Gyere haza fiatal – A londoni találkozó (zárógondolatok)

HUNion-jack

forrás: maj24.blog.hu

A tegnapi írásomban már kiveséztem, milyen előadók és milyen prezentációk hangzottak el, ám pár dolgot még hozzáfűznék.

Már a rendezvényre való jelentkezésem első pillanatában tudtam, hogy ez nem nekem szól. A Magyar Állam a fejeket, a IQ-t akarja visszaszívni, a többiek meg maradjanak ott ahol vannak. „Londoni mosogatókarrierrel rendelkezők”, ahogy a média előszeretettel elkönyveli a Nagy Britanniában tartózkodókat, nem kellenek haza.

Tegnap a találkozón a részvevők többsége igényesen öltözött volt és első ránézésre intelligensnek tűntek. Nagyjából tehát a megcélzott közönség jött el, persze azt már nem tudom, ki milyen komolysággal és elszántsággal.
Egy srác szegénykény úgy nézett ki, mint aki egy éjszakai buliból érkezett volna, annyira fáradtak voltak szemei. De nem tudhatom, lehet, hogy egy 12 órás éjszakai műszak után aludt 3 órát, hogy itt lehessen. Őt már a hotel utcájában kiszúrtam, hiszen ő is jóval előbb érkezett és feltérképezte a környéket, ugyan úgy, mint én.

Mikor beléptünk a Danubius hotel aulájába és magamhoz híven jó hangosan beszéltem magyarul. Odajött rögtön egy hölgy, ugye ti is az eseményre? Igen – feleltük.
Mindjárt ki is derítjük, megkérdezzük. Ohh, az nagyon jó – válaszolta. Majd minket követve jött. Nem úgy tűnt, mintha az angol menni neki és betippelem a hölgyet egy jó 45-re is. Ki tudja, lehet az éppen dolgozó gyereke miatt akart eljönni, hogy neki segíthessen információkkal majd.

A jelenlévők többsége férfi volt, ahogy láttam. Végül is IT és egyéb „menő” szakmákban az erősebbik nem a domináns.
Egy apuka pici babával érkezett, a kivétel erősíti a szabályt. Ők, bizonyára komolyan gondolkozhatnak hazatérésen, mert különben nem cibálnám el a pár hónapos gyerekem egy szép nyárias időjárási napon egy hotel konferencia termébe.

A kérdezz – felelek résznél volt egy srác, aki tucatnyi kérdést feltett. Nagyon látszott rajta, hogy kb. már amúgy is eltökélte, hogy hazamegy, de egy utolsó lökésre vár. Ez a havi max. 130 ezer megadná neki azt a bizonyos pontot az I-re, úgy tűnt.
A legvégén, már kint, odamentem hozzá. „Köszönöm, hogy annyi jó kérdést tettél fel” – mondtam neki. „Mit gondoltok erről az egészről?” – kérdezte. Beszéltünk pár szót, s megtudtam, hogy ő 6 éve vendéglátásban dolgozik, és tutira haza akar menni. „A külföldi tapasztalatom sokat ér” – állította. Csak drukkolni tudok neki, kívánom, hogy teljesüljenek álmai. De valószínűleg ebből a „Gyere haza fiatal” 100 millióból, neki nem fog csöppenni, mert ugye nem IT-s!

A hivatalos program végén a felszólalókhoz oda lehetett menni, tehát az IT Hungary Kft-vel, a Randstad Kft-vel és az OFA-val, vagy éppen a FIVOSZ-os hölggyel is lehetőség nyílt négyszemközti beszélgetésekre. És, láttam, hogy jó páran odamentek hozzájuk, bemutatkoztak, kezet ráztak és a társalgás kezdetét vette.
Sőt, volt egy pár, aki kihangsúlyozta, hogy idén még nem, de jövőre szeretnének hazatérni, ilyenkor mi a helyzet?

Nem kell aggódnia állam bácsinak, vannak szép számmal, akik már félig becsomagolták a bőröndöt, csak egy végső jelre várnak. Ez a „Gyere haza fiatal” terv pont nekik szól. Mert egy kis plusz pénz mindig jól jön, ne tagadjuk.

Az OFA ügyvezetője többször kihangsúlyozta, hogy ha a program sikeres lesz, ők nagyban gondolkoznak. Természetesen a jövőben Németország és Ausztria is célpontjaik közé tartozik, megjegyezték.
Állításuk szerint pedig már olyan országból is érkeztek megkeresések feléjük, ami még csak szóba sem került: Ausztrália. Vagy elhiszem, vagy nem, hogy valaki Ausztráliából akarna hazacuccolni. „Ki az a barom?” – nevettünk ismerősömmel. De, valljuk be a repülőjegy árának térítése egy interjúra való hazautazás miatt Sydneyből, nem 100 Font lenne. Kíváncsi lennék, azt is állná –e keretösszeg.

Én azt mondom, várjunk egy jó évet. Addigra kiderül, hogy egyáltalán ebből az egészből ki fog –e sülni valami, vagy a 100 millió csak úgy „elpárolog” a levegőben, ha egyáltalán még ténylegesen megvan-e az összeg a mostani pillanatban.

Sehol sincs kolbászból a kerítés és bárhol is élsz most, sok sikert és kitartást kívánok Neked!

Reklámok

Gyere haza fiatal – A londoni találkozó (zárógondolatok)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Gallagher Frank szerint:

    Biztos sokan vannak,akik visszatérnének Mo.-ra,de a munkalehetőségek és közhangulat sem lett jobb(sőt),mint ami elől -gondolom- elmentek. Nem kétlem,hogy meg lesz az 50 ember,nem csodálkoznék,ha a két vezetőnek is lenne ilyen sógor,rokon,koma,akit visszahoznának. Az ismerőseim révén az a tapasztalatom,hogy,ha vissza is térnek ideig-óráig Magyarországra,de nem maradnak sokáig. A rosszkedvű,átpolitizálódott,korrupt,nepotista közeg,(amely btw az ofát is jellemzi,-egy nagyon jó barátom dolgozik ott-)amihez már nem kívánnak alkalmazkodni és távoznak.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s