Párizsban történt – Születésnapi hétvége II.

Egy kiadós alvást követően Párizs belvárosa mellett az új ismerősöm kanapé ágyán ébredtem. Muszáj volt már reggel mosolyognom. Ilyen nincs öcsém. Egy félig idegen lakásán lenni vasárnap reggel. Kinyitott ablakon kinéztem jobbra-balra. Így ébred egy igazi párizsi is. Legalább sikerült egy helyi ember életébe jobban belelátnom. Lustálkodással együtt már dél is elmúlt, mire végleg kivetett az ágy minket. Nem siettem, mert ugye két éve már voltam a városban. Anno mindent rohamtempóban bejártam, most lazán és kényelmesen, ahogy jól esik – álltam a dolgokhoz.

Még ebéd-reggeli közben az Így jártam anyátokkal néztük. Képzeljétek el, hogy nekik angolul francia felirattal vetítik. Zseniális! Magyarországon ezt mikor vezetik be a kereskedelmi csatornákon? Legalább az emberek nyelvtudása óhatatlanul is fejlődni tudna. És mivel én amúgy nem vagyok ennek a sorozatnak a híve, most végre bővíthettem az ismereteimet. Igen, Párizsba kell elutaznom, s az új ismerősömnél lennem, hogy végre egy epizódot normálisan megnézzek. Aranyos helyzet.

letöltés (2)Kora délután a Champs-Elysees felé vettük az irányt. Nagy álmom volt végigsétálni a híres bevásárló utcán újra. A Diadalív kevésbé izgatott, de ott szálltunk le a metróról. És amint a lépkedtem, már megint eszembe jutott, hogy de jó lenne egy ilyen hely Londonban. Az Oxford street és Regent street meg sem közelíti ezt. Párizsban széles és kényelmes járdasáv van. Az üzletek brutális hatalmasak, s elegáns épületek mind. Autószalonok is képviseltetik magukat, a Toyota legújabb fejlesztéseit is megnézhetjük.

A francia ismerősöm szerint maximum a Mc Donald’s-nak van haszna ebben az utcában. Először is, kár volt egy ilyen csodás utcába beengedni egy szemétárusító helyet, másodsorban pedig a Louis Vuitton is biztos nyereséges. Még ha pokoli drága is, van az a turista. Most egy Japán kitömött zsebűnek milyen menő otthon mondani és mutogatnia a táskáját, hogy a márka szülőországában vette a legnagyobb üzletükben mellesleg. Viszik, biztos vagyok benne. A kirakat előtt elhaladva pedig egy kisebb tömeget pillantottunk meg bent. Ha már itt jár az ember, s kicsit is tehetősebb, meglepi magát valamivel.

A Champs-Elysees Concorde felőli oldalán van egy fényképkiállítás az első világháború emlékezetes pillanatairól. Érdemes egy kicsit lassabban sétálni, s pillantást vetni rájuk. Elgondolkozni, s imát mondani, hogy soha többé ne forduljon elő a történelemben még egyszer.

port alexandre IIPárizs legszebb hídja a Concorde mellett található, ahonnan az Eiffel –tornyot is megtekinthetjük. Illetve hosszasan a Szajna mentén is elláthatunk mindkét irányba. Hálát adtam, amit ott álltam.
És az esernyős séta sem maradt el, ha már úgy is cipeltem az esernyőt magammal végig. Egy hirtelen jött zápor adott alkalmat erre. A francia ismerősöm: ehhez te már biztos hozzá vagy szokva Londonban. Nem igazán, április óta alig esett, ahhoz képest, hogy „esős” ország vagyunk.
Legvégül a Louvre előtti parkban üldögéltünk crepet majszolgatva. Szeretem az életet, jegyeztem meg. Egy ilyen csodás helyen zárom a hétvégémet az új ismerősömmel. Becsuktam a szemem, magamba zártam a pillanatot.

A lelkem mélyén reméltem a jót. Egyedül utazom, egyedül egy városban? A sors mindent tökéletesen elintézett nekem. Remek születésnapi hétvégém volt. Egy új francia kapcsolatra is szert tettem. Nem volt egyáltalán idegen számomra, hogy valakit megismertem, vagy, hogy valaki újat beengedjek az életembe, s barátkozzam. Az egész életünk egy utazás, s folyamatosan tanulunk, látunk, s ismerkedünk. A mostani hétvége sem volt másképp.
Boldog lehetek, hogy egy jó embert sikerült találnom az interneten keresztül.

Zárásképpen köszönetet szeretnék mondani egy számomra ismeretlen magyar párnak, akik a francia ismerősömet a magyarországi nyaralása során segítették, látták el infókkal, sőt ingyen fuvart is kínáltak neki.
A francia srác elképesztően pozitív véleményen volt a pár által a magyarokról, s ezért is örült, hogy magyar vagyok, s ezért is fogadott ilyen szívesen. Valaki adott neki szívességet, aminek a hasznát igazából most én élveztem, kaptam vissza. A szívesség egy jó dolog, ami sokszorosítja önmagát.

Köszönöm, s ne felejtsünk el szívességet adni a jövőben! De mindenképp legyünk segítőkészek, mert soha nem tudhatjuk, mástól – máskor hogyan kamatozik vissza.

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.