Véletlen állások

Engedjétek meg, hogy elmeséljek pár történetet, avagy hogyan lettek véletlen munkáim. Szerencsére tudjuk, hogy véletlenek nagyon nincsenek, pontosan így kellett a dolgoknak történnie, ahogy. Sőt most haladunk a jó úton.

Történt ugyan is, hogy szeptemberben feladtam egy hirdetést: Park közelében élek, s napközben kutyasétáltatást vállalok. Persze esztétikusabban és szebben fogalmaztam, de a lényeg ez volt. Október végén kaptam e-mailt, hogy milyen feltételekkel és hogyan gondolkozom kutyasétáltatás alatt. Először meglepődtem, hiszen már el is felejtettem a közel 2 hónapja feladott hirdetésem. Válaszoltam, s kiderült, hogy egy fiatal angol párral van szó, akiknek még kutyájuk sincsen. Csupán érdeklődtek, hogy ha lenne, akkor valaki tudná-e sétáltatni.
E-mailben megegyeztünk, s utána meg is vették a kutyát. Később egy szóbeli interjún voltam náluk, s már másnap kezdtem is.
Konkrétan olyan fél poénból adtam fel anno a rovatot, s zsebpénz keresem lett belőle. Most januárban is szorgalmasan járok, s viszem a kutyust ebéd után mozogni. Ez a kutya egy igazi színész – sztár. Imádják az emberek, s sokan odajönnek hozzánk. Dicsérgetik és simogatják. Néha kismamák is, szóval üzletépítésben is segíthet nekem a Sütike, mert így hívják. Arról nem is beszélve, hogy mennyi szeretet van benne, s a lelki állapotomra pozitívan hat a vele való napi találkozás.

Az after school nanny azaz iskolai utáni gyerekfelügyelői állásom is mázli, hogy hamar összejött.
Először pályázni nem mertem a családnál, mert feltétel volt egy kiváló angol nyelvtudás, erős írás és olvasás készségek. Nem éreztem magam elég jónak, míg meggondoltam magam. Elküldtem az önéletrajzom, s pozitív választ kaptam pár nappal később. Az anyuka rábökött a naptárban egy időpontra, mikor lenne nekik jó az interjú. Aznap este pont ügyeletes voltam az akkori családomnál. Egy magyarázkodó levelet voltam kénytelen írni, amiben kifejtem, hogy nem érek rá, mert sokat dolgozom. Arra hétre egyébként még két másik szittem is be volt táblázva. Szóval az esélytelenség esélytelensége, hogy egyáltalán valaha az interjúra odaérjek. És az adott napon délután 5-kor közölte velem a családom, hogy még sem kell este dolgoznom. Már túl késő volt az interjút újra szerveztetnem. ÁÁÁ, fogtam a fejem.
A csoda ezután történt. Szombat délelőtt kaptam egy e-mailt, hogy még nincs meg a megfelelő nanny, ha holnap azaz vasárnap ráérek, várnak egy elbeszélgetésre. Hogyne-hogyne, megyek, persze.
Egy jó fél órát töltöttem el a családdal, s elbúcsúztunk. A második csoda ekkor történt. Még éppen kint voltam az utcán 5 perccel később, csörgött a telefon. Felvettek.
Majdnem nem pályáztam, az interjú is nehezen jött össze, de utána enyém lett a munka. Véletlen lenne? Nem, semmiképpen sem az.

hala

forrás: Copyright © Szabina Korsós

A fénykép forrása: http://szabinakorsos.hu/annyi-mindenert-vagyok-halas/
Érdemes megnézni, nagyon szép munkák és cikkek!
A fénykép készítőjének Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Sabees-Creative-World/182543625105976

Hálás vagyok nagyon mindkét munkámért!

 

Reklámok

TE MIT GONDOLSZ?!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s