Le a nyári szünettel

Otthon mindjárt kezdődik a vakáció (vagy már elkezdődött?). Angliában pedig a magániskola július 8-án csukja be kapuit, s nem is nyit ki kb. szeptember 10-ig. A gyerekek 2 hónapot otthon lesznek. Az angol magániskolákról még annyi is tudni kell, hogy baromi sok (pofátlan sok) szünetet kínálnak. Ahogy egyszer egy anyuka mondta „Sokat fizetünk kevesebbért”. Hát nem kötelező évi több mint 12 ezer fontot kiadni arra, hogy a gyerek az év több mint 3-át otthon töltse. A magániskolás diákok átlagosan 1 hónapos téli szünetet, 3 hetes tavaszi szünetet, 2 hónapos nyári szünetet és 2 hetes őszi szünetet élvezhetnek + a minden iskolásnak kijáró 1-1 hét negyedévközi pihenő is jár.
„Rosszul voltam” tavaly, mikor megtudtam, hogy a gyerekek december 12-én befejezik a sulit és január első hete is szünet + a rákövetkező hétfő és kedd. Szóval csak január második hetében szerdán mentek vissza az iskolába.
Aztán a tavaszi szünetet már a Nagypéntek előtti hét csütörtökjén kezdték. Idén mondta is nekem pont egy anyuka „Olyan hosszú a tavaszi szünet, és nem tudok ennyi szabit kivenni”. Magánsuli „áldása”

Most hogy nyakamon a szünet, több ismerősömnek is mondtam, hogy a nyári vakációnak semmi értelme a kisiskolásoknál. Mert abban mi a jó, hogy a gyerek otthon van, reggel 10/11-ig a TV elől nem lehet kivakarni, utána esetleg csinál valamit. Majd délben ebéd. Ha olyan kedv van és jó idő, ki tudom rángatni őket a parkba, s akár 2 órát is kint bírunk lenni. (Ha nem esik el valamelyik azonnal/zúzza meg magát a játszótéren és nem kell azonnal hazafelé indulnunk emiatt bőgés kíséretében) Délután meg a 8 éves könyörög a Playstation-ért, amiről most le van amúgy is tiltva, mert komoly függőségi problémák alakultak ki. Ha egyszerűen megkéred, hogy 2 óra játék után szakadjon le, nem megy könnyen. Utána pedig általában hüppög, hogy nem tudta befejezni, vagy bömböl – nagyon komoly érzelmeket táplál egy szoftver iránt.

A gyerekekre nagy panaszom nem lehet, mert ha minden jó, mármint jó kedvük van, magukban el tudnak matatni egy órát (órákat) is hang nélkül. Ám, vannak olyan napok, mikor kikelnek magukból, s sok marakodás van.
Ahhoz pedig még picik sajnos, hogy el tudjam őket vinni ide-oda. Tavaly meg akartuk nézni a dinókat a Természettudományi múzeumban. Amiből az lett, hogy a kislány rájött, hogy ő fél a dinóktól, s nem akart bemenni. A kisfiú meg kiakadt, hogy ő pont erre kiváncsi és a testvére elrontotta a napját. Egyik ezért sírt, a másik azért sír. Én pedig „nyugodtam” felülhettem velük a metróra és 40 percet zötykölődhettünk haza. 1,5 órát utaztunk azért, hogy 10 percet sem voltunk bent. Én meg mondtam anyukának, hogy értelmetlen így menni. Pedig velem lehetne menni, mert utálok a 4 fal között kuksizni.
Szintén tavaly augusztusban elmentünk moziba, megnéztük az Agymanókat. A filmnézésből az lett, hogy valamelyik gyerekkel 20 percenkként mehettem WC-re, mert éppen kellett. Rájuk tört valami. Ezért mozit sem érdemes fizetni.

Na, de miért kellene beszüntetni a vakációt nekik?
Otthon semmit sem kell csinálnia az angol gyereknek, tehát azon kívül, hogy szétpakol és nagy néha tényleg rá lehet venni valami közös színezésre, festésre, csak várja, hogy teljen az idő.

Mikor én voltam kisiskolás és nagyi vigyázott ránk, nem abból állt, hogy untam a banánt. Nyár volt, egy csomó gyümölcs érett, így szépen segíthettünk a kertben. Vagy ha még picik voltunk egy ribizli szedéshez, akkor csak mami körül ugráltunk és gazt tépkedtünk pl. Így nem volt gond a nyári szünet, mert nem arról szólt, hogy ’jaj Istenem, mivel üssem el az időt a gyerekkel’. Az idő el volt ütve kinti munkával, mi meg csak asszisztáltunk. Ebédkor teríthettünk, esetleg a főzéshez annyit segítettünk, hogy mi mostuk meg a zöldségeket stb. Nem volt 200 csatornánk, nem volt Playstation, wifi, mobil, hogy várakozás közben valami lekössön minket. Nekünk volt a kert és kutya, macska (Tyúkól), ahol a főzés ideje alatt rohangálhattunk. És kisgyerekként bizony nagy élmény volt lesni, hogy tojt-e már a tyúk, vagy mit kapirgálnak az udvaron. És eltelt a nyár! Pedig nyaralni sem voltunk, nem volt rá keret, hogy két hetet mondjuk elmenjünk Horvátországba, de még a Balatonra se. Így is sokat voltam levegőn, jó színem lett és hasznos kis segédje voltam mamának.

Na, most 2016 London. Már előre látom, hogy a Playstation-ért lesz a könyörgés a kisfiú részéről, a kislány jobb esetben csak tenni-venni fog. És ezt csinálhatjuk 2 hónapon át, megszakítva egy 2 hetes szünettel, mikor elmennek nyaralni.

De mi van azokkal a családokkal, akik nem tudnak nanny-t fizetni és 5 éves a gyerek. Hova teszi, ki vigyázz rá? Nincs a felnőtt embereknek évi 10 hetes szabadsága, ami a sok iskolai szünetet befedi.
Az pedig egy óriási nagy baromság, hogy „a gyerek elfárad” és ezért kell a vakáció. Egy gyerek nem fárad el, én vagyok az, aki olykor egy 11,5 órás nap után ruhástól zúg be az ágyba.

Én személy szerint kötelezővé tenném törvényileg, hogy minden általános iskola ügyeletben tartson nyitva nyári szünet alatt a szülők kérésére, akiknek ez könnyebbség lenne. Vagy legyen kijelölve a körzetben mindig egy-egy ügyeletes iskola, ami maximális kapacitással működne. A gyerekeket pedig lehetne pl. kódolásra oktatni, vagy olyan készségeket fejleszteni (pl. sportoktatás), amire rendes tanidőben nincs keret és felnőtt korukra roppant hasznos tudást adna. Így szülők nyugodtak maradhatnak, míg a gyerekek nagyon hatékonyan kihasználnák a szünidőt.

(Vagy egyéb opció: legyen mindenki tanár és egyedülálló, s a nyári szünet egy mesés pihenés lenne.)

A gyerekek amúgy sem értékelik, hogy 2 hónap semmittevés vár rájuk, mi főállásban dolgozó felnőttek meg egy teljes hónap szabadságtól ugrálnánk örömünkben. Minekünk miért nem jár???

Szerintem a nyári szünet minden szülőnek, bármelyik országban teher. Ami akár súlyos pénzekre is fájhat, ha az egyetlen kiutat egy fizetős tábor vagy fizetett gyerekgondozó adja.

A nyári szünet beszüntetése olyan gyerekeknél, akik még nem lehetnek egyedül, indokolt. Ész érvekkel. Le a nyári szünettel!

Persze lehet nem egyet érteni.