Egy kis nosztalgia – Bushy park

Múlt péntekre rám tört a nosztalgia. Sokszor eszembe jutott az első londoni lakhelyem. Péntek este munka után fogtam hát a rollerem és felkerestem azt az utcát, ahol minden kezdődött.
2011-ben a Bushy park mellett éltem. Így a Hampton Court irányába kaptam el egy vonatot. Majd a Hampton Court palota előtt elhaladva a Bushy parkba hajtottam be. Rollerrel először. Az életem „nagy” pillanatai.

Elgondolkoztam, hogy vajon ezen a napon 5 éve pont merre sétálhattam. Mert most pont ott vagyok, ahol az 5 évvel ezelőtti önmagam is mászkált. 5 év! Még mindig elképesztő. Vajon mit érezte a 2011-es énem, ha most elmondhatnám neki, hogy 2016-ban hol lesz?
Bushy parkba boldogan robogtam be, szia otthon! Túlságosan is nosztalgikus voltam. Pontosan tudtam, hogy merre kell gurulnom és mit fogok látni. Ohh, itt folyik el a kis patak! – emlékszem. Itt a fákkal szegélyezett bicikliút, itt lesz a szökőkút is. Ott az elkerített kis belső kert, aminek kávézójában egy ismerősömmel ittunk egy kávét egykor. Na és rénszarvasok. Itt mindig látok többet is. Emlékszem, párzási időszakban még a szobámban is hallottam a bőgést éjjelente.

https://www.instagram.com/p/BMIDS0-jPMc/

És a ködös reggelek, a napi séta, amit Bushy parkban tettem meg. Mennyi emlék. Később pedig bicikliztem is keresztbe kasul rajta át.
Hát még a nagy kúria is megvan. Mindig elcsodálkoztam, hogy vajon kik engedhetik meg maguknak, hogy egy park közepén, egy óriási birtokon éljenek. Na és cricket pályák. Visszatértem, itt vagyok!
A megfelelő kijáraton elhagytam a parkot és ott is találtam magam az utcámban. Ohh, egy nagy köszönömöt megért a pillanat.
Megnéztem, s minden a régi volt a környéken. A kis pékség még mindig üzemel, a biciklibolt is nyitva van, amit előtt minden nap elhaladtam és a tulajdonos bácsi már arcról megismert. Megvan még az olasz étterem is a sarkon, plusz a pub, ahol először puboztam. A charity bolt is működik még.
Közel 1,5 évig London ezen kis szelete jelentette a mindennapjaimat.

https://www.instagram.com/p/BMKKCEfDnT4/

Visszagurultam a parkba és Kingston felé vettem az irányt, ahova egykoron biciklivel jártam hetente. Kingston az a városrész, ahol pl. megismerkedtem a John Lewis bolttal, a Claire’s butikkal, a Primarkkal, Waterstone könyvesboltlánccal stb. Itt kezdtem beleszokni a londoni életbe, s innen volt egy baráti társaságom is anno. Volt itt egy pub, ahol tucatszor buliztam később.
Az Eden Walk-on, a bevásárló utcában állandóan embercunami hömpölygött. Most pénteken sem volt másképp. Az utca elején benézve: te Jó ég, hogy fér el ott annyi ember.
Minden létező üzletnek van itt képviselete. Délnyugat London kiskereskedelmi központja Kingston.

Közben besötétedett, hűvös lett, így elindultam haza.

Szép, nosztalgikus, hálás délutánt éltem meg.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.