Munkahelyi (gyerek) esetek

babysittingCsaládváltás kapcsán sok emlék felbukkant fejemben a múltból, az elmúlt jó 5 évből.
Megtudnak még lepni a gyerekek? – ezen gondoltam egyik este. Hát, remélem már nem.
Sok-sok szitut láttam, megéltem, részese voltam, remélem már ennél „extrémebbek” nem lesznek a jövőben.

Elmesélek most 3 esetet, amik örökre bennem maradtak.
– Legelső családnál egy 1,5 éves kisfiúra és egy 4 éves kislányra vigyáztam. Az anyuka egy multinál dolgozott kereskedelmi igazgatói pozícióban, szóval eléggé elfoglalt volt, na. Nem is ez a lényeg.
Szóval a fürdőszobaajtón ilyen gömb alakú kilincs volt, aminek 90 fokos elforgatása nyitotta az ajtót. Belülről zárni is lehetett. Mikor elkezdtem náluk dolgozni, rövid idő után tapasztaltam, hogy ez a fürdőszobakilincs elég megbízhatatlan és a zárja sem működik túl jól.
Az anyukának mondtam is, hogy tök gagyi, szerintem cserélni kéne. Mert nehogy egyszer féletlen becsapódjon úgy, hogy a gyerek bent van és bezárja magát. „It’s fine” – angolosan és egyszerűen el lett intézve. Ha neked mindegy, nekem is, csak ne legyen belőle probléma soha.
Na és erre mi történt. A 1,5 éves egyik este éppen a tombolós dackorszakát mutatta be. Berohant a fürdőbe, berúgta az ajtót és katt. Úgy bizony a zár bekattant. Ahhoz még kicsit volt, hogy a belső kis pöcköt elfordítsa és kioldja azt.
Én az ajtó külső oldalán a 4 évessel maradtam, ő meg egyedül bent a fürdőben. Volt üvöltés rendesen.
Fél perc sokk után rájöttem, hogy véletlen tudom, hogy van egy véső a szerszámosládában. Előszedtem hamar és durván pillanatok alatt kifeszítettem az ajtót. Sose csináltam ilyet, csak apun szerszámaival játszottam otthon, ez mentett meg.
Mikor később az anyukának elmeséltem a történetet, halálos nyugalommal fogadta. Megnéztem volna azért őt, ha nála történik meg ez a szitu.

– Fenti család még mindig. A ház keskeny és meredek volt, vagyis a bejárati ajtónál jobbra rögtön egy meredek lépcső vezetett az első emeletre. Az anyukának már a kezdetek kezdetétől mondtam, hogy szerintem a 1,5 éves miatt biztonsági kiskaput kéne az emeletre rakni, nehogy véletlen egyszer leessen a lépcsőn. „It’s fine” – már megint az a fene angolság.
És mondanom sem kell, a gyerek bizony egyszer lebuckázott az első emeletről. Hálisten reggel történt az eset és az anyukával jöttek lefelé, s még nem voltam hivatalosan munkában, csak láttam az esést.
Akkor, ott 2012-ben már megállapítottam, hogy az angol szülők nagyon jól teszik, ha külföldiekre bízzák a gyereket, mert ők maguk nem rendelkeznek azokkal a bizonyos szülői képességekkel. Most komolyan, ki az felelőtlen, aki nem rakat be egy 1,5 éves mellé biztonsági kaput az emeleti lépcső elé.

– Már 2013-at írunk és elkezdtem egy 4 gyerekes családnál dolgozni.
Hát, hogy miért volt 4 gyerekük, arra egy év alatt sem sikerült rájönnöm. Az anyuka tőlem a legrosszabb londoni anya címet megkapta képzeletben. A anyasághoz semmi köze nem volt. Bár mindig is voltak au pairje, miért is kellett volna a gyerekeihez értenie.
A legkisebb 4 éves kedvenc szavai a következők voltak „You are stupid” „I will push you down the stairs” „I will kill you”. (Hülye vagy, lelöklek a lépcsőn, megöllek) Ilyen kedves fogadtatásban volt részem felőle. A szüleit zokszó nélkül lehülyézte előttem is, s ők meg kb legyintettek egyet.
Tudni kell, hogy az anyuka nem is sokat törődött a 4 éves gyerekével.
Ja, és hogy nem törődött az csak egy dolog. A fülem hallatára olykor szóban is bántalmazta őket. A második legkisebb gyerekét (9 éves) a család szégyenének titulálta. Olyan is előfordult, hogy kikiabált az első emeletről a gyereknek üvöltözve az utcára. Most komolyan, normális az, aki első emeletről üvöltözik a gyerekével, hogy a szomszédok is hallják.

Az évekkel tehát megtanultam 1) a lakást érdemest (gyerek)veszélyességi szempontból felmérni és felkészültnek lenni, 2) többször előfordult, hogy jobb rálátásom volt a dolgokra, mint a szülőknek (magyarokban van még igazi józan ész és szülői gén) + nevelni sem árt.

Munkahelyi (gyerek) esetek” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Bogcsi szerint:

    Hát mi egyszer ha összeülünk… Jajj épp most volt egy eset, amin komolyan már se mérgelődni, se … sehogy nem tudtam reagálni. Egyszerűen nem értem a szülőket sokszor.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.