Karácsony Honolulu: Megérkezés

Akkor folytatom. Először is köszönöm a sok visszajelzést az első cikkre, az év egyik legsikeresebb cikke lett! Szuperek vagytok.

Ott jártam még december 23-án este, már USA idő szerint, hogy vártam a csatlakozást a Delta járatra. Két órás késsel indultunk, ami csak azért nem volt szimpi, mert a bioritmusom szerint nekem már bőven hajnal volt európai időzóna szerint. Egy kisebb szenvedés volt hajnali 4-ig fennmaradni, amíg a gépre fel nem szállhattunk. Utána viszont nekem már „elmentek” a felszállás alatt. Úgy bekomáltam, hogy öröm volt nézni. A kb 5 órás út alatt nem sokat tudtam magamról. Azt viszont megmaradt, hogy többször felriadtam, mert légörvénybe kerültünk, és mint a hullámvasút basszus, úgy ment a gép előre. Csak le ne zuhanjunk – nyugtattam magam.

Utazott már valaki közületek a Deltával? Háát, a Delta egy olyan cég, amiről semmilyen benyomásom nem volt, se pozitív, se negatív korábbról. Bár azt hittem, hogy egy fapados cég feletti színvonalat tolnak azért. Hát nem. Ez a Honolulu Delta járat egy Ryanair Bp-London színvonalán mozgott. Tetű lassú becsekkolás, késés és abszolút gagyi formaruha az alkalmazottakon. Érjünk oda épségben – ennyi volt a kívánságom. Az árban kaja sem volt benne, amit azért egy 5 órás járatnál gáz…de ugye ez egy belföldi amerikai járat volt. (Mivel én elolvastam az infókat előre, még Londonban készítettem magamnak kis szendvicseket, ami pont jól jött. Még felszállás előtt bekajáltam belőlük)
Ami még feltűnt, hogy Amerikában tök okés üléseket berakni közvetlenül a vészkijárat elé a repülőn. Fogadni mernék, hogy Európában ez tilos.
Légörvényeket átvészelve végül csak megérkeztünk egyben Honolulura.

A késés miatt egy kis aggodalom volt bennem, mert a reptéri fuvart 10-re kértem és már majdnem éjfél volt. Szerencsére ez a Roberts Hawaii nevű cég, akiknél foglaltam, a járatszám alapján tudták, hogy késem. Egy fiatal hölgy ráadásul a nevemet mondta hangosan a levegőbe a csomagátvételi pultnál, mert keresett. Köszönöm ezt a színvonalas szolgáltatást! Mindig ilyenben legyen szerencsém.

És hivatalosan is megérkeztem. A kijárat felé haladva, már vettem is le a télikabáton. Most az ünnepek alatt biztosan nem lesz szükség rá. Aloha fogadott a felírat. Isten hozott a szigeten!

Itteni idő szerint hajnali 1-kor ágyban voltam és még otthoni ismerősökkel is volt szerencsém picit beszélgetni hála Facebooknak.

Nagyon hálás vagyok, hogy elutazhattam a világ nagyon nyugati végébe! Köszönöm élet.
Apukám pedig csak ennyit mondott: „Nem emlékszem, hogy valaki az én családomból eljutott volna még ilyen messzire”.

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s