Adventi szombat Londonban

A szombat úgy alakult, hogy kaptam egy napot, amit eltölthettem magamban. Egy ismerőssel beszéltem le egy találkozót még így Karácsony előtt. Aztán az ismerősöm betegségre hivatkozva lemondta az utolsó pillanatban szombaton a közös délutánt. Én már úton voltam a megbeszélt helyre, a South Kensington állomásra. És így el is mentem South Kensington állomásra azzal a gondolattal, hogy majd ott kitalálok valamit a felszabadult órákra.

Ebédidő lévén a Wasabi-ba ugrottam be. Mostanában rákaptam a helyre, mert a grillezett lazac és a rizs + zöldbabos saláta köret (vagy mi) ételük nagyon bejön. Egészségesnek és könnyűnek találom, az ára pedig kb 7 font. (Csak összehasonlítva azzal, hogy a Mekibe egy nagy menü már 6 font körül jár, nem drága egyáltalán)


A Wasabi persze tele volt. Így kénytelen voltam az üzlet közepén megállva, a tálcámat fogva várni, míg felszabadult egy hely. Utánam egy rikító rózsaszínkabátos hölgy fizetett, aki pofátlanul leült 2 kisgyerek mellé a szabad székre, holott mindenki látta, hogy az az anyukájuk helye, aki éppen a pultból hozta az ételt nekik. Hogy mekkora parasztokat hord a hátán a Föld! – komolyan nagyon kiadtam ezen a rózsaszínkabátos nőn. Bár a fején látszott, hogy nem az értelmiségi angolok táborát erősíti, sőt megkockáztatom, hogy szegélyből élő suttyó. Csak rá kellett nézni.
Ilyenkor mindig képzeletben megveregetem a vállam. Lehet, nem vagyok angol, de jobb és hasznosabb lakosa vagyok ennek a városnak magyar létemre, mint ő. És ez büszkeséggel tölt el.
Sose lenne arcom egy anyukát kitúrni az ülőhelyéről fapofával…

Végül persze lett nekem is ülőhelyem és egy nagyon jóvágású srác ült pont a jobbomon. A Wasabiban tetszett, hogy jó szorosan volt kénytelen mindenki egymás mellett helyet foglalni. Így úgy tűnt, mintha többen együtt lennének, s nem tök egyedül szólóban.

Közben kigondoltam a napirendet. Még idén Adventkor a City Hall-nál lévő karácsonyi vásárba nem sikerült odaérnem, plusz régen sétáltam a Temze déli oldalán is. Tökéletes alkalom kínálkozott rá most. Így felszálltam a District Line-ra és Tower állomásig mentem.

I am lamp addicted - London has many traditional #utcalámpa #lamp #London #walk #tower #blue

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Átsétáltam a híres Tower Hídon és máris a Temze másik oldalán találtam magam. A város szombaton ködbe burkolózott, s olyan kísérteties volt. Így még nem is láttam a City-t és a Shard-ot (mármint a Shard az totál nem is látszódott).

Foggy London - Tower and the city #walk #Saturday #london #foggy #city #séta #ködös

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Foggy London - City hall and where is the Shard ? 😀 #walk #Saturday #london #foggy #city #séta #ködös

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

A karácsonyi vásárban, a kis színpadon a City Hall-nál egy srác szépen énekelt, volt időm, megálltam hallgatni. Majd ballagtam tovább.
Elhaladtam a Hay’s Galleria előtt, amiről neten azt írják, hogy „London rejtett kincse”.

London Southbank #haysgalleria #hiddengem #london #látnivaló

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Folytattam utam a London Bridge-et elhagyva a Shakespeare Globe irányába. Hogy, még sose voltam a híres színházban? Mindig csodálkozom rajta, miért nem.

Shakespeare Globe Theatre #london #historic #walk #famous #séta #történelmi

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Elértem a Tate Modern karácsonyi vásárát is, ahol egy forralt bor jól esett, mert kezdtem fázni.
Szemben, a Temze északi oldalán a Szent Pál Katedrális „kacsintott rám”. Szombat kora este van, bemegyek a misére – elhatároztam. Neten megtaláltam a miserendet és 5-re volt kiírva a szombati adventi szertartás. Pont tökéletes időzítés. Bőven volt még időm átsétálni a Millenium hídon és bámészkodni is.

London baby - kedvenc híd #milleniumbridge #southbank #london #walk #séta #gyalogoshíd

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Fél 5-kor pedig már a templom bejárati ajtajához is értem. Egy gyors táskaellenőrzés és bent is találtam magam a hatalmas nagy épületben.
(A misék ingyenesek, bárki bemehet, nem regisztrálni sem. És érdemes, mert amúgy a belépő a katedrálisba 15 font körül van)

Fényképezni tilos a misére látogatók személyi jogainak védelme miatt, de sokan-sokan elővették a telefonjukat és nem törődve a tiltással képeket készítettek. (Bevallom én is)

Mass - adventi szombati mise #stpaulscathedral #london #mise #templom #történelmi

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Kínai turisták egy kis csoportja is beült a misére, de hogy ezek a kínaiak az alapvető illemet sem tartják be, az már biztos. Az egyik férfi, aki előttem ült, az egész misét végig a telefonján töltötte. Ezért nem kell bejönni, ez tiszteletlenség és bunkóság. (Zavart)

A mise után még elsétáltam a Trafalgar térre, érintve a Somerset House karácsonyi udvarát is.

Christmas in London Történelmi lámpa és a karácsonyfa #lámpa #karácsony #London #Christmas #lamp

A post shared by (H)anna (@eletemmorzsai_london) on

Végül úgy döntöttem, hogy a Victoria állomásig meg sem állok, elhaladva a St James’ park és a Buckingham palota mellett.

Az idő pedig jól elszaladt. És úgy érzem, tartalmas volt ez a délután.
Köszönöm Londonnak, hogy mindig “elszórakoztat”.

kodos-seta

sétám útvonala

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s