Párizsban történt – Születésnapi hétvége I.

Párizsban jártam a hétvégén. Saját magamtól születésnapi ajándék volt ez saját magamnak.
Már tavasz óta ott volt a szikra bennem. Valahova el szeretnék utazni. Első szempont: egy hétvége is elég legyen rá, illetve ne legyen túl drága eljutni sem. Továbbá legyünk stílusosak, repülővel akarok utazni. Válaszom: Párizs. Már jártam itt két éve, de valamiért visszahúzott a szívem, úgy éreztem, nekem dolgom van megint itt.
Május magasságában egyik ismerősömmel egy skype beszélgetés alakalmával szóba is került a dolog, de aztán nem lett belőle semmi. Én meg könyörögni nem fogok senkinek sem.
Július közepén a mobilommal a kezemben ültem. Belevágjak egyedül a párizsi hétvégébe? Igen? Nem? Belefér még a költségvetésembe? Igen??? Ok, nem várunk tovább. Leültem és a telefonommal azonnal bevásároltam az Air France járatára egy oda-vissza utat. Párizs! Augusztus 9-n érkezem!

Közeledett az utazásom dátuma, s szállás és társaság nélkül voltam. Irány a Couchsurfing. Ha emlékeztek még, egy hete pont az oldalról és tapasztalataimról írtam. Nem volt véletlen, mert pont akkor voltam lázas keresésben újra. És miután saját magam is jókat nevettem az amerikai helyzeteken, biztos voltam benne, hogy ebből csak is valami jó sülhet ki Párizsban újra.
Egyetlen pozitív visszajelzést kaptam, választási lehetőségem nem maradt.
Szombatra pedig szerencsére az okos telefonom is bedöglött. Még jobb, gondoltam magamban, ezek után már csak szuper hétvégém lehet.

paris Hajnali 3-kor irány volt reptér, s kellemes kis 45 perces utazást követően már landoltunk is Párizsnál.
Indulhat a születésnapi hétvégém. Mi sem természetesebb annál, mint egy megbeszélt időben és metrómegállóban egy vadidegen francia sráccal találkozni, akivel a hétvégémet el fogom tölteni.
Kedvesen bemutatkoztunk egymásnak, s egy rövid bevásárlás után a lakására érkeztem. Közben elkezdtünk ismerkedni, beszélgetni.
A srác velem egyidős, s üzletstratégiai tanácsadóként dolgozik Párizs belvárosában. Az egyetemi évek alatt Oroszországban és Barcelonában is tanult. Felsőfokon beszél angolul és spanyolul, folyékonyan ugye franciául, s alapfokon oroszul. Nem kis pályás. Igazi világpolgár, aki Európa számos városában megfordult már. Most júliusban a születésnapját pedig Mexikóban ünnepelte. Ennyi információ után, teljesen nyugodt voltam. A lehető legjobb szállásadót fogtam ki.

A srác velem volt végig a két nap alatt. Együtt mentünk az Eiffel – toronyhoz, ahol a kis parkban csodáltuk a nagy vasszerkezetet. Aranyos helyzet, sok nő álmodik arról, hogy szíve párjával ide eljöjjön, én meg egy idegen francia sráccal romantikázom itt. Nem semmi a világ. Plusz cukiság volt egy rögtönzött esküvő a szemünk előtt. Itt is minden előfordulhat.
A folytatásban a Louvre felé vettük az irányt, ahol természetesen iszonyat nagy tömeg volt. Párizs tele volt amerikai és japán turistákkal. Pár kép készítése után a szerelmesek hídja következett, ahol milliónyi kis lakat található. Párok függesztették ki ezeket, majd a kulcsot a folyóba dobták. Zárolták a szerelmüket, s véglegesítették a döntésüket. Ők már kötődnek valakihez.
Volt pár igazán különleges lakat is, amit személyre szabottan gravíroztak. A kezemmel keresgéltem köztük, ohh, nézd ezt!
Mivel itt vagyok, nekem is kéne egyet kiraknom – hangosan mondtam. Új francia ismerősöm: van barátod? Én: nincs. Ő: akkor ez nem neked szól. Én: a jövőbeli barátom kedvéért is tehetnék ki egyet, nem? No comment.
Inkább csak boldogan néztem végig a hídon. Örülök, hogy ennyi szerelmes ember van még a Földön. És abban is biztos vagyok, hogy valaki képes Amerikából ide repülni, hogy itt a párjával a lakatott lezárja. Párizst még mindig a romantikus jelzővel illetik.
A Notre – Dame következett. Majd a Montmartre városrészbe utaztunk, ahol sajt – felvágott tálat kóstoltunk sör kíséretében. Szép az élet, jegyeztem meg ismét. Pár méterre a Moulin Rougetől a vadonatúj ismerősömmel éppen hamizom. Elöntött a jó érzés.

montmartre-tertre.hazboy.flkrA Montmartre a kedvenc városrészem a maga csodálatos panorámájával és kisugárzásával + a katedrálissal együtt. Szerelem volt első látásra két éve. A turistákat, a focilabdát mesterien bűvölő fekete srác szórakoztatta. A legnagyobb sikere neki volt.

 J
Két évvel ezelőtt egy tolószékes bácsitól itt vettem kis kulcstartókat, amiket ő maga hajtogatott meg drótokból. Most ő nem volt sehol sem. Még él, mi lehet vele? – futott át a fejemben.

A városrész Párizs művészi negyede, ahol portrérajzokat, festményeket, karikatúra képeket is készíttethetünk magunkról. Minden művésznek meg van a maga saját technikája és eszközei, amivel és ahogy dolgozik. Mindegyikőjük nagyon ügyes. Volt köztük fiatal, de 50+ nénike is. Többnyire elfoglaltak voltak, mert a sok turista emléket akart magáról.

Záródott a szombati napom, fáradtan terültem el a srácnál a kanapén. Még alvás előtt Dr. House-t néztünk franciául. Egy élmény volt ez is. És ismételten, mi sem természetesebb annál, mint egy francia srác lakásán aludni, akit pár órája ismert meg az ember. A világ kicsit és nyitott + barátságos, ez a mottóm.
A srácot pedig igazán megkedveltem, nagyon jól telt társaságában az idő. Angolul gyönyörűen kommunikáltunk a nap folyamán. Ha Párizsban élnék, tuti jó haverok lennénk. Több dologban egy a véleményünk, s egy hullámhosszon is voltunk, talán az életkorunkból adódóan is.

Folyt.köv.

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s