Szülinapjaim

Ma van a születésnapom. Igazából minden születésnap talán egy rémálom tudna lenni, ha érdekelne éppen hány éves vagyok. Pár napja valaki megkérdezte, hány gyertya lesz a tortán? Hmm, majd kigondolom. Akár tehetek rá 22-t, 21-t, 24-t és 26-t is. Számít? Ugyan már, az életkorunk az csak egy matematikai meghatározónk. Valós életkorunk az életmódunkon és saját magunkon alapul. Én könnyedén bemondhatom, hogy 21 vagyok, simán elhiszik. De 24-nél semmiképpen sem érzem magam többnek. Nem tartom fontosnak, hogy siettessem az időt, s főleg nem, hogy elkezdjek aggódni, jaj a 30 közeledik. Van egy 34 éves ismerősöm, aki maximum 27-nek néz ki, s remek formában is van, mint lelkileg, mint erőnlétileg.

cupcakeMost ez elmúlt pár éve születésnapjaim szeretnék nosztalgiázni.

2011-ben volt az utolsó év, hogy magyar honban ünnepeltem –e jeles napot. Természetesen otthon Siófok az alap. Lementünk egy jót tombolni, amiből bogbejegyzés is született ’Csajos másnaposok’ címszóval. A többi már történelem.
Az élet ajándéka volt viszont, hogy 16 év után találkoztam azon a nyáron egy volt óvodástársammal. Bizony, meglepetés személlyel zártam a szezont.

2012-ben a Londoni Olimpai már javában zajlott, mikor augusztus 8-hoz léptünk a naptárban. És nekem szerencsém volt egy 200m-es kajak-kenu döntőt élőben végigizgulnom, s látnom. Szuper kis magyar szurkolótábor jött össze, tuti volt.
Szerdán, a nagy napomon pedig éppen egy nemzetközi találkozón jártam, ahol kiszúrt magának egy amerikai srác. Továbbá egy kisebb tömeg énekelte el nekem a Happy Birthday. Zavarban is voltam rendesen. Az este pedig egy randi meghívással zárult. Ohh, hát még amerikaival sem volt dolgom. Szeptember közepén kirúgtam. Az élet fintora, hogy manapság is gyakran a belvárosban találkozom az illetővel, s megnyugodtam. Jó döntés volt lezárni az ügyet. A csávó az elmúlt két évben a kulturális viselkedés szintjén meredeken lecsúszott, s a kinézete is negatívan változott. A múlt kísérthetne, immunis lettem rá.
2012-ben a születésnapom egy hétig tartott, mivel még a tengerparton is voltam kirándulni közvetlenül utána.

Ugrottunk egy évet, 2013 lett. Megismerkedtem egy Japán sráccal, aki tényleg kedves volt velem. Le a kalappal, megszínesítette tavaly az augusztusomat. Születésnapi ajándékot is kaptam tőle, sőt még Brightonba is lementünk együtt, ahol meghívott vacsorázni. Ohh, szavam nem lehet.
Tavaly a születésnapom törpicur volt a new yorki nyaraláshoz képest, így inkább az utazásra összpontosítottam, mint erre.

És 2014. Idén, nem egy nap, nem is egy hét, egy egész hónap hosszan ünneplek. Kezdődött minden egy vasárnapi magyar összejövetellel, s most folytatódik egy párizsi hévégével, de még utazom az elkövetkező hétvégék alkalmával is. Hu, ez már a sok kategória.
Csak a héten 4x voltam étteremben már. Habzsolom az élvezeteket.
Had említsek, megy egy személyt, aki az idei születésnapomat emelte. Egy több mint két éve megismert barát, aki meghívott egy vacsorára szerdán. A Vapiano nevű étteremben voltunk, ami olasz ugyan, ám német tulajdonban van. A lényeg annyi, hogy az ember szeme előtt készül az étel. Ott helyben nekem a paradicsomos szószos – csirkés – spagettis tésztás vacsorámat megcsinálta a szakács. A tésztát én választottam bele. Egy gyorsétterem hangulatú, ám közel sem olyan szemét kaját áruló hely ez. Olyan kis finom berendezésű és népszerű étterem. Még csak most kapaszkodik felfelé a létrán. Londonon belül is csupán 3 üzlete van. Nekem bejött a hely, szuper választás volt, s természetesen magyarokba mindenhol botlottunk. A kasszás hölgy is honfitárs volt.
A legfontosabb a társaság volt azonban! Remekül éreztem magam az ismerősömmel, aki mellett én egy picurka vagyok. Köszönöm a meghívást!

Végül értékeljük az elmúlt életévet. A legjobb évem volt valaha. A legtöbbet most utaztam, a legtöbbet most értem el. A legmozgalmasabb és legzsúfoltabb jelzőt is odailleszthetem. Ennyi mindent és 365 nap alatt még soha nem csináltam. Annyira sok az élmény, hogy a memórián nem tudja olyan hirtelen befogadni. Lecke feladva. Nehéz lesz überelni a dolgokat, de meglátjuk még.

Köszönöm szépen mindenkinek, aki ma gondolt rám. Külön köszönet azoknak, akik szebbé és élménygazdagabbá tették az elmúlt életévemet.
Köszönöm a sok-sok szeretet!

Reklámok

Szülinapjaim” bejegyzéshez egy hozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s