Kiruccanás Miamiba – Kezdetek

Na, akkor elkezdtem a Miami cikksorozatot. Végre újra van időm írni.

miamiTalán az első kérdés az emberektől jelen pillanatban az, hogy miért Miami?
Egy ismerősöm még májusban járt a városban egyedül, s úgy voltam vele, ha ő jól elvolt, akkor én is elleszek. Szeretek olyan helyekre menni, ahonnan már ismerősöktől kaptam kis információ morzsákat.

És utána egyik kora nyári reggel felébredtem, hogy akkor idén Karácsonykor Miami. Az ismerősöm elültette a bogarat, ami végül tényleg meghozta a kedvem.

Első lépés a repülőjegy. Mindig szeretem lehetőleg 5-6 hónappal előre bevásárolni, hogy jó áron legyen. Július végétől nézegettem az árakat, fel – le ugrált 500-600 font között a www.momondo.com, www.skyscanner.com oldalon. Jó várjunk, bíztam a szerencsémben, lesz ez még jobb is. Augusztus elején egy ismerősömmel találkoztam és szóba kerültek az utazások.
Hát, tudod Miamiba szeretnék utazni Karácsonykor, de még semmit sem foglaltam le, csak fejben tervezgetem.
Augusztus közepén egyik nap úgy mentem haza a munkából, hogy ma megveszed a jegyet, vagy bebukod az egészed – egy belső hang súgta. Azonnal kezembe vettem hát a laptomon és újra lefutattam a keresést a fenti oldalakon. És bingó, 478 fontért kidobott egy – oda vissza utat.
Azonnal foglaltam. Augusztusban tehát megvolt a repjegyem. A szállás és egyebek pedig még várhattak őszig.

Az utazásom egyébként egy titok volt, alig mondtam el pár embernek, nekik is csak az utolsó pillanatban. A családomat pedig nem tudtam, hogy jobb előbb vagy később értesíteni, így inkább hagytam. December 25-én a repülőgép indulása előtt egy órával hívtam anyut, hogy utazom. „Ne aggódj, már amúgy is ismersz, hogy megyek a saját fejem után. Ha megérkeztem, jelzek.”

A második kérdés, inkább kíváncsiság a hogyan volt pénzem rá. Meg, hogy milyen szerencsés vagyok.
Nem a Jézuska hozta a nyaralást. Több mint fél évig tudatosan raktam félre a fizetésemből erre. Igen, előre terveztem és számolgattam. Nem csak úgy a nyakamba szakadt egyik napról a másikra.
Szerencsés vagyok, ez csak abban tudható be, hogy a font jelenleg a világ egyik legerősebb valutája. És az sem utolsó, hogy a repjegy olcsóbb, mint az egyhavi lakbérem, amit egy kis szobára fizetek Londonban. Így szememben még olcsóbb az utazás. Továbbá nincs drága műszaki cikkem, inkább a pénzt utazásba (élményekbe) invesztálom.
Mert vannak olyan ismerőseim, akik rám csodálkoznak. „Majd egyszer talán én is eljutok”. Persze. Nézd, nekem nincs iPhone 6-om, Apple Macbook Airem, nincs tele 3 szekrényem ruhákkal, nincs 2 nagy dobozni márkás smink cuccom. Egyszerűbben élek, és felfedezek. Nagyobb örömet ad egy repjegy, mint egy iPhone termék.

Milyen volt az utazás és a vízumos beléptetés?
Annyira örültem, hogy British Airways-re volt jegyem. Az egyik legdrágább társaság, s csodálkoztam is, hogy ők adták a legkedvezőbb árat augusztusban. A British Airways egy márka, egy megbízható és maximálisan minőségi légitársaság. Egy olyan cég, akikre rá merem bízni az életem 10,5 órára az óceán felett.

És valóban, ahogy közeledett az indulás, naponta küldtek emlékeztető e-mailt, további információkat, mindent.
Eljött december 25. Jött értem a fuvar, indultam a reptérre.

A becsekkolás zökkenőmentes volt, egyszerűen és gyorsan megtörtént. Bent is voltam pillanatok alatt a terminál várótermében. Tömeg még 25-én is. Idősek, párok, fiatalok, többen babával stb. Mentek járatok New Yorkba, Dubai-ba, Los Angelesbe, afrikai nagyvárosba stb aznap. Minden járat tele, tutira veszem.
Kiírták közben az indulási kaput, ami pont a terminál végén volt. A British Airways Miamiba tartó járatán nagyjából minden nemzetiség utazott. A sorban álláskor minimum 8 féle különböző nyelvet véltem felfedezni. Az angolok voltak a legkevesebben, úgy találtam. Jó ez a multikulti gazdaságilag, mert a sok Londonban élő ember előbb utóbb úgy is utazik, a társaságoknak biztos és rendszeres forgalmat biztosítva.

Egy technikai problémának köszönhetően egy órás késéssel indultunk. A probléma az volt, hogy a csomagfeltöltő emelőgépe bedöglött, és nem tudták a repülőgép rakterét pakolni.
A légiutas kísérők vezetője nagyjából 10 percenként elnézést kért közben emiatt.

Elérkezett a felszállás. Sikeres repülőutat. Kicsit nagyon para voltam, hiszen azért óhatatlanul is oltják az embert, hogy terrorveszély van, ilyenkor utazni? 10,5 óra pedig nem rövid. Csak nem ez a sorsom, ha pedig igen, akkor szép életem volt –  ennél jobbat nem tudtam gondolni. Minden nap rizikónak vagyunk kitéve bárhol (sétáláskor, buszozáskor stb. is), nemcsak repülés közben.
Az utazás zökkenőmentes volt leszámítva azt a fél órát, amikor légörvénybe kerültünk és az ülések szó szerint jobbra-ballra erősen rázkódtak.

A British Airways utaskísérő nagyon kedvesek voltak, és a felszolgált étellel is maximálisan elégedett voltam! A balomon egy apukám korú angol úr ült, akivel pár szót váltottam. Első útja volt ez az államokba!

Az vízum (Esta visa) és útlevél ellenőrzés nem tartott 20 percig sem. Először egy automatához kellett menni, ahol beszkenneltem az útlevelem, nyilatkoztam, hogy nyaralni jövök és nincs nálam gyémánt, veszélyes anyag, élő állat stb. Utána kaptam egy kis szelvényt a gépből, amit a határőr úrnak kellett leadnom. Rám néztek, megkérdezték: Aztán mi szél hozott az államokba? Holiday. Rendben, Welcome!
Felvettem a bőröndöt, még egy határőr rám nézett, de nem nyittatták ki a cuccot és elhagytam a repteret.

Kilépve a légkondicionált épületből megcsapott a hőség!

Folyt köv.: Miami Beach, első délután/este, Everglades Aligátor Rezervátum.

Advertisements

Kiruccanás Miamiba – Kezdetek” bejegyzéshez ozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s