Egy Isten van

isten_szeret_1401082_2417Én sok vallást elfogadok az életemben, amíg nem fanatizmusról beszélünk. Lehet hinni Istenben, de nem szektásodva, s emberek agyát átmosni nem illik. Nem akarok példákat mondani, szerintem mindenki tudja, hogy Magyarországon kikről beszélek.
Engem egy bizonyos csoport rendszeresen betalált otthon, s én mindig a következőket mondtam: Nem engem kéne megtéríteni, hanem az egy utcával feljebb lakó kedves cégvezető urat, aki sanyargatja az alkalmazottait. Tessék oda becsengetni, s hirdetni az igét. Nekem 20x éve van vallásom, s békén lehet hagyni. A válaszuk ez volt: miből gondolom, hogy oda nem mennek? Nekem mindegy, de tessék hatékonyabban, ha kérhetem! – fejeztem be a társalgást.

Most 2014-t írunk és katolikus létemre református illetve baptista templomba járok Londonban. Szerintem nem vétkezem ezzel semmit, hogy kicsit váltottam.
Most vasárnap a katolikus mise került szóba a baptista templomban. Hogyan zajlik a szertartás stb. + otthon én a közösség tagja voltam. Erre kaptam egy kérdést: ha hazamész, visszamész oda? Kikerülve a választ, ennyit mondtam: nem tervezem, hogy hazamegyek. Magamban persze tudtam, hogy visszamennék, hogyne! Miért is ne! Most nem követek el azzal bűnt, hogy itt baptista otthon meg katolikus vagyok. Egy Istenben hiszünk, mert Isten csak egy van.

Második kérdés: a szüleid nem bánják, hogy most baptistákhoz jársz? Ugyan már! Itt is Istenhez imádkozunk, elismerjük Jézus létezését, feltámadását. Miért bánnák a szüleim? Miért kellene nekik furcsán érezni, hogy nem katolikus a templom?

Harmadik kérdés: mit szólsz a gyónáshoz? szerinted a pap képes feloldozni a bűnök alól? Szerinted a pap megmondhatja, mit kell tenned, hogy megbocsátást nyerj? Van hozzá joga?
Túl sok dolog egyszerre. A katolikus vallásban gyóntatás van, én mindig is elfogadtam, s nem tartom rossz dolognak. Legalább muszáj magunkba mélyednünk, mikor a papnak elmondjuk a dolgainkat. Magunkba vonulunk kicsit, s gondolkozunk tetteinken. Én gyónás előtt mindig lelkiismeret furdalást éreztem, s főleg, hogy egy embernek el kell mondanom a bűneimet. Ám a papot titoktartás köti, s nem fog semmi kiszivárogni, így okés a dolog.
A pap valóban mondja a végén, hogy feloldozlak bűneid alól Isten szolgálójaként. Utána pedig egy listát mond, mit kell tennünk. Nincs ebben semmi pláne. Általában egy rózsafűzért kell elmondani, s pár jó cselekedetet végrehajtani, ami amúgy is remek dolog önmagában. Legalább ösztönözve vagyunk pluszban. Kisebb koromban például a pap a következőket mondta: a jövő héten légy nyitott szemmel otthon, s szüleidnek segíts be, fogadj szót nekik. Ezek még nevelőek is!

Valamelyik vallásban gyónunk, valamelyikben nem. Nem ez számít. A lényeg a szeretettel teliség, a jó akarat és az Istenben való hit. Bármilyen csoport és egyház tagjai lehetünk, mindenki Istenhez imádkozik, mindenki Istenben hisz. Mindenki egyben hisz, mert egy Isten van összesen.
Így nem értem, most mit kell egyiknek a másikra mutogatnia, kifogásolnia vagy hibát keresnie a vallásokban.
Szabad jogon eldönthetjük, milyen formában ismerjük el Istent, ami lényegtelen igazából. A hit számít igazán, nem az egyház neve és fajtája. A jó Isten szerintem nem bánja, ha katolikus, baptista, szentháromság egyház, Jézus szíve közösség stb tagja vagy, csak szeresd őt, s ő is viszont fog szeretni. 

Advertisements

Egy Isten van” bejegyzéshez egy hozzászólás

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s