a Múzsa könyvet.

883533_4

Forrás: muzsa.info 

Egy ismerősöm ajánlotta még a Múzsát 2015-ben, amit állítása szerint nehezen fogadtam el. Elnézést kérek tőle ezúton is, valamint köszönöm kitartását, hogy csak azért is kölcsönadta nekem.
Miután elolvastam 2 éve, írtam róla egy cikket: ITT. Továbbá megkértem ismerősömet, hogy még ne kérje vissza azonnal, mert el fogom újra olvasni. Erre az újra olvasásra két évet kellett várni. Addig csak őrizgettem és nézegettem. Aztán februárban feltettem a kérdést magamnak, meddig akarom őrizgetni olvasás nélkül. Így történt, hogy fellapoztam újra.

Hát, hogy két évvel ezelőtt megértettem azt, amit olvastam, az biztos. De egyetlen fikarcnyi mozdulatot sem tettem a gyakorlatban. A gondolatok a tettek halálát okozták, szépen elgondoltam én mindent, aztán csak ültem. Nem is tudom elképzelni, mire vártam. Vártam, hogy kikeljen alattam a tojás, vagy mi? Vártam, hogy más tegyen lépéseket a helyemben, aminek a kamatait én aratom le.

A Múzsának a főszereplője egy hölgy, aki egy kávézóban dolgozik és a napok meg csak telnek, élete meg inkább a lejtőn halad lefelé. A munkáját nem igazán szereti. Folyton elkésik, tartozásai vannak, s boldogtalan.
Egyik nap betoppan a kávézóba egy furcsa úr, akivel beszélgetni kezd. Ez a furcsa úr felébreszt benne valamit, s elindul a változás útján. Nem is akármilyen változás útján. S az egész folyamatot mi olvasók is végigkísérhetjük, hasznos ötleteket kapva a saját életünkhöz.

Nincs olyan, hogy nincs kiút – talán ez a legnagyobb tanulság, amit most leszűrtem. Persze, csak akkor indul el az ember a süllyedő mocsárból a partra, ha hajlandó megtenni a lépéseket és erőfeszítéseket.
Ha ma is ugyanazt teszed, amit tegnap és holnap is ugyanazt fogod tenni, akkor az életed ugyanott fog tartani a jövőben, ahol most – ez a másik gondolatom a könyvhöz. Tehát, ha holnap már valamiben máshogy jársz el, és utána lévő nap is egy milliméternyit előre lépsz, a jövőd átíródik.

Hogyan lehet lépkedni? Sétálok én eleget naponta, nem? Mitől lehet más az életem? Hát talán attól, hogy fejlesztjük magunkat. Esténként az Éjjel-nappal Budapest helyett például az interneten böngészve is lehet új ismeretekre szert tenni. Akár csak egy ötletre, amit már másnap a munkahelyen alkalmazni lehet azonnal például.

Ha jobb nanny akarok lenni, akkor el kell mennem pár tanfolyamra, vagy gyereknevelési oldalakat kell böngésznem. Ha jobban akarok emberek előtt beszélni, akkor ezt kell fejlesztenem. Ha magasabb fizetéssel bíró állást akarok, akkor meg kell néznem, hogyan lehetnék jobb és mit kell tennem érte.

Elhatároztam, hogy a 2017-es évemben a fejlesztésemre tudatosan fokuszálok. Minden hónapban valami újat szeretnék kipróbálni, akár csak egy gyakorlatias – hasznos könyv formájában is, aminek tartalma eddig távol állt tőlem. Ezért mentem el idén 2 tanfolyamra is, ezért iratkoztam fel egy személyiségfejlesztő konferenciára, ezért akarok híres előadók szemináriumára elmenni, vagy éppen ezért kezdtem el coachingot hallgatni online. És ezért hallgatok heti szinten többször youtuben tartalmas videókat is.

A Múzsa könyvet beírnám az érettségi tanagyagba. Ebből a könyvből tényleg igazi útravalót kapnának a fiatalok. De felnőtteknek sem késő, sőt. Muszáj könyv, magunkért! Még azoknak is lesz benne újdonság szerintem, akik nagyon jól navigálják az életüket.

Ha egyetlen egy művet szeretnél elolvasni az életről, akkor ezt!

Utóirat.: Nagyon érdemes feliratkozni Braskó Csaba Mini tréningjére is! ITT

Advertisements

Újra elolvastam a Múzsát” bejegyzéshez egy hozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s