Búcsú családoktól

babysittingMég régebben is feltették nekem a kérdést, nehéz-e a gyerekektől búcsút venni, ha otthagyom a családot. Az elején igen, de az idővel az ember egyre “érzéketlenebbé” válik. Ha picik még a gyerekek, mire felnőnek még lesz x új nannyjük, emlékezni sem fognak arra, aki 4 éves korukban vigyázott rájuk. A szülők meg sokszor úgy állnak az embernek, hogy egy voltál a sok közül. Munka volt, elvégezted, majd jön utánad a következő. Nem személytelen, de ez is munka, amit pénzért csinál az ember. A gyerek az üzlet Angliában. (nem magamból indulok ki, elég ha a sok magánkézben lévő, profitszerzés céljából üzemeltetett bölcsődéket nézzük)

Kezdőként anno a legelső au pair családomhoz nagyon kötődtem, pedig az anyukával voltak hullámvölgyek az együttélés alatt és hosszú hónapokig terveztem, hogy végre továbbálljak. Ám mégis bőgve mondtam fel, s igazából nem is tudtam a gyerekek szemébe nézni 2012 év végén. Bűntudatom volt, hogy otthagytam őket, mert akkor még úgy gondoltam, hogy mekkora pótolhatatlan személy vagyok. Utánam másfél hónapra lett egy spanyol au pairjük, ennyire voltam pótolhatatlan. Bár, mikor visszajártam a gyerekekhez látogatóba, csimpaszkodtak rám. Én tényleg ragaszkodtam hozzájuk, s ezt érezték biztosra veszem! És most 5 évvel később nagyon érdekelni, hogy megismernének-e. Szerintem sajnos már nem.

Most a héten búcsúztam 2 családtól és 4 gyerektől is. Jövő héttől egy új család alkalmazásában leszek már.
Milyen is volt most a búcsú? Nem sírtam, az évekkel keményebb lesz az ember. Az egyik családot már majdnem 3 éves ismertem, s az utóbbi másfél évben szerdánként voltam csak náluk. Nagyon-nagyon normális család voltak ők, mindig is szerettem hozzájuk járni, a gyerekkel lenni. A közel 3 év alatt egyetlen egy rossz szót sem tudtam mondani a két gyerekre. London legjobbjai, soha nem törtek borsot az orrom alám, sosem játszottak a türelmemmel. És igazából előttem lettek nagyok. A lány jövőre már 14 éves lesz, szemem előtt lett igazi tini belőle.
Ennek a családnak nagyon hálás vagyok. Szóban is mondtam nekik, hogy köszönöm a lehetőség, hogy nekik dolgozhattam. Köszönöm, hogy anno felvettek, s élvezhettem az elmúlt éveket. Így búcsúztam őszintén. Ez az igazság. Mindig szeretettel fogok rájuk gondolni és csak azt tudom kívánni, hogy még sok ilyen jó családot és ilyen szuper gyerekeket sodorjon elém az élet, mint ők voltak.
A gyerekek már nem fognak elfejteni, túl nagyok ahhoz és az évek száma sem kevés velük. Igazából én voltam az utolsó nannyjük, mert jövő ősztől már mindkét gyerek középiskolában lesz. Egyedül fognak jönni-menni függetlenül.
Ajándékokkal és öleléssel búcsúztattak.

A másik családnak 1,5 év dolgoztam alkalmazotti szerződéssel és már hosszú hónapok óta mehetnékem volt. A szülők lazák voltak, elég nagy szabadságot kaptam, s nekik tök mindegy hogyan, csak meg legyen csinálva, amit elvártak. Könnyű dolgom volt ezen a téren. De zavart, hogy iszonyat rendetlenek és az anyukával nem volt megfelelő a kommunikáció. Nem tudtam vele rendesen megbeszélni, hogy mi újság – miben látom a gyerekek fejlődését, mit javasolnék erre és erre a helyzetre megoldásként stb.
Az apuka piszok normális arc volt. Ő hiányozni is fog. Humorérzékkel és közvetlenséggel megáldott férj ő, aki nagyon lazán állt hozzám. Sokszor nevettem a beszólásain. Értékeltem benne, hogy sose hozta haza a munkahelyi szart, mindig úgy állított be, mintha a legjobb napját élte volna meg. Pedig tuti voltak bent az irodában feszült pillanatok olykor. Aztán udvariasan mindig kérdezte, hogy milyen hétvégén volt, mik a terveim a következő hétvégére, én meg ha érdekelte, ha nem, hosszas beszámolót tartottam neki. De ki tudja, lehet még jól is elszórakozott a sztorijaimon.
A gyerekkel nem indult felhőtlenül anno a kapcsolatunk. Főleg a kislány volt egy méregzsák, s néha úgy tűnt utálja a világot, néha meg dedós sírást tolt le. Nehezen, de összerázódtunk. Idén tavasz óta pedig mintha valami varázslat történt volna, pozitív irányba változtak. Kora nyáron bevezettem a díjazási táblát, s sokat léptek előre. Korábban sok mindenhez közönyösen álltak, a díjazási tábla óta pedig egyszerűen közöltem, ha nem a válasz, vagy nem viselkedsz, behúzom az adott feladatra az x-et. Mert nem teljesítettétek. Na, ez persze nem tetszett nekik. Így haladtunk előre pár hét alatt, csak felmentem a szobájukba, közöltem, hogy disznóól van, s már külön kérés nélkül azonnal jöttek pakolni. Erős csapattá formálódtunk, plusz a nyáron én igyekeztem számukra élvezhető programokat összerakni. A közös élménynél nincs erősebb kapcsolatépítő dolog. Végre szuper nyarunk volt, amit én is élveztem velük.
Indult az ősz, az óráim meg lettek kuszálva, utolsó pillanatos kavarások voltak az anyuka részéről. Már nagyon kifelé akartam lenni a dologból. Így jött el a döntés, hogy teszek is az ügy érdekében.

Most a héten lejárt a 4 hét felmondási idő. Nem hatódtam meg az utolsó napon. A gyerekeknek elmondtam, hogy szerintem miben változtak és haladjanak tovább ezen a jó úton. Meg megdicsértem őket abban, amiben erősek, és hogy arra továbbra is fokuszáljanak.
Tök éreztem itt, hogy csak egy voltam x nannyből. Utánam úgy is felvesznek majd valakit. Amikor nekik dolgoztam, akkor ott voltam, aztán viszlát, vége. Ennyi. Nem hatódtak meg a szülők sem. Sőt, hogy őszinte legyek a köszönöm is csak a tisztesség kedvéért hagyta el a szájukat. Nem volt az a nagyon mély őszinte, nem éreztem azt, hogy úgy gondolnák, mekkorát alkottam.
Mindenesetre a 1,5 év velük nagyon hasznos volt, sokat fejlődhettem és tapasztalhattam a gyerekekről.

Úgyhogy nagy kalappal, jövő héttel indul az új „móka”. Picit izgulok.

Reklámok

Búcsú családoktól” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nikkie H. szerint:

    Kedves Hanna! Tudnek neked valahova privat uzenetet kuldeni? Kivancsi lennek a velemenyedre az “au-pair” problemammal kapcsolatban, talan te mint tapasztalt kulso szemlelo tisztabban latod a helyzetemet.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s