Karácsony Honolulu: Ajtó nélküli helikopter túra

Jöjjön még egy élmény.

December 30-án helikopter túrán vettem részt O’ahu szigetén. Tavaly Miamiban tök hirtelen és spontán találtam ki az ötletet, idén pedig fel volt írva a bakancslistára, hogy repülés lesz. Már az első naptól kezdve nyitott szemmel jártam, kerestem a helyi cégek ajánlatait. Tök jó, hogy mindegyik cég azt állította, hogy ők a legjobbak „legtapasztaltabb pilóták, „több, mint 20 év tapasztalat és legjobb túrák” stb. Vártam egy különleges ajánlatra. És ekkor megpillantottam egy helyi szórólapban a Magnum helikoptert. Hoppá. Pont, ahogy elképzeltem. A Magnum sorozatban látott helikopter koppintásával utaztatnak, ez kell! Plusz élmény, hogy ajtó nélküli túráik vannak, vagyis a helikopteren nincs ajtó. Bevállalom, mit nekem az az ajtó!
A hostel recepciójáról hívtam fel a céget. (Tudom, nem nagy dolog, de ez volt életemben az első angol nyelvű telefonos foglalása. Jól esett, hogy az angolommal itt is könnyen tudtam boldogulni)

Péntek délre foglaltam az időpontot, amit végül átraktak délután 3-ra. „Obama on move” és légtér zár volt délelőtt. Egy amerikai elnökhöz sem voltam ilyen közel még biztos.
Végül délután 2-kor jött értem a kisbusz és robogtunk a reptérre. Velem együtt még 11 ember ment a 3 órási turnus gépeire.

A bejáratnál két rendőr várt ránk. Mivel Obama a szigeten van, akkor útlevél ellenőrzés következik és fémdetektorral átvilágítás, addig senki sem mehet a helikopter közelébe. Tisztára, mint a reptéren, lemotoztak. Az ajtó nélküli túra miatt amúgy is minden cuccomat el kellett zárnom a kiesés veszély miatt.
Mire a rendőrök letapizták már „ráncigáltak” is a géphez. Felfogni sem volt időm, hogy tényleg nincs ajtó rajta. Becsatoltak és már emelkedtünk is.
És megtudtam, hogy mi a különbség az ajtós és ajtó nélküli repülés között. A szél például ki akarta fújni a szemem, borzalmas érzés volt. A fejem nem tudtam normálisan elfordítani. Plusz félve kapaszkodtam. Kinézve a helikopterről pontosan alattam terült el Honolulu. Láttam a partot, elmentünk a Diamond Head mellett is, s az égből látszott csak igazán, hogy mekkora kráter is az.
Az első 15-20 perc mégis a helyzethez való alkalmazkodással telt, miközben bámészkodtam.
Nyugi, nyugi – mondtam magamnak. Csak ne fújna úgy a szél! A telefonon egy spéci tokban volt a nyakamba akasztva, de egyszerűben nem bírtam megfogni és fényképezni. Így maradt a szemem, amivel rögzíthettem mindent.

Elhagytuk Honolulut és a sziget északi partja felé haladtunk. Zöldellő hegyek mindenhol, amerre csak elláttam. Az alacsonyan mozgó felhők mellett repültünk. Megnéztünk egy vízesést is, amihez két hegydomborulat közé be kellett vezetni a helikoptert. Azt a csendet hirtelen! A hegyek megfogták a szelet és totális nyugalom volt pár percig.
Itt volt a fordulópont és a túra hátralévő részét már nagyobb magabiztossággal és élvezettel ültem végig. Nem is rossz, hogy nincs ajtó, csak legközelebb egy frankó szemüveg (amit az ejtőernyősök használnak) jól jönne majd.
Visszafelé a sziget nyugati partjához közel jöttünk.
Az utolsó nagy „dobásnak” a Ford Island maradt. A Pearl Harbor. Így lehetőségem volt a 27-én látott hangárokat a magasból is szemre vennem. Majd az Arizona Memorial körül tettünk egy kört és végül vissza reptér.

Neten találtam egy videót:

Az ajtó nélküli túrát mosolyogva túléltem. Mosolyogtam magamon, hogy én, aki amúgy sokáig félt a magasságtól, képes voltam ezen részt venni. A komfort zónám szélesedett.

Egy alkalmazott kedvesen egy képet is készített rólam. Én és a Magnum helikopter! – megfizethetetlen.

A túra után a kisbusznál gyülekeztem a többi nyaralóval. Egy anyuka megkérdezte tőlem, hogy milyen volt az ajtó nélküli túra? Hát, tudod, egyszer és szerintem soha többé. Nagyon fújt a szél és most konkrétan arcbőrömet nem érzem (ez igaz volt). De egyszer az életben dolognak, nagy élmény volt – zártam. Egyedül vagy? – kérdezte. Igen. Bátor vagy nagyon – mondta. Ohh, ez jól esett.

Köszönöm élet!

Karácsony Honolulu: Ajtó nélküli helikopter túra” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Bogcsi szerint:

    Egyszer az unokatestvéremék ejtőernyős ugráson vettek részt, Balaton közelében. Elkísértem őket és felszálltam a helikopterre is. Hátul volt nyitott, úgy emlékszem. Baromi hangos volt. Pár percig nagyon zavart. Aztán nem is tűnt olyan biztonságosnak… Ott kapaszkodtam én is rendesen. Nagyon izgalmas programot választottál, minden esetre ezt is megtapasztaltad, kevesen mondhatják el magukról, hogy még fenntről is bejárták ezt a tájat.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.