Jaj, már megint Valentin nap

Anti-Valentines-Day-Jokes-2-300x207Már megint ideért Valentin nap. Folyik a net a különböző Valentin napi témájú dolgoktól. ’Tuti helyek, ahol ehettek; Ilyen fehérneműt viselj; Tökéletes out-fit az alkalomra; Milyen típusú párok lephetik el az éttermeket; Milyen ételt fogyasszatok, Találó ajándék nőknek; Lepd meg párod a tökéletes parfümmel stb’ Egyetlen dolgot nem láttam azonban sehol sem: Szeretet. Az nem érdekes, csak a pénzköltés a lényeg. És virágcsokrot se felejtsd el venni, mert milyen pasi vagy te különben!

Nem foglalkoztat igazán a Valentin nap, mert egyáltalán nem vagyok oda az olyan csinált ünnepekért, ami mögött csak is pénzügyi érdek húzódik.  Fogyassz! Vásárolj! Mire vársz? Mutasd ki, hogy szereted!
Szerintem sokkal jobb spontán kapni valamit, mint ráizgulni egy „kötelező” napra. Mert február 14 egy ilyen ránk erőltetett nap, ami az elmúlt jó 10 évben kezdett trendi lenni. Ha lenne ennyire elterjedt, akkor nem kapna ekkora hangsúlyt, és nem tömnék belénk még jobban.

Nem emlékszem, hogy valaha kaptam volna bármit is ezen a napon, s arra sem emlékszem, hogy én bárkinek valaha adtam volna bármit is. Mert egyszerűen nekem NEM Nr. 1 dolog a Valantin nap.
És a jövőben sem fogok megharagudni, ha nem kapok semmit.

Én simán megmondom, hogy nem ünneplem és kész. De hány olyan lány van, ha belegondolok, akik szeretnek dicsekedni, vagy versenyezni. ’Téged mivel lepett meg a pasid?’ ’Én ezt és ezt kaptam, hát nem édes a párom?’. És ugye sok nő nem akar kimaradni a sorból, így a párjuk rá van kényszerítve, hogy villogtasson valamit. Mert ha Évi párja Tomi képes volt egy meglepetéssel előállni, akkor az én páromtól is elvárhatom ugyanezt.
Tehát a párban lévő embereken van egy láthatatlan nyomás. Az pedig már egyénfüggő, hogy ki mennyi energiát fektet a dologba. Mert munka után is be lehet lépni a boltba, valamit „gazt” venni némi csokival, vagy 2 héttel korábban is lehet a netről személyre szóló meglepetést rendelni. Sőt azt is el tudom képzelni, hogy valaki totál megfeledkezik a dátumról, s munkahelyén a kollégái világosítják fel, hogy hahó, Valentin nap van!

Valentin nap az egyedülállókat sem kerüli el. Nincs párod? De sajnállak, nem lesz kivel romantikáznod… Nem vesz neked senki virágcsokrot. Ohh, majd betoppan neked is a nagy Ő, ne aggódj annyira. Addig viszont marad a TV és a filmnézés egymagadban. Úgy is tuti romantikus filmeket játszanak aznap, raktározz be egy adag popcornt, csokit és próbálj ne gondolni arra, hogy nincs pasid.
Az egyedülálló nők szerintem sokkal drámaibban élik meg a Valentin napot, mint a férfi sorstársaik.
Vagyis nem mindenki. Van egy egyedülálló anyuka ismerősöm, aki megosztott egy képet a Facen. „Valentin nap, kit érdekel, én február 15-ét várom, mikor leértékelve vehetek szívecskés desszertet magamnak.”

Ha mondanom kellene valamit, akkor személy szerint én majd egyben megtartom a Valentin napot a Húsvéttal és a tavaszforduló ünneplésével együtt, mikor Budapesten a Vintage Gardenben fogok ebédelni, utána pedig átmegyek a New York Caféba egy desszertre. Tárgyi ajándékba pedig egy Tisza cipőt szeretnék venni, ami már amúgy is évek óta a Bakancslistán van. Szuper lesz, attól függetlenül is, hogy egy „névtelen” napon fog mindez megtörténni jövő hónapban.

Aki pedig tényleg szeretne egy kis ajándékot február 14-én, miért ne lephetné meg saját magát akár. Mert ki az a személy, akire egész évben mindig számíthatunk? Önmagunk. És önmagunk megérdemli a kényeztetést.

Bármerre is vagytok, bármit is csináltok, kívánom, hogy legyen csodálatos napotok!

Reklámok

Jaj, már megint Valentin nap” bejegyzéshez ozzászólás

  1. balazsisandor szerint:

    Teljesen egyetértek. Valentin, Halloween, ezek valahogy nincsenek a génjeinkben.
    Mi például húsvét másnapján locsolkodunk, amit az angolok nem tesznek, bár igaz, mi sem nagyon, max elküldjük a gyereket, lányos apaként tudom, hogy “be kell zárni az ajtót”, mert ugye nem akarnak fogadni locsolókat.
    De nem is akarok ezen rugózni nagyon.
    Gyerekkoromban Erdélyben volt egy szokás, vagyis gondolom, egész Romániában, március elsején “kellett”, illett, venni un. márciuskát, ez elég hülye fordítás, ez olyan apró kis kütyű, legyen az szerencse patkó, vagy különböző formájú kis tárgyak, amiket a lányok baloldalt kitűztek a kabátjukra, iskolai egyenruhájukra egészen nőnapig, 8.-ig.
    Itt is volt olcsóbb drágább, de a lányok azon versenyeztek, kinek van több ilyen kitűzője, mert ugye nemcsak egy lánynak vettünk akár az osztályban, akár máshol, ahol tetszett nekünk valaki.
    Talán még most is meg van ez a szokás.
    Egy valamit azért én is átvettem az angolszász kultúrából.
    Ez a heti fizetés.
    Nekem ez a szokás tetszik.

    • blaci200 szerint:

      Mi van a génjeinkben? A német karácsonyfa, adventi koszorú, utóbbi egyébként sincs még 180 éves? A római Szaturnáliából lett keresztény karácsony? A húsvéti nyuszi (megint csak germán)? Vagy a Hungarikum(!) busójárás (sokácoké, balkáni eredetű)? A húsvéti locsolkodás – na de az meg kölnivel?
      A szokások jönnek-mennek egy nép életében, egyik megmarad, a másik kikopik, mint a lovasíjászat vagy a lánykori nevén Bálint-napként cca. 100 éve egyszer már terjedő, de akkor végül mégis elfeledett Valentin nap.
      Martenica? Az Bulgáriában is ismert, konkrétan egy kis piros-fehér fityegő. 🙂

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s