Girlhood – Csajkor (Premier előtti filmvetítés)

Pénteken filmvetítésen voltam. Egészen pontosan a Time Out London premier előtti vetítése volt, ahova ismerősömnek sikerült promóciós jegyet szereznie. Ingyen, egy héttel a moziba kerülés előtt láthattam egy filmet. Visszautasíthatatlan ajánlat, köszönöm a meghívást.

Girlhood_posterA mozi címe Girlhood azaz Csajkor. Nem az a tipikus tömegfilm, amit szombat este haverokkal egy popcorn társaságában néznék meg. Ez egy művészi alkotás, kíváncsi leszek, mennyire lesz népszerű.
A nyelve francia, s angol felirattal vetítették.
A történet társadalomkritikát hordozz magában és egy nagyon – nagy problémára hívja fel a figyelmünk, amire nem is tudom, mi a megoldás.

A főszereplő lány egy francia fekete – gettó lakótelepre születik és nő fel. Az anyukája éjszaka takarítónő, az apukáról semmi hír. A bátyja egy naplopó, aki semmire sem vitte az életben. Továbbá van két húga.
16 évesen a rossz tanulmányi eredményei miatt a továbbtanulásra nincs lehetősége. Dühében a sulit is otthagyja és megismerkedik 3 fekete, szabadgondolkodású csajjal, akik élik az életüket. A pénzt onnan is szedik, hogy az iskola előtt várják a diákokat. Találomra kiszúrnak fehér – gyámoltalan fiatalokat, s eléjük állnak. „Adj egy 10 Euróst. Tudom, hogy van nálad, add csak ide szépen” Esetleges nem válasz esetére egy kés is van náluk megfélemlítésképpen. A napi bevételből egy hotelszobát bérelnek és elhülyéskedik az idejüket. Minden mellett lődörögni is járnak ide-oda, a butikokat is róják, s bár erre konkrét jelenet nincs a filmben, de feltételezhetően lopnak is.

A főszereplőnket beszippantja a „szabad” világuk, de többre is vágyik. Megismerkedik egy sráccal, akivel egymásba szeretnek. Közben egy bűnszervezet fejének sikerül beszerveznie őt eladásra. Még jobban is jár, hogy nem futtatott kurva lesz, hanem partikra viszi be a drogot, majd a pénzzel kisétál. Így kezdi el kenyerét keresni a tini. Ettől várja azt, hogy élete egyenesbe jöjjön. Kiköltözik családjától, amire már vágyott.
Egy este a drogbandás hapsi ki akart kezdeni vele, így felpofozza őt. „Kinek képzeled Te magad még is? Tudod te mit műveltél?”. Egyenes úton kiteszik az eladási üzletből.
A srác, akibe szerelmes felajánlja, hogy költözzön hozzá. „Igen, aztán majd összeházasodunk, s adsz nekem egy babát. Nem erre az életre vágyom” – zárta a csaj.
Családjához már nem mer visszamenni, különben sem sok jót látott tőlük. „Takarító legyek, mint anyám? Hát, nem” – régebben eldöntötte.
De akkor mi? Itt vége lett a filmnek. (Ilyen nyalánkságokat, mint késes csajbanda harc, füvezés stb nem is említettem)

Most általánosítva mondhatnám, hogy igen francia probléma, fekete fiatalok, így engem nem érint. Ám Londonban is ez ugyan úgy jelen van, sőt. Van itt bőven fehér suttyó is, nem kell a bőrszínre ráhúzni a lepedőt.
Képzeljük el a szituációt, hogy egykoron a nagyszüleid bevándoroltak Afrikában pénz nélkül. Valami fusi munkát végeztek, majd családot alapítottak. Esetleg kaptak valami önkormányzati lakást, vagy ez a „fekete” lakótelep lehet pont számukra épült, mert megfizethető. A gyerekük sem vitte semmire az életben, majd az unokájuk előtt is hasonló jövő áll. Van egyáltalán lehetősége egy jó példát nem mutató családból származó embernek felkapaszkodnia? A társadalom vajon befogadná –e és elismerné – e, ha valahogy tovább tudna tanulni? Vagy a gettós gyerek cím örökre rajta ragadhat valakin?

Egy lány, akinek a felnőtt bátyja is naplopó, az anyja éjszaka dolgozik, egyáltalán milyen jövőképet lát maga előtt? Tudja –e, hogy más is van, hogy a világ ennél sokkal tágabb, nem kéne a lakótelep keretein belül leragadnia? És főleg nem kéne a családi morált alapnak gondolnia. Mikor jön el az a generáció a családban, aki ráébred, hogy hu, ezt én nem…, jobban akarok élni és képes is vagyok rá! Hány évtizednek kell ahhoz eltelnie, hogy egy gettós család utódai már máshogy éljenek?
Sok a megválaszolatlan kérdés. Számomra a legszembetűnőbb, hogy miért nem akar egy fiatal semmi hasznosat kezdeni az életével? Miért jó lődörögni, törvényt szegni, balhékba keveredni? Ez nem jövő!

XXI. században, a Nyugat fejlett országaiban élő gettós (azon belül is fekete) fiatalok helyzetére hívja fel a film a figyelmet. Társadalmi szintű megoldatlan probléma. De hogyan kéne kezelni?

Advertisements

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s